- Jött az újabb árstop, de még évekig nyögni fogjuk az égbe szökő árakat

Az  Orbán-kormány úgy döntött, július elsejéig meghosszabbítja a a hónap végével, illetve május közepén amúgy lejáró árkorlátozó intézkedéseket - jelentette be a miniszterelnök a kormányülés után Facebook-oldalán.

Orbán Viktor elmondta, az árbefagyasztás meghosszabbítása mind az üzemanyagokra, mind a kiválasztott élelmiszerekre vonatkozik, így a csirkemell, a farhát, a sertéscomb, az étolaj, a liszt, illetve a cukor továbbra is a tavalyi október közepi árakon kerülhetnek a boltokba, és az alap dízelolaj, valamint a 95-ös benzin pedig még két hónapig 480 forintért kapható a kutakon.

Az élelmiszerekre vonatkozó árstop május elsejéig, az üzemanyagok árbefagyasztása május közepéig lett volna érvényben. A miniszterelnök szerint egész Európában nőnek az árak, aminek elsődleges oka a háború, és amíg az nem ér véget, addig az árak nőni fognak. Ezt azonban nem nézhetjük tétlenül Magyarországon, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a családokat megvédje az áremelkedések következményétől – tette közzé Orbán Viktor egy perces videójában.

Az infláció márciusban idehaza 8,5 százalékra nőtt, ami európia összehasonlításban közel esik az átlaghoz. Az uniós statisztikai hivatal jelentése szerint az EU-átlag 7,8 százalék. A csúcstartó 15,6 százalékkal Litvánia, a lista másik végén Málta áll, ahol az árak csak 4,5 százalékkal emelkedtek egy év alatt. Jellemzően azok az mediterrán országok tudtak alacsony inflációt produkálni, ahol a fogyasztói kosárban alacsonyak rezsikiadások.

Ugyanis az infláció feléért idehaza, de a világ számos országában is az élelmiszer-, az energia, valamint az üzemanyagárak emelkedése tehető felelőssé. A nemzetközi szervezetek – Nemzetközi Valutalap, OECD – épp ezért célzott támogatásokat sürgetnek az alacsony jövedelműek számára, ez nem annyira a magyarhoz hasonló ármaximalizálást jelentené, hanem a szociális juttatások emelését.

A Világbank a héten publikált idei első negyedévi árupiaci jelentésében a szakértők azzal számolnak, hogy az ukrajnai háború által kiváltott élelmiszer- és energiapiaci ársokk még évekig velünk marad, vagyis ezek alól nem jelentenek kibúvót a kormány időleges intézkedései. Az ukrajnai háború az 1970-es évek olajárrobbanásához hasonló ársokkot okozott, amit ráadásul súlyosbít az élelmiszerek, az üzemanyagok és műtrágyák nemzetközi kereskedelmének korlátozása – mondta Indermit Gill, a Világbank alelnöke a jelentés kommentálva. Ezek a fejlemények elkezdték növelni a stagfláció esélyét. A politikai döntéshozóknak minden lehetőséget meg kell ragadniuk a hazai gazdasági növekedés fokozására, és kerülniük kell a globális gazdaságot károsító lépéseket – tette hozzá a Világbank alelnöke.

– derül ki a jelentésből. Az előrejelzések szerint a búza ára több mint 40 százalékkal emelkedik, és idén minden idők legmagasabb értékét éri el nominálisan. Ez nyomást fog gyakorolni a fejlődő gazdaságokra, amelyek az ellátásban búzaimportra támaszkodnak, különösen Oroszországból és Ukrajnából. A Világbank gabonaárindexe 14 százalékkal nőtt az első negyedévben és közel 20 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. A legfontosabb gabonaféle, a búza ára ezen belül 30 százalékkal drágult az első negyedben. Rekordemelkedést produkált az étkezési olajok árindexe is, az első negyedben 20 százalékkal nőtt ez a mutató. Nem csupán a napraforgó olajok ára lőtt ki – főként a kieső ukrán termelés miatt – hanem minden helyettesítő termék (szója-, pálmaolaj) ára jelentősen emelkedett. A húsfélék is drágultak: az ENSZ élelmezésügyi szervezetének (FAO) húsárindexe 4,8 százalékkal magasabb, mint februárban, és szintén történelmi csúcsot ért el. Márciusban a sertéshús árának az eddigi legmeredekebb havi emelkedését regisztrálták 1995 óta. A baromfihús nemzetközi árai is magas szinten behagytak, részint az eltűnt ukrán export miatt, de a kínálatot szűkítik az alacsony készletek is.