üzemanyag;benzin;lista;Ukrajna;gázolaj;

Sok ukrán vér kellett hozzá, de mindegyik szomszéd ország gázolaja drágább a rezsicsökkentett magyarnál

A hónap eleje óta a rezsicsökkentett magyarországi dízelár átvette a térségi elsőséget az eddig verhetetlennek tűnő Ukrajnától. A váltást éppenséggel az  orosz olaj alacsony ára tette lehetővé a háború alatt.

A hónap elején a magyarországi gázolajtarifa tartósan átvette az elsőséget hazánk és a környező államok ársorrendjében az elmúlt évtizedek során verhetetlennek számító Ukrajnától – számítottuk ki a Cargopedia adatbázisa alapján.

A legutóbbi, május 8-i felmérés szerint amíg Magyarországon a dízel átlagosan  480 forintba kerül, addig az ukránoknál literenként 516 forintot kértek az üzemanyagért. A hazai érték kevéssé meglepő, mivel nálunk a kormány tavaly november közepe óta pont 480 forintban húzta meg az érvényesíthető benzin- és a gázolajár felső határát. (Ettől még az elmúlt fél év során az érték mutatott kilengéseket, amibe beleszámítanak a piaci árú tankolások is.) A jelek szerint tehát a trónfosztáshoz az ukrán átlagár erőteljes emelkedése vezetett. Északkeleti szomszédunkban január elején 340, március közepén 400, április végén pedig még 461 forintot kértek átlagosan a dízel literjéért. Ukrajna elsőségét, amióta csak felméréseink léteznek, soha nem fenyegette más térségbeli állam, bár ott azt nem hívták „árstopnak”. (Igaz, 2020 áprilisában a magyarországi benzinár egy hétig már az ukrán alá került.) 

A trónfosztáshoz tehát az Orbán-kormány által meghirdetett árstop mellett az ukrán háború is hozzájárult. A katonai összecsapások miatt ugyanis alighanem a megszokott kereskedelmi rendszerek is felbomlottak, aminek nyomán Kijev már nem képes tartani eddig Európa-szerte közmondásosan alacsony üzemanyag-tarifáikat. A magyarországi tarifa elsősége már csak azért is figyelemre méltó, mert térségbeli gázolajár-helyezésünk hagyományosan rosszabb a benzinénél. A térség további 6 államának dízelárai a szerb 667 forinttól az osztrák 713 forintig terjednek.

Szlovén tilitoli

Miután Szlovénia március közepén körülbelül 580 forintnak megfelelő szinten húzták meg az üzemanyag-ársapkát, az április végi választások után az addig kormányzó, jobboldali SDS-t leváltó új, balközép kabinet, egyik első, május eleji intézkedéseként ismét felszabadította az üzemanyagárakat. Ez azonnal 10-20 százalékos drágulást hozott. A tiltakozások hatására a múlt hét elején a kabinet visszakozni kényszerült és bár a korábbinál 4-8 százalékkal drágábban, de 593-626 forintnak megfelelő euró-szinten újabb benzin- és gázolajárplafont hirdetett.

A benzin 8 tagú térségbeli sorrendjében Magyarország a 450 forintos átlagárú Ukrajna mögött a maga 480-as átlagával változatlanul a második legolcsóbb. A további tarifák a szerb 595 forinttól a szlovák 675 forintig húzódnak.

Ma tehát már az összes szomszédos államból megéri átrándulni hozzánk egy gyors tankolásra: egy-egy ilyen fordulón literenként több mint száz – a román, szlovák, horvát, szlovén és osztrák dízeleseknek akár több mint kétszáz – forintot,

egy-egy tankoláskor összesen több mint 8 ezer forintot ehet megtakarítani.

Ez a lehetőség változatlanul nyitva áll szomszédaink előtt, mivel a magyar kormány csak a 3,5 tonnánál nehezebb külföldi járműveket tiltotta el a 480-as kútoszlopoktól, ráadásul ennek betartatása is nehézségekbe ütközik).

Európa 42 államát tekintve a magyar benzin- és gázolajár egyaránt a negyedik legalacsonyabb. Olcsóbbak nálunk az oroszok és a belaruszok, illetve benzinben az ukránok, gázolajban pedig a máltaiak. A benzint legdrágábban, literenként 879 forintért a norvégoknál mérik, míg gázolajtarifában 852 forinttal Finnországé a dicstelen elsőség.

Orbánék benzintrükkjei

A Holtankoljak.hu kimutatása szerint szerdától a benzin elvi piaci átlagára 649 forint lesz, míg a dízelhez a csak piaci árra jogosult teherautók átlag 687 forintért jutnak hozzá. Az Orbán-kormány ugyanakkor nem valamiféle gazdasági csoda révén képes 480 forinton tartani az üzemanyagárakat. A két tarifa közötti különbség részben az ágazat, részben az állam bevételeit apasztja. Az üzemanyag-kiskereskedők egyaránt 480 forintért vehetik és adhatják is az üzemanyagot. Fenntartási költségeikre a mintegy kétezer hazai töltőállomás felét kitevő „márkátlan”, vagy „kis” kutak tavalyi, időarányos forgalmuk 80 százaléka után literenként 20 forint – számításunk szerint összesen körülbelül tízmilliárd forint - állami támogatást kapnak. A nagy, tőkeerős láncoknak ugyanakkor ilyen nem jár: a "márkás" kutak fenntartására a kabinet egyetlen forint bevételt sem biztosít. A kormány az elmúlt hónapok során, két lépcsőben, literenként összesen 25-25 forinttal nettó 95, illetve 85,35 forintra csökkentette a benzin és a gázolaj jövedéki adóját. Egyszersmind visszaléptek egyes üzemanyagcégek nyereségadó-emelésétől is. Ezek a lépések a költségvetés bevételeit apasztja.

Emellett felfüggesztették a biztonsági készletezési díj beszedését is. A legnagyobb érvágást az intézkedés mégis a Molnak mint a hazai piac 90 százalékát ellátó nagykereskedőnek okozza. A cégnek ugyanis nyersolaj-beszerzési áraitól függetlenül az általa finomított üzemanyagot 480 forinton kell adnia. Az olajcég ebbéli vesztesége szakértők szerint több tízmilliárdra rúg. Egyazon szakértők ugyanakkor azt is kiszámolták, hogy a Mol a háború miatt a világpiaci olajárnál egyre olcsóbb orosz nyersanyag vásárlásán ennél is többet nyer. Vagyis a Mol pénzügyi egyensúlya és az „üzemanyag-árstop” is azért tartható fenn, mert az Orbán-kormány bátorítja a Molt a világszerte „véresnek” tartott orosz olaj vásárlásában. Ennek érdekében a kabinet még az Unió orosz olajembargó-tervét is vétózza. Ennek kapcsán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pontosan meg nem nevezett „szakértőkre” hivatkozva úgy nyilatkozott, hogy a brüsszeli javaslat elfogadása „700 forintos benzin- és 800 forintos gázolajárat” eredményezne. Más szakértők értetlenül állnak a megállapítás előtt. Ha ugyanis az EU, az általa biztosított, több éves átállási időt követően – akár drágább - nem orosz kőolaj feldolgozására kötelezné a Molt, a csoport, a versenytársak előretörését elkerülendő, árait akkor is a térségi szinthez igazítaná. De az esetleges túlárazásnak a versenyhatóság is gátat szabhat.

Tovább nő a piaci ár

Szerdától ismét, ezúttal 15 forinttal nő a benzin kiskereskedelmi ára. Az elvi tarifa így mintegy 649 forintra emelkedik. A gázolajért változatlanul átlag 687 forintot kérnek. Ez azonban csak a 480 forintos maximált árra nem jogosult nagyobb tehergépjárművekre vonatkozik. Az ok részint az olajár-emelkedés. Az Európában irányadó, Brent típusú nyersanyag hordójáért a múlt heti, legközelebbi, valamivel több mint száz dolláros mélypont óta folyamatos emelkedéssel tegnap már 111 dollárt kértek. Emellett azonban a múlt hét óta a dollár is jelentősen erősödött a forinttal szemben, ami szintén áremelő tényező.