Kampányhazugságnak tartja a magyar külügy, hogy az orosz kémek simán elolvashatták a leveleit

Államtitkok szivároghattak ki, de Szijjártó Péter tárcája három szóval elintézte az ügyet.

„Kampányhazugságokra nem reagálunk.” Ennyit válaszolt a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium kérdéseinkre, amelyeket azok után küldtünk el, hogy a Direkt36 oknyomozó portál több, megbízható forrásra hivatkozva azt írta: az orosz belbiztonság (FSZB) és az orosz katonai titkosszolgálat (GRU) hackerei már jó ideje feltörték a magyar külügyi hálózatot és levelezését. Ez – mint írták – azt jelenti, hogy az orosz kormányszervek beleláthattak még a bizalmas minősítésű magyar diplomáciai levelezésekbe is. A Direkt36 szerint azt nem tudni, hogy az oroszok mikor törték fel a hálózatot, ám a fertőzés kiterjedtsége arra utal, régóta figyelték a magyar külügy levelezését: a minisztérium és több mint 90 magyar külképviselet körülbelül 150 objektumának számítógépei voltak érintettek.

A portál szerint az orosz kémkedés 2021 második felére vált nyilvánvalóvá a magyar nemzetbiztonság előtt, ekkor értesítették Szijjártó Pétert is a behatolásról. Ennek ellenére nincs nyoma annak, hogy a külügyminiszter vagy az utoljára február 1-én Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyaló Orbán Viktor miniszterelnök szóvá tette volna a történteket. Annak sincs nyoma, hogy a magyar fél hivatalosan értesítette volna az EU- és NATO-tagországokat az esetről.

Az oknyomozó portálnak visszaemlékezők szerint korábban kifejezetten fejlett volt a magyar kibervédelem. A 2011-ben létrejött Nemzeti Biztonsági Felügyelet (NBF) kibervédelmi központja még képes volt arra is, hogy egy NATO-t érintő 2013-as orosz hackertámadást kivédjen és elhárítson. Azonban az NBF-et a látványos oroszbarát fordulat után elkezdték leépíteni. A 2015-re gyakorlatilag megszűnt NBF volt vezetője Frész Ferenc egy korábbi előadásában úgy fogalmazott: a magyar kibervédelem leépítése „orosz gazdasági nyomásra történt”.

Az ügyben az ellenzék lemondásra szólította fel Szijjártó Pétert, szerinte „nem állhat a Külügyminisztérium élén olyan ember, aki tudatosan kiszolgáltatta az országot orosz érdekeknek.” Vadai Ágnes (DK) pedig arra szólította fel Polt Péter legfőbb ügyészt, hogy hivatalból indítson eljárást az ügyben hazaárulás miatt.

Nemcsak az orosz adathalászokkal gyűlt meg a baja a külügynek. Bár a keleti nyitás élharcosának számító Szijjártó korábban többször is úgy fogalmazott, hogy a kínai Huawei telefonok nem jelentenek biztonsági problémát, az oknyomozó portál egy olyan belsős, minisztériumi körlevelet is bemutatott, ahol konkrétan arra figyelmeztették a diplomatákat: a Huawei (ZTE), a Honor, a Xiamoi, a Wiko és a OnePlus készülékek Kína felé rejtett módon személyes adatokat közvetítenek.