Az amerikai csapatok és a szerződéses biztonsági vállalkozók távozása volt a legfontosabb tényező, amely az afganisztáni fegyveres erők összeomlásához és az iszlamista tálib mozgalom hatalomátvételéhez vezetett - állapította meg az Egyesült Államok afgán újjáépítésért felelős különleges főfelügyelő hivatala (SIGAR). A kormányzati szervezet kiszivárgott friss jelentéstervezete azonban rámutat, hogy az egymást követő afgán kormányokat is felelősség terheli, amiért a 20 év alatt csaknem 90 milliárd dolláros amerikai biztonsági támogatás dacára kártyavárként dőlt össze az ország hadserege.
A SIGAR szerint a problémák egy része a 2020 február végén a katari Dohában megkötött amerikai-tálib békeszerződésre vezethető vissza. A kabuli kormány jóváhagyása nélkül, Donald Trump akkori amerikai elnök vezényletével megkötött megállapodásban Washington elkötelezte magát arra, hogy 2021 májusig teljesen kivonja csapatait. Az iszlamista mozgalom cserébe vállalta, hogy nem intéz támadást a nemzetközi erők ellen, nem bújtat területén terroristákat, átmenetileg “csökkenti az erőszakot” és béketárgyalásokba kezd a kabuli kormánnyal. Csakhogy a párbeszéd döcögősen indult és megrekedt, a harcok viszont idővel fokozódtak.
Az afgán haderőt gyengítette, hogy a dohai paktumot követően erősen visszaesett a tálibok ellen végrehajtott légicsapások száma. Az amerikai légierő az előző évben összesen 7423 alkalommal bombázta az iszlamistákat, 2020-ban viszont mindössze 1631-szor, s a műveletek csaknem felét a békekötés előtt hajtotta végre. Ez nem csupán jelentős katonai előnytől fosztotta meg az afgán hadsereget, hanem a katonák és a lakosság körében is a cserbenhagyás érzését keltette. Sok afgán gondolta úgy, hogy rosszhiszeműen kötötték az egyezséget és abból azt szűrte le, hogy “az Egyesült Államok átadja Afganisztánt az ellenségnek, miközben sietősen távozik az országból” - mutatott rá a jelentés. A későbbi amerikai nyilatkozatok is ezt az értelmezést erősítették.
A kabuli elnöki palotában viszont másképp csapódott le az amerikai-tálib békekötés. Az afgán belügyminisztérium egy volt tisztviselője a SIGAR-nak arról beszélt, hogy Asráf Gáni akkori államfő és tanácsadói sokáig nem hitték el, hogy Washington tényleg kivonul, sokáig úgy vélték, csupán amerikai játszmáról, nyomásgyakorlási kísérletről volt szó. A kabuli kormányzat emiatt nem is dolgozott ki nemzetbiztonsági stratégiát az amerikai távozásra, az elnök pedig csak rontott a helyzeten. Gáni attól tartott, hogy az USA meg akarja buktatni, paranoiája pedig tovább gyengítette biztonsági erői morálját és harci képességeit. Egy volt afgán altábornagy arról számolt be, hogy az államfő folyamatosan cserélgette a katonai parancsnokokat: a hozzá hűségesnek tartott, régivágású kommunista tábornokokat nevezett ki az amerikaiak által kiképzett fiatal tisztek helyett, akiktől rettegett. Az elnök környezete a SIGAR forrása szerint csak tavaly áprilisban kapott észbe, hogy Amerika tényleg távozni akar, ám akkor már késő volt.
Az afgán hadsereg 20 éve ugyanazokkal a krónikus problémákkal küszködött: alacsony bérek, rendszeresen élelmiszer-, ivóvíz- és lőszerhiányhoz vezető rossz logisztika és korrupt parancsnokok, akik a beszállítókkal összejátszva zsebre tették az élelmiszerre és üzemanyagra szánt források egy részét. Gáni belső köre azonban csak azután eszmélt rá a fegyveres erők hiányosságaira, hogy Joe Biden amerikai elnök 2021 április 14-én megerősítette a kivonulási szándékot és bejelentette annak - akkor még - szeptember 11-i határidejét.
Komoly gondokat okozott a jelentés szerint az is, hogy az Egyesült Államok saját haderejének mintájára segített felépíteni Afganisztán biztonsági erőit, ami “magas fokú professzionális katonai hozzáértést és vezetési képességeket” igényelt volna. Amíg az amerikai csapatok jelen voltak az országban, addig gyakran ők vezették a küldetéseket vagy töltöttek be kulcspozíciót a bevetéseknél, ez azonban az afgán katonák harci tapasztalatainak rovására történt. Ennél is súlyosabb probléma volt, hogy az amerikaihoz hasonlóan az afgán hadsereg is szerződéses biztonsági vállalkozókra hagyatkozott - akik azonban a külföldi erőkkel együtt távoztak. “A szerződésesek kivonulása olyan volt, mintha a Jenga-torony minden darabját kihúztuk volna, azt várva, hogy állva marad” - magyarázta a SIGAR-nak egy amerikai parancsnok. A szerződéses alkalmazottak kivonása tavaly tavasszal megbénította az afgán hadsereget, egy volt tábornok szerint például a Black Hawk szállítóhelikopterek 60 százaléka hónapokon belül üzemképtelenné vált.
A SIGAR összességében arra következtet, hogy sem Washingtonban, sem Kabulban nem volt meg a politikai akarat, hogy megoldást találjanak a felmerülő kihívásokra. A hivatal szerint a teljesen önálló afgán biztonsági erők megteremtésére irányuló amerikai erőfeszítések valószínűleg már a kezdetektől fogva kudarcra voltak ítélve, de a gyors csapatkivonásról hozott döntés volt az, ami igazán megpecsételte az afgán hadsereg sorsát.
