Bár Ukrajna és Oroszország megítélését is nagyban befolyásolta a háborús konfliktus Magyarországon, közös bennük, hogy alapvetően mindkettő negatív - derül ki a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet április 26. és április 30. között a 444 megbízásából készített 1000 fős országos reprezentatív mintán végzett közvélemény-kutatásának eredményeiből.
A felmérés általánosságban levonható megállapítása, hogy a magyarok az elmúlt években a korábbiakhoz képest is bizalmatlanabbak lettek a nemzetközi környezettel szemben.
2018-ban a világ nagyhatalmai közül legpozitívabban a nyugat-európai országokról gondolkodtak a magyarok, az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország végzett az élen, őket követte csak az Egyesült Államok, Kína és Oroszország. Ez utóbbi megítélése akkor javuló tendenciát mutatott, ez azonban mára megváltozott. Míg a nyugati országok megítélése jellemzően stagnál vagy javult (ez utóbbiak közé tartozik például Franciaország, amelynek értékelése a 100-as skálán 55-ről 58 pontra nőtt), addig a legjelentősebb világhatalmak megítélése nagy mértékben esett. Az Egyesült Államoké például a négy évvel ezelőtti eredményekhez képest tíz pontot csökkent, (54-ről 44 pontra), Kína is esett (51-ről 47-re), a legnagyobbat - mintegy 16 pontot - azonban Oroszország zuhant (48-ról 32-re). Ugyanakkor bár Ukrajnával kapcsolatban nem készült adatfelvétel 2018-ban, az idei eredményük nekik sem éppen hízelgő, 33 ponton állnak, azaz kimondható, hogy a magyarok átlagban körülbelül hasonló mértékű távolságot tartanak.
A megítélés mindazonáltal aligha meglepő módon erőteljesen összefügg a pártpreferenciákkal, igaz, az elmúlt négy évben - vélhetően a háború hatására - még a fideszesek bizalma is csökkent Oroszországban 59-ről 43 pontra. Az esés értelemszerűen drasztikusabb az ellenzéki szimpatizánsoknál, itt 40-ről 15 pontra csökkent az eredmény, a párt nélküliek körében pedig 44-ről 29-re csökkent a bizalom mértéke a 100-as skálán. Ukrajna esetében a tendencia nagyjából fordított, de átlagban hasonló mértékű bizalmatlanság tapasztalható: a kormánypárti szimpatizánsoknál 24 pont lett az eredmény, az ellenzékieknél 48, a párt nélkülieknél pedig 32.
Szintén figyelemre méltó különbség, hogy a fideszesek körében a legjobb eredményt Kína érte el 57 ponttal (szűken megelőzve az Egyesült Királyságot), az ellenzékiek körében pedig Németország és Franciaország végzett az első helyen, 72-72 ponttal. A teljes lakosság körében ugyanakkor az Egyesült Királyság őrizte meg „vezető helyét” 62 ponttal.
További látványos különbség volt tapasztalható annál a kérdésnél, hogy inkább az Egyesült Államokkal, vagy Oroszországgal tartson-e fenn Magyarország szorosabb kapcsolatot. Ezt a „párharcot” összességében 45 százalékkal az Egyesült Államok nyerte Oroszország 38 százalékához képest, ám míg az ellenzékiek mintegy 82 százaléka az előbbihez húz, a fideszesek többsége (55 százaléka) már inkább Oroszország pártján áll. Ez az arány még magasabb a fiatal (18-39 éves) Fidesz-szimpatizánsok körében (65 százalék). Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója ezt egyebek között azzal magyarázta, hogy a fiatal fideszeseknek már oroszlánrészt nincsenek személyes élményeik a rendszerváltás előtti korszakról, sem a négy évtizedes szovjet megszállásról, sem '56-ról, továbbá nagyobb mértékben éri el őket az orosz propaganda.
