Mind az öt nagy ágazatban olyan fejlesztések zajlottak le a négy év alatt vagy 2010 óta, amelyek Magyarország történetében rendkívül ritkán fordulnak elő. Az, hogy mind az öt egyszerre ágazatot rendkívüli mértékben fejlesztést egy kormány (értsd: az Orbán-kabinet – a szerk.), még nem volt – vezette fel kellő szerénységgel Kásler Miklós humánerőforrás-miniszter a Facebookon megjelent protokoll-interjúsorozatának új részében arról, hogy
A tárcavezető elmondta,
„a pandémia ugyan elfeledte a többi hírt”,
de az egészségügyben alapvető változások indultak el. Bevezették az „új egészségkultúra” fogalmát, amely a megelőzésre helyezi a hangsúlyt – kiiktatják a „kémiai fizikai biológiai szokásokat”, amelyek betegséghez vezetnek , ennek megfelelően átalakult az alapellátás, a diagnosztikát és a terápiát is a lakóhelyhez közel biztosítják. Jött az öt nemzeti program is, amely kiegészült egy hatodikkal, a járványügyivel.
Három napig sem állta az élet próbáját Kásler Miklós rendelete, újat kellett kiadni a menekültek egészségügyi ellátásárólAz Orbán-kormány alatt építkezik a magyar egészségügy – mondta Kásler Miklós, aki kitért az oktatásra is, felidézve, hogy négy év alatt bevezették az ingyenes gyermekétkeztetést, ingyenes étkezési lehetőséget biztosítanak a rászoruló gyerekek a tanítási szünetekben,minden gyerek ingyen kapja meg a tankönyveket, kiemelte, hogy a megújított Nemzeti Alaptanterv „kimondottan értékorientált oktatást” tesz kötelezővé, a természettudományi tárgyak oktatását pedig a legkorszerűbb eszközökkel végzik, diákok és tanárok tízezres nagyságrendben kaptak digitális eszközt, a legutóbbi fejlesztési ütemben 200 ezer digitális eszközről van szó.
Kásler Miklós szerint a kultúra területén 100 nagy programot indított el az Orbán-kormány, és olyan fejlesztés zajlik a Magyar Állami Operaház felújításától a Magyar Zene Házának a megépítéséig, amely talán egyszer, a kiegyezés után fordult elő a magyar történelemben. Az utolsó négy évben Magyarország a GDP 4,3 százalékát költötte a kultúrára, az EU-átlag ennek az egyharmadánál tart – jegyezte meg.
2010-ben a fogyatékkal élők 18 százaléka jutott a munka valamelyik formájához, ez 44 százalékra emelkedett – idézte fel Kásler Miklós, amikor a szociális területről kérdezték. A sportfejlesztésnél mindenki csak stadionokról beszél, de „híhetetlen fejlesztés” az, hogy minden iskolában legyen tornaterem, minden járásban uszoda. Az élsport a magyar identitás része, Budapest London és Párizs után a harmadik nagy sportfővárossá vált – kockáztatta meg a tárcavezető. Ágazatonként beszélt a béremelésekről, azt állítva, lépcsőzetesen az orvosoké és az ápolóké is a két és félszeresére emelkedett, ugyanúgy, mint a köznevelésben.
Nyilvánvalóan lesz nővér-béremelés, és majd az orvosok bére is emelkedik
– ígérte. – Miniszternek érzem magam, ami szó szerinti fordításban azt jelenti, hogy szolga. (...) Egész életemben embereken segítettem, amióta miniszter vagyok másként, mint azelőtt. Ha hozzá tudtam járulni a magyar nemzet örökségéhez akár úgy, hogy az eredmények később látszanak, akkor érdemes volt elvállalni az ütéseket – zárta a fejtegetéseit.
