Megeszi a drágulás a béremeléseket

Hiába lettek januárban 13,7 százalékkal magasabbak a keresetek, az infláció ledarálja a növekedést. A jegybank 1,5 százalékos reálbérnövekedéssel számol a versenyszférában.

Csaknem 14 százalékkal nőtt év elején a nettó és a bruttó átlagkereset: januárban a napi 8 órában dolgozó alkalmazottak átlagbére bruttó 467 300, nettó 310 700 forint volt a KSH szerint. Az adókedvezményeket is beleszámolva még erőtejesebben, 14,8 százalékkal emelkedett a nettó átlagbér, amely így immár 322 100 forintra rúgott. Utóbbi oka, hogy az idei évtől a 25 év alatti dolgozóknak az átlagbér mértékéig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük.

A jelentősnek mondható bérnövekedés mögött javarészt az áll, hogy az idén januártól a minimálbér és a garantált bérminimum is csaknem 20 százalékkal, bruttó 200 ezer, illetve 260 ezer forintra emelkedett. A bruttó mediánbér ugyanakkor szerényebb mértékben, 13,1 százalékkal emelkedett, és 375 800 forint volt. Nettó mediánbért nem közöl a KSH, de a szokásos járuléklevonásokkal számolva ennek az összegnek a nettója alig 250 ezer forint, ami azt jelenti, hogy a teljes munkaidős alkalmazottak fele legalább 60 ezer forinttal kevesebbet visz haza a hivatalos nettó átlagbérnél. (A mediánbér az az összeg, ami a kereseteket nagyság szerint sorba rendezve éppen középen áll: a dolgozók fele ennél többet, másik fele kevesebbet kap.) A jelentős keresetnövekedést jócskán beárnyékolja az infláció, amely az év első hónapjában immár 7,9 százalékra rúgott. Így a januári reálbérnövekedés mindössze 5,4 százalékos volt. Az év további részében az infláció még magasabbra ugorhat, és a jegybank szerint a nyári hónapokra elérheti a 11 százalékot is.

Elemzőik az év egészére 7,5-9,8 százalékos pénzromlást várnak, miközben 9,8-10,4 százalékos bérnövekedéssel számolnak a versenyszférában. Az Inflációs jelentésben illetve a kapcsolódó szakértői prezentációban közölt adatok alapján ez azt jelenti, hogy a jegybank számításai szerint - a tavaly még jelentősnek ígérkező, 8-10 százalékos vagy még magasabb nagyvállalati bérmegállapodások ellenére - a reálkeresetek mindössze 1,5 százalékkal emelkednek a versenyszférában, miközben a munkaerőköltség 6,4 százalékkal lesz magasabb. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője ennél optimistább: 15 százalékos bérnövekedést és 5-6 százalékos reálbérnövekedést vár az idén. A GKI Gazdaságkutató Zrt. pedig 4,5 százalékos reálkeresetnövekedéssel számol – igaz, a pénzromlás ütemét is „csak” 9 százalékra teszi.