A Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerint nagyjából ötven százalék az esélye annak, hogy öt éven belül átlépjük a 1,5 fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés határértékét, és ennek az esélye évről évre nő. “A tanulmányunk megmutatja - a tudomány legfejlettebb eszközeit igénybe véve -,hogy mérhetően közelebb kerültünk a párizsi klímacél alsó határához. A 1,5 fok nem találomra kiválasztott statisztikai érték, hanem jelzése annak a pontnak, amin túl a klímahatások egyre károsabbak az emberekre, valójában az egész bolygóra nézve” - mondta Petteri Taalas, a WMO főtitkára.
Az Egyesült Királyság Meteorológiai Hivatala - a szervezet egyik tagja, amely a jelentést készítette - szerint 2015-ben történt meg először, hogy január és szeptember között a globális átlaghőmérséklet magasabb volt, mint 1850 és 1900 között, 1,02 C fokkal. Ugyanebben az évben kötelezték el magukat a világ vezetői a Párizsi Klímaegyezmény aláírásával amellett, hogy amit csak lehet megtesznek azért, hogy a felmelegedés ne emelkedjen az ipari forradalom előtti átlaghőmérsékletnél 1,5 fokkal magasabbra. Tavaly decemberben a vezetők a COP26 konferencián Glasgow-ban azonban már lazítottak a klímacélon, a század végére 2,4 fokot tartottak reálisan elérhetőnek, ami a párizsi maximumnál - 2 C fok - is jóval magasabb.
Az elmúlt hét évben a felmelegedés maradt egy fok körül, de 2016-ban és 2020-ban rekordot döntött a meleg, a feljegyzések kezdete óta nem mértek ilyen magas átlaghőmérsékletet: 2020-ban 1,25 fok volt a többlet az ipari forradalom előttihez képest. Az egy fok felelős a hatalmas Észak-Amerikai bozóttüzekért és az elviselhetetlen indiai és pakisztáni hőhullámokért.
Az új tanulmány legfőbb megállapítása, hogy 2022 és 2026 között az átlaghőmérséklet 1,1-1,7 Celsius fokkal lesz magasabb az iparosodás előttinél, és csaknem száz százalék, hogy az egyik év a legmelegebb lesz a feljegyzések kezdete óta. ,,Az alapvető oka annak, hogy változik a kitűzött cél az, hogy a légkör szén-dioxid-szintje lassan csúszik felfelé” - magyarázta Leon Hermanson, a tanulmány vezető szerzője, az EK Meteorológiai Hivatalának munkatársa. A szerzők ugyanakkor hangsúlyozzák: az, hogy az érték egy-egy évben 1,5 fok fölé ugrik, majd visszaesik, nem ugyanaz, mintha folyamatosan ott maradna, ezzel azonban nem szabad megelégedni. “Ameddig folytatjuk az üvegházhatású gázok kibocsátást, a hőmérséklet emelkedni fog” - tette hozzá Taalas. A kutatások szerint a felmelegedés leginkább a sarkvidékeken lesz érezhető, az átlaghőmérséklet az elkövetkezendő öt évben háromszor nagyobb növekedést fog mutatni ezekben a régiókban, mint a világ többi részén. A La Nina-események csak időlegesen fogják vissza a felmelegedést, miközben az El Nino-jelenségek táplálják a növekedést. Így nagyon valószínű, hogy az az év, amikor az új melegrekordot elérjük, El Nino év lesz, mint ahogy 2016, az eddigi legmelegebb év is az volt.
El Niño és La Niña
Az El Niño (a fiú) és a La Niña (a lány) elnevezések két időjárási mintázatot jelölnek a Csendes-óceáni területeken, amelyek befolyásolják az egész Föld klímáját. Az El Niño karácsony tájékán veszi kezdetét (ezért hívják El Niño-nak, a gyermek Krisztusra utalva) és 9-12 hónapig tart, amikor a meleg óceáni áramlás van hatással az időjárására. Okozhat fokozottabb esőzéseket, áradásokat, tomboló viharokat, de ugyanúgy szárazságokat és néha pusztító tüzeket is. El Niño időszakok 2-7 évente fordulnak elő. A La Niña idején a keleties passzátszelek megerősödnek, és Dél-Amerika nyugati partjainál a hideg víz feláramlása intenzívebbé válik. A tengerfelszín hőmérséklete 4 Celsius-fokkal az átlagos alá esik. A La Niña nagyon stabillá teszi a légkört, és szinte ellentétes éghajlati hatásai vannak, mint az El Niño-nak. Nagyjából fele olyan gyakran fordul elő, mint az El Niño.
