A fantasztikus víziók és szent látomások németalföldi mestere, Jeroen van Aken, azaz Hieronymus Bosch (1450?–1516) képzeletvilága a XX. századi szürrealistákat is inspirálta. Életéről keveset tudni, ami még inkább fokozza művészetnek rejtélyét. Igaz, az az életrajzírók olykor még azt a keveset is elfelejtik, amit bizonyosan tudni lehet róla, így Bosch értelmezése is időnként fantasztikummá válik.
Létezik például olyan feltevés, hogy Bosch inspirációjának forrása elmebajból fakadhatott, vagy hallucinogén anyagok sűrű fogyasztásából. Akad olyan is, hogy alkimista volt és ezoterikus – ha már élete a középkor alkonyára esett. A leginkább elrugaszkodott – és a leginkább a bulvárlapokba való – teória Bosch egyik monográfusától, a német Wilhelm Fraenger művészettörténésztől származik, aki szerint a Brabanti Hercegség festője a Szabad szellem testvériség nevet viselő titkos szekta tagja volt, amelynek rítusaihoz tartozott a meztelenség és a promiszkuitás – mondván, így szerettek volna a bűntelenségnek abba az állapotába visszakerülni, ami Ádám és Éva bűnbeesése előtt létezett. Fraenger szerint Bosch híres képe, a Földi gyönyörök kertje is egy ilyen rítust örökít meg. (John Vermeulen életrajzi regénye, a Gyönyörök kertje is ezt a felvetést is beleszövi meséjébe.)
Persze léteztek furcsa szekták Bosch korában is, de ez az időszak a humanizmus, Rotterdami Erasmus, a vallási megújhodás ideje is. Valamint a németalföldi felkelés (1464–1492) és a boszorkányüldözés harmadik hullámának időszaka is – a nőgyűlölettel átitatott, hírhedett „boszorkányszakértő” mű, a Boszorkányok pörölye 1486-ban látott napvilágot. A sátán a mindennapokban is ott volt, nemcsak a legendák világában: a máglyák fénye korrupt, álszent és tudatlan arcokra vetült. Annyi bizonyos: Bosch a népes van Aken festőcsaládba született bele, egy nála húsz évvel idősebb patríciuslányt vett feleségül és megbecsült tagja volt a Miasszonyunk testvérületnek. Az egyfajta világi szerzetesrendnek tekinthető testvérület tagjai a németalföldi elit soraiból kerültek ki, olyan tagjai voltak, mint Burgundia hercege, Jó Fülöp, Habsburg Miksa és felesége, Burgundi Mária, vagy Szép Fülöp kasztíliai király. A mélyen vallásos Bosch a megrendeléseinek többségét e testvérületnek köszönhette, legfőbb gyűjtője a legkatolikusabb uralkodó, II. Fülöp spanyol király volt, aki harminchat képet szerzett Boschtól, nagy részük ma is Madridban, a Pradóban van.
Illetve: Bosch egyik Pradóban őrzött táblaképe, a Kőoperáció szombattól a budapesti Szépművészeti Múzeumban látható, a Menny és pokol között című kiállítás mintegy tíz év előkészület után nyílik meg Közép-Európa valaha volt legnagyobb Bosch-tárlataként. A helyes, megalapozott művészettörténeti koncepciót – amely szerencsére semmiben sem idézi meg a fentebb vázolt őrületeket – visszaigazolja, hogy mintegy félszáz köz- és magángyűjtemény kölcsönzött remekműveket a tárlatra: többek között a New York-i Metropolitan Museum of Art, a párizsi Musée du Louvre, az amszterdami Rijksmuseum, a londoni The National Gallery, a Los Angeles-i J. Paul Getty Museum, a The Morgan Library & Museum, New York, vagy a madridi Museo Nacional del Prado.
A kiállítás mintegy kilencven művel mutatja be Bosch és kora művészetét, hét fejezetben. A bevezető, Két korszak határán című szekció azt az átmeneti kort – a középkor végét és az újkor küszöbét – idézi meg, melyben Bosch műalkotásai megszülettek: még élt a középkor ördögökben, angyalokban hívő világnézete. Itt „belenézhetünk” Az értelem tükrébe – egy augsburgi mester színezett fametszetébe –, ami felteszi nekünk a kérdést: „Hol vagy? Kiért élsz, kérdezlek téged. Merre kívánsz majd továbbhaladni? Hol leszel majd az örökkévalóságban?” A Bolondok hajója című második egység felidézi, miként látta Bosch saját társadalmát, hogyan ábrázolta az emberi gyengeségeket és bűnöket. A Bolondok hajója (Párizs, Louvre), a Kőoperáció (Madrid, Prado) vagy a Szemfényvesztő Bosch műhelyéhez kapcsolható, legkorábbi változata mellett érdemes elidőzni egy digitális asztalnál, amely Sebastian Brant A Bolondok hajója című költeménye 1494-es digitalizált kiadását mutatja meg. A magyar fordításrészleteknek köszönhetően így megérthetjük, Bosch a főbűnöket állította pellengérre. Például ilyen a kapzsiság: „Bolond, ki csak pénznek örül, / S kaparkodik békétlenül.”
A kiállítás harmadik, Az idők végezete című része a túlvilág és a végítélet látomásait mutatja be olyan Bosch-főművek segítségével, mint velencei Accademia Túlvilági látomásokat ábrázoló táblaképei (Az üdvözültek felemelkedése és a Pokolba vezető folyó), vagy a bruggei Utolsó ítélet-triptichon. A negyedik szekció (Szentek élete) a korszak vallási útmutatásait foglalja össze olyan főművekkel, mint a Keresztelő Szent János a pusztában, Szent János evangélista Patmosz szigetén, vagy a gyermek Jézust hordozó Szent Kristóf. Utóbbinál a háttér a nyugtalanító (sárkánnyal, vaddisznóval), míg a Bolondok hajójánál épp a háttér a nyugodt: ott az aranyló naplemente a világ kedvességét idézi, amelyet csak az ember zavar meg bűnös tevékenységével.
E szekcióban találkozhatunk a legnépszerűbb középkori szenttel, Remete Szent Antallal, akinek életéről Bosch több kompozíciót is készített, közülük legjelentősebb a lisszaboni Szent Antal-triptichon. Ennek legkvalitásosabb, antwerpeni másolatát a kiállítás alkalmából Budapesten restaurálták. A művet egyik irodalmi forrása, a Boszorkányok pörölye kíséri az Országos Széchényi Könyvtárból.
A Jézus követése szekció Krisztus földi megtestesülésének misztériuma és a passió köré rendeződik. Itt egymás mellett tekinthető meg a Királyok imádása (New York, The Metropolitan Museum of Art) és az Ecce homo (Frankfurt, Städel Museum). Bosch legnyugtalanítóbb és egyben legismertebb alkotása, a Földi gyönyörök kertje-triptichon. Bár sosem hagyhatja el a madridi Pradót, nem maradhatott ki a tárlatról. A triptichon középső táblájának itt a legkorábbi és legkvalitásosabb, XVI. századi másolatát, valamint korabeli, reprezentatív kárpitváltozatát láthatjuk. A befejező szekció Bosch művészetének hatását mutatja be. Bosch alkotásait – leginkább ördögöket, démonokat ábrázoló műveit – nemzedékek másolták és tették elérhetővé széles körben a gyűjtőknek.
A tárlaton érdemes hosszasan elidőzni: itt olyan „apróságok” vannak a nagy művek mellett, mint Schongauer-metszetek, vagy a Chigi Kódex a Vatikáni Múzeumokból.
Menny és pokol között – Hieronymus Bosch rejtélyes világa. Szépművészeti Múzeum, április 9-től július 17-ig. A kiállítás kurátora Tóth Bernadett, társkurátora Csető Georgina és Köves Anna, a Szépművészeti Múzeum művészettörténésze.
