Fővárosi Közgyűlés;Karácsony Gergely;BKV;BKK;közösségi közlekedés;Orbán-kormány;

2022-04-27 13:40:00

„Elgondolkodhatna a főváros a BKV átadásáról az államnak”

Előbb fogom választani a pénzügyi csődöt, minthogy az hogy a 4-6-os villamos 10 perceként járjon – jelentette ki a Fővárosi Közgyűlés mai ülésén, a BKV üzleti tervének vitáján Karácsony Gergely főpolgármester.

Megszavazta a Főváros Közgyűlés a közterületek használatáéról szóló rendeletét a roller káosz felszámolása érdekében. A cél az, hogy ne legyenek mindenütt szétdobálva a kölcsönrollerek. Ennek érdekében júniustól büntetik azokat a szolgáltatókat, amelyeknek a járműveit nem a most kijelölt pontokon hagyják bérlők az V., VI., VII. és VIII. kerületben, júliustól a IX. kerület belső részén. A zónákról részletes térkép készült, ezek kialakítása – burkolati jelek felfestésével – folyamatban van. A jogosulatlan közterület használatot közigazgatási bírsággal sújtják.

Meglepően hátra sorolódott a közgyűlési napirendek között a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) és a BKV idei üzleti tervére vonatkozó előterjesztést. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes bevezetőjében elmondta, hogy a fővárosi közösségi közlekedés bevételei három részből állnak össze. Ezek aránya az elmúlt években jelentősen eltolódott. Az utasok által fizetett jegy- és bérletárak, már csak a működési költségek 33 százalékára elegendőek, míg 2016-ban még csaknem a felét tették ki. Az állami hozzájárulás közel a felére zsugorodott. A fővárosi önkormányzatnak így egyre többet kell beletennie. Immáron az iparűzési adó 80 százalékát erre költik. (Ebben azért az is benne van, hogy az adófelezés miatt, csökkent a bevétel.)

- A cég összesen 26 milliárdos veszteséggel számol, amelynek része az amortizáció elmaradó pótlása. Az energiaárak robbanásának ellensúlyozására az államtól várnak kompenzációt 14 milliárd forint értékben. A BKV ezenfelül 10 milliárd forint folyószámlahitelt venne fel, 4 milliárd forint értékű szállító számlát átütemeztet és 6 milliárd kifizetését áttolja a jövő évre. Abban nem érdemes reménykedni, hogy az utasszám néhány hónapon belül jelentősen növekszik. Az idei első két hónap jegyárbevétele 30 százalékkal marad el a járvány előttitől, holott már nincs korlátozás és elvileg a munkaerőpiac is visszarendeződött – hangsúlyozza Kiss Ambrus, aki szerint a járatritkítás és a szolgáltatás színvonalának csökkentése nem jó út. Végül elismerte: kormányzati segítség nélkül nem fenntartható a közösségi közlekedés. De egyszerűen elképzelhetetlennek tartja, hogy a kormány nem szálljon be a jelenleginél jobban a finanszírozásába.

Horváth Csaba (MSZP) XIV. kerületi polgármester felhívta a figyelmet, hogy a közösségi közlekedés fenntartása nem lehet kérdéses, a mindenkori kormánynak joga és kötelessége az ehhez szükséges pénzügyi fedezet biztosítása. Mint mondta 2009-ben és 2010-ben az akkori kormány 72-73 milliárddal segítette ennek a feladatnak az ellátását. A fővárosnak és a kormánynak most az az érdeke, hogy mihamarabb tárgyalóasztalhoz üljenek és megállapodjanak egy új finanszírozási módszerben, amelyben a fejlesztésnek is helyet kell kapnia. Ez egy kényszer szülte üzleti terv, amit csak az adóbevételek fölött diszponáló kormány segítségével lehetséges egyensúlyba hozni – tette hozzá a szocialista politikus.

- A BKV problémája alapvetően a főváros gondja, lévén fővárosi cég. De azon el lehet gondolkodni, ha ezen változtatni szeretnének – vetette fel talányosan Bagdy Gábor kormánypárti képviselő, aki szerint az nem elfogadható költségvetési terv, ahol a cég folyószámlahitelből akar működni.

Kovács Péter XVI. kerületi polgármester úgy vélte, hogy „ez egy kamu üzleti terv, nem létező bevételekkel”. A városvezetés rosszul gazdálkodik. Ha nincs pénz, akkor miért emeli a béreket az infláció duplájával? Ha nincs pénz, miért vezetnek be hűségpótlékrendszert a BKV-nál? Miért szavazták meg a 14 év alattiak ingyenes utazását? Ezek helyett konszolidációt, észszerűsítést, megtakarítást célzó intézkedésekre lenne szükség. Végezetül kijelentette: „át kellene adni a közösségi közlekedést az államnak”.

- Ha a kormány akarja, a BKV csődbe fog menni – jelentette ki Horváth Csaba –, de továbbra is reméli, hogy nem akarja, hogy fejre álljon a cég. Ehhez elég lenne a szolidaritási adót kivezetése, ez viszont nem a közgyűlésen múlik.

Pintér Gábor (Fidesz) képviselő szerint a BKV is féléves költségvetést készített, akárcsak a főváros, bízva az ellenzék választási győzelmében. Ez megdőlt, a pótmegoldások pedig nem oldják meg a helyzetet, legfeljebb kitolják a csődöt. Még ezen az őszön a BKV olyan anyagi helyzetbe kerül, ami veszélybe sodorja a közösségi közlekedés működését.

Száguld a csőd felé a főváros – állította Bagdy Gábor –, jelenleg 100 milliárdos a hiány, amiben nincs benne a mostani háború hatása.

Kiss Ambrus zárásul annyit jegyzett meg: ha nem fizetjük meg a dolgozóinkat, akkor el fognak menni és akkor nem lesz, aki vezesse a buszokat. A 14 év alattiak ingyenességével kapcsolatban megjegyezte, hogy ősszel nőttek a dolgozói bérlet eladások, ami szerinte összefüggésbe hozható az ingyen gyerekbérlettel. A szolgáltatás színvonalát nem akarják csökkenteni, mert az egy zsákutca.

- Két kormánydöntéssel 100 milliárdot vett ki a főváros zsebéből a kormány éppen a járvány idején, miközben az önkormányzat nem vehet fel hitelt és adót se vethet ki, így nincs módja többlet bevételhez jutni. Ez a pénz hiányzik ebből az üzleti tervből. Nem vitték haza, ott van az állami költségvetésben – vágott vissza Karácsony Gergely, majd hozzátette: nem támogatást kérnek, csak ami jár, hiszen a hazai GDP 38 százalékát ebben a városban termelik meg, és jelenleg a főváros finanszírozza a az államot, nem fordítva. Ráadásul ezeken a buszokon nemcsak a fővárosi polgárok utaznak. Budapest legfontosabb közszolgáltatása került veszélybe az állami elvonások miatt. Ha nem változik meg a kormányzati hozzáállás, akkor senki nem tudja kivezetni ebből a pénzügyi helyzetből a céget. A csődgondnok se segít. Előbb fogom választani a pénzügyi csődöt, minthogy az hogy a 4-6-os villamos 10 perceként járjon - jelentette ki a főpolgármester.

Az üzleti terveket végül 18 igennel, 10 nem ellenében elfogadták.

Ezt követően a Budapesti Közművek (BKM) Zrt. üzleti terve került terítékre. A 2021 decemberétől működő cég a városüzemeltető társaságokat fogja össze. A városvezetés szerint létrejötte egyértelmű sikertörténet, az elmúlt 30 év legnagyobb takarékossági csomagját hajtották ezzel végre.

Láng Zsolt szerint ez erős túlzás, hiszen eddig 2,2 milliárdot költöttek rá, 369 fővel nőtt a foglalkoztatottak száma és a benyújtott üzleti terv 5 milliárdos veszteséggel számol.

- A holding a Fővárosi Közgyűlés által meghatározott alapelvek mentén jött létre az egységes szolgáltatás, illetve annak érdekében, hogy kihasználhassák a meglévő szinergiákat, például jogi, informatikai, takarítási feladatok területén – mondta erre Tüttő Kata főpolgármester-helyettes. Az üzleti tervet 18 igen szavazattal fogadták el.