Lassan kel életre a kulturális élet Csehországban, de színházak, múzeumok, mozik, koncertek látogatottsága továbbra is elmarad a koronavírus előtti időktől. S ennek már elsősorban nem a járványtól való félelem az oka, hanem a magas infláció, az emelkedő energiaárak és a pénzügyi bizonytalanság. A Deník N című napilap összeállításából kiderül, hogy a kulturális intézmények nem túl derűlátóak a jövőt illetően. Úgy látják ugyanis, hogy a cseheket kevésbé foglalkoztatják a kulturális események, mint 2020 előtt, ráadásul a szokások is változtak. Míg korábban elsősorban elővételben váltottak jegyet, most inkább közvetlenül a rendezvények előtt, ami korlátozza a szervezők pénzügyi lehetőségeit. Az intézmények számára nehézséget jelent, hogy a magasabb energiaárak miatt az adott rendezvények rendezési költségei is megemelkedtek. Kevesebb a turista is, így ők sem pótolják a bevételkiesést.
Nem annyira drámai a helyzet egyes mozik esetében. A prágai art mozik például arról számoltak be, hogy folyamatosan érdeklődnek az előadásaik iránt, az igényesebb közönség a jelek szerint továbbra is szívesen áldoz a kultúrára. Más moziknál is azt remélik, hogy mind többen töltik meg a termeket, még ha nem is olyan nagy számban, mint a járvány előtt. A CineStar hálózatnál harmadával járnak kevesebben moziba, mint korábban. Akadnak egész jó napok, de egyelőre nagyon ingadozik a látogatottság, s az üzemeltetők szerint egy ideig ez így is marad. Ezért úgy vélik, a korábbiaknál még jobban kell alkalmazkodniuk a közönség igényeihez. Az üzemeltetők szerint a közönség elsősorban vígjátékokra, látványfilmekre és családi-, illetve gyermekfilmekre vált jegyet. Kivételt képezhetnek a helyi eseményekhez vagy cseh történelmi személyiségekhez köthető életrajzi alkotások. Ez utóbbiak közé tartozik a legendás cseh atlétáról szóló Zátopek című mű, illetve kasszasikert remélnek a huszita hadvezérről, Ján Zizkáról szóló alkotástól, ami a cseh filmtörténet legdrágább mozija. A brnói Kino Aerónál viszont az idei április minden idők egyik legsikeresebbje volt a nézőszám tekintetében. A mozinál sikerrel járt az a vállalkozás, hogy vitát rendeznek a bemutatott film készítőivel vagy szakértőkkel. Visszatértek a filmvászonra a régi klasszikusok is, amit szintén jól fogadtak az érdeklődők. A filmszínházak egyébként 2021 júniusában nyíltak meg újra a pandémiát követően.
Jó látogatottságról számolt be a prágai Nemzeti Színház, s kezd visszatérni az élet a Covid előtti időkhöz, hiszen egyes darabokra már az előadást megelőzően több nappal elkapkodják az összes jegyet. Igaz, a járvány előtt a színház szerelmesei már hetekkel az előadás előtt gondoskodtak a teltházról. Különösen az operaelőadások esetében érzékelhető a turisták hiánya. Az Állami Operaházban például átmenetileg csökkentették az előadásnapok számát.
A könyvpiacon sem jó a hangulat. Akadtak kiugróan nagy sikerű munkák, ezek közé tartozik a cseh írónő, Katerina Tucková áprilisban megjelent Bílá vodá (Fehér víz) című könyve. Jól fogy a hasonló időben megjelent Skandar és az unikornistolvaj című fantasy is. A kiadók fellendülést remélnek a Könyvek Világa nevű, június 9-12. között esedékes prágai könyvfesztiváltól. Annál is inkább, mert amikor tavaly ősszel, két hullám között sikerült megszervezni, elérte a korábbi látogatottság 75 százalékát, miközben a frankfurti könyvvásárnál ez a szám mindössze 30 százalék volt.
A komolyzenei koncerteknél ugyancsak általánossá vált az a gyakorlat, hogy az emberek az utolsó pillanatra hagyják a jegyvásárlást. Mint a Brnói Filharmonikusok a Deník N-nek beszámolt róla, a látogatottság a koncerttől függ. Ősz óta figyelhető meg az a tendencia, hogy az érdeklődők legfeljebb egy héttel az esemény előtt veszik meg a jegyet, és az értékesítés általában három nappal az esemény előtt tetőzik. A bérletértékesítésről egyelőre nincs hír, ezeket csak most kezdik árusítani.
Ami a múzeumokat illeti, a járványban számos intézkedést hoztak, hogy minimálisra csökkentsék a megbetegedések esélyét, bevezették az időblokkokat, így csak egy bizonyos intervallumban tekinthető meg a tárlat. A múzeumok látogatottsága a két nagyon nehéz év lassan javul, de még mindig messze van a 2019-es számoktól. Miközben azonban az egyéni látogatók száma elmarad a várakozásoktól, a családok és az iskolai osztályok nagy számban váltanak jegyet. A Sladovna Pisek nevű játszóház-galériába januártól május közepéig mintegy 15 000-en látogattak el, ami szép szám ugyan, de 2019-ben ugyanebben az időszakban 23 000 látogató érkezett. A Nemzeti Galéria közlése szerint a látogatottság a járvány előtti időszak nagyjából 60-70 százaléka. A tendencia az, hogy a látogatók egyre jobban kezdenek visszatérni, de még jócskán van lehetőség javulásra. Áprilisban 36 401-an keresték fel a galériát. Több új tárlattal készülnek, június 10-én nyílik a „MOVE - Intimitás mint dac”: a Centre Georges Pompidou-val együttműködve nyolc párizsi, brüsszeli, New York-i, rotterdami és londoni művész munkáit mutatják be. Ezek főként olyan installációk, amelyeket kifejezetten a Grand Palais nagyvonalú tereihez készítettek.
Vlastimil Jezek, a prágai Reprezentációs ház (a cseh főváros szecessziós műemléke) munkatársa a Deník N-nek elmondta, a 2022-es év első két hónapja az elmúlt tíz év legrosszabbja volt a látogatottság és a bevétel szempontjából: 70 százalékkal kevesebben látogattak el hozzájuk, mint a járvány kitörése előtt. Prága különösen megszenvedi, hogy a turizmus még nem talált magára.
Nyáron több zenei fesztivált rendeznek, ezekkel szintén az a gond, hogy a magasabb árak miatt a lebonyolítás költségei is magasabbak, miközben a jegyárakat nem emelhetik nagyon, hiszen nem akarják elijeszteni az érdeklődőket.
