Csaknem nyolc héttel az Ukrajna elleni háború megindítása után, a növekvő katonai veszteségek és a példa nélküli nemzetközi elszigetelés közepette egy kis, de növekvő létszámú csoport kérdőjelezi meg a háborút a Kremlen belül – írja a Bloomberg a helyzetről közvetlen tudomással bíró tíz, ám a megtorlástól tartva név nélkül nyilatkozó forrásra hivatkozva.
A csoport – benne a kormányzatban és állami vállalatokban magas posztot betöltő személyekkel – tagjainak meggyőződése szerint az invázió egy
„katasztrofális hiba, amely évekre fogja visszavetni Oroszországot”.
Ezek az emberek azonban nem látnak esélyt arra, hogy az elnök irányt fog váltani, sem arra, hogy bármiféle kihívás elé kelljen néznie az országon belül.
Putyin egyre inkább a keményvonalasok egyre szűkülő körére támaszkodik, és visszautasította más tisztségviselők arra irányuló próbálkozásait, hogy megpróbálják figyelmeztetni őt a megbénított gazdaságra és a háború politikai árára – mondták.
Egyesek arról számoltak be:
egyre inkább tartanak attól, amit amerikai hírszerzési tisztségviselők állítanak, miszerint Putyin korlátozott mértékben nukleáris fegyverek bevetéséhez folyamodhat az általa „történelmi küldetésnek” tekintett háborúban bekövetkező komolyabb kudarc esetén.
Az eliten belül azonban továbbra is komoly támogatást élvez Putyin háborúja, a bennfentesek közül sokan mind nyilvánosan, mind a magánéletben is osztják a Kremlnek a narratíváját, miszerint a Nyugattal való konfliktus elkerülhetetlen, a gazdaság pedig „alkalmazkodik” az Egyesült Államok és szövetségesei által kirótt átfogó szankciókhoz.
Ennek ellenére egyre többen fő bennfentes jut arra a meggyőződésre, hogy Putyin eltökéltsége a háború folytatása iránt évekre elszigeteli Oroszországot, és olyan fokozott feszültséget teremt, amely végül megbénítja gazdaságát, veszélybe sodorja biztonságát, és jelentősen csökkenti globális befolyását. Bár egyes üzleti mágnások burkolt nyilatkozatukban megkérdőjelezték a Kreml stratégiáját, számos nagyágyú túlságosan fél hangot adni aggályának a másként gondolkodókkal szembeni egyre szélesebb körű fellépés miatt.
A helyzetet ismerő források szerint magasabb rangú tisztségviselők megpróbálták elmagyarázni az elnöknek a szankciók „pusztító gazdasági hatásait”, ám Putyin ezt elhárította, azt állítva, hogy
bár Oroszország hatalmas árat fizet, a Nyugat „nem hagyott neki más alternatívát a háborúzáson kívül”.
Putyin nyilvánosan azt mondta, hogy a „gazdasági Blitzkrieg” kudarcot vallott, a gazdaság pedig alkalmazkodni fog az új körülményekhez.
Két forrás szerint az inváziót követő hetekben tovább szűkült az orosz elnök amúgy is szűk, keményvonalas tanácsadói köre. A Bloomberg beszámolója szerint
az invázió megindításáról Putyin mellett Szergej Sojgu védelmi miniszter, Valerij Geraszimov vezérkari főnök és Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára döntött.
