Ami az olaj- és gázembargót illeti, álláspontunk nem változott. Nem támogatjuk őket – nyilatkozta a Reuters brit hírügynökségnek hétfőn Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár.
Az Orbán-kormány annak ellenére tart ki az Oroszországot sújtó büntetőintézkedés vétója mellett, hogy a német üzleti lap, a Handelsblatt vasárnap megszellőztette, az Olaf Scholz kancellár vezette berlini kabinet is feladta a tiltakozást az erről szóló döntés ellene, és maga is sürgeti, hogy legalább az Oroszországból származó kőolaj kereskedelmét szankciókkal sújtsák.
Itt a fordulat, a németek most már kifejezetten szeretnék büntetőintézkedésekkel sújtani az orosz kőolajimportotSzivárgó információk szerint az Európai Bizottság kedden fog előállni a javaslataival az ügyben. Két forgatókönyvről lehet szó. Az egyik az EU-tagországokat arra kötelezné, hogy embargót vezessenek be, azaz az év végéig teljes egészében állítsák le a behozatalt, de nem azonnal, hanem egy átmeneti időszak után. A másik felső árkorlátról szól, vagyis arról, hogy az EU-ban működő vállalatok legfeljebb mennyit fizethetnek az orosz kőolajért. Ez azzal az előnnyel járna, hogy az EU-s országok a világpiaci árnál kevesebbért jutnának kőolajhoz, ami az üzemanyagárak csökkenésével az infláció elleni küzdelemhez is hozzájárulna.
Az átmeneti időszakról szóló forgatókönyvnek a Politico szerint kulcsszerepe lehet abban, hogy Magyarország végül mégse vétózzon. E szerint az Orbán-kormány fenntartásai az embargóval szemben nem politikai, hanem gazdasági jellegűek, Magyarország és Szlovákia egyszerűen túl nagy mértékben függ az orosz energiahordozók importjától.
Bár az Orbán-kormány és a Mol azt állítja, évek meg sok százmillió dollár kellene az orosz olaj elhagyására, már most is van erre alkalmas finomítónkAz egyébként nemrég derült ki, hogy az Ukrajna elleni háború elindítása, február 24. óta Oroszország 63 milliárd eurónak megfelelő összeget kapott a gázáért és az olajáért.
