Hatalmas pénzügyi feszültségek tapinthatók ki a magyarországi energiaszolgáltatás jó részét immáron átvevő állami MVM Energetika és leányvállalatai a felszínen nyugalmat tükröző tavalyi éves beszámolóiban.
Az MVM csoport tavaly nemzetközi számviteli elvek alapján 282 milliárdos nyereséget mutatott ki. Ez ugyanakkor csak „cash flow fedezeti ügyletek” eredménye: magyarán valahogy biztosították a fizetőképességet. Az adózott eredmény már egymilliárdos mínuszt mutat. (Az állami energiacsoport tavalyi eredményekről szóló közleménye e tétel kapcsán annyit említ, hogy ez a 2020-asnál hárommilliárddal kedvezőbb. Az elemezhetőséget némiképp nehezíti, hogy jelentésüket tavalyig a hazai szabványok szerint állították össze.) Maga az anyavállalat mintegy ötvenmilliárdos adózott nyereséget ért el, ami a tavaly közölthöz képest közel ötmilliárdos csökkenés. Ebből a tulajdonosi jogokat – akkor még - gyakorló Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter, mintha nem is évente állami százmilliárdokkal lélegeztetőgépen tartott állami vállalatról lenne szó, 7,5 milliárd forint osztalékot még fel is vett.
Kissé mélyebbre ásva igencsak sajátos pénzmozgásokra bukkantunk. A rövid lejáratú kötelezettségek például 684 milliárdról 2,6 ezer milliárd fölé, közel négyszeresükre ugrottak. Az állami rezsicsoport tehát a beleöntött közpénz-százmilliárdok mellett a 2020-as szintnél kétezermilliárddal több „gyorskölcsönt” is felvett. A jelentés különböző elszórt megjegyzései arra engednek következtetni, hogy az adósság-többszöröződés a gáz-adásvétel, az árak hullámzása és az egyre több ügylet kockázatát kivédő tőzsdei ügyletekhez köthető.
Az energiaértékesítésből befolyó, csoportszintű bevételek, illetve a ráfordítások 1,4 ezer milliárdról egyaránt 2,9 ezer milliárdra ugrottak. Ezen belül a földgázért a 2020-as 525 milliárd után tavaly már 1457 milliárdot fizettek. Vagyis az MVM tavaly háromszor többet fizetett az orosz gázért, mint 2020-ban.
A leadott mérleg szerint a csoport jegyzett tőkéje 230, „egyéb tartaléka” pedig 284 milliárddal nőtt. A könyvvizsgálatot végző Deloitte a jelentéshez annyi érdemi megjegyzést fűzött, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti katonai konfliktusból eredő kockázatok jelentős hatást gyakorolhatnak a csoport működésére.
A leányvállalatok közül kiemelt figyelmet érdemel a tavaly július óta MVM CEEnergynek hívott gáznagykereskedő. A cég magyar számviteli szabályok szerinti árbevétele úgy ugrott 535 milliárdról 1,6 ezer milliárdra, hogy gáza nagy részét a 2014 óta változatlan áron szolgáltató lakossági kereskedőknek értékesíti. Külföldi bevételei közel hatszorosukra ugrottak. Az „anyagjellegű” ráfordítások 525 milliárdról 1,35 ezer milliárdra emelkedtek. Az egyaránt megugró bevételek és kiadások eredőjeként a tényleges tevékenység eredménye a 2020-as 1,9 milliárdos veszteség után tavaly – a legalábbis meglepő – 223 milliárdos nyereségbe fordult. Igaz, ezt 214 milliárdos „pénzügyi veszteség” rontotta le úgy, hogy a cég végül csak – a 2020-as adat kétszeresére rúgó –, hatmilliárdos nyereséget mutatott fel. Az MVM Energetika mint anyavállalat a gázkereskedelmi káosz által szintén mit sem zavartatva az összeget felvette osztalékként. A nehezen követhető pénzmozgásokra jellemző az is, hogy a rezsicsökkentési szabályok szerint a gáznagykereskedelem "extraprofitját" tükröző „passzív időbeli elhatárolás” a tevékenység nyilvánvaló veszteségei ellenére 29 milliárdról 79 milliárdra ugrott.
A vitatott helyzetű, Mészáros Lőrinc érdekeltségeitől tavalyelőtt sokak szerint túlárazva MVM-kézbe került Mátrai Erőmű 2021-ben – a sokakat megdöbbentő, 2020-as, 43 milliárdos adózott veszteség után – változatlan bevétel mellett 688 milliós adózott nyereséggel zárt. Ennek megítélésekor ugyanakkor szükséges figyelembe venni, hogy tavaly karácsony előestéjén a kormány 2024-ig teljes üzemre kötelezte az amúgy rendkívül környezetszennyező egységet, aminek ellentételezéseként csak tavaly - némiképp elrejtve - 45 milliárd forint közpénzt kapott a cég.
Az MVM Paksi Atomerőmű tavalyi nyeresége – nagyjából változatlan árbevétel mellett - 17 milliárdról 13 milliárdra csökkent. Ha az erőmű nem a „rezsicsökkentés” miatt mesterségesen leszorított, hanem a megtöbbszöröződő, piaci áron adhatta volna el a villamos energiát, akár százmilliárdos nyereségre is szert tehetett volna - jegyzik meg szakértők. A „rezsicsökkentés” tehát ilyen áttételes módon is apasztja az állami költségvetést.
Sokba kerül az „olcsó” orosz gáz
Az "olcsó" orosz gázról szóló, mitikus kormánypropaganda-fordulatot egyébként már más kutatásaink is cáfolták. Mivel az MVM-nek, illetve a csoportjába tartozó lakossági szolgáltatóknak változatlanul a 2014-ben "rezsicsökkentett" áron kell értékesíteniük a gázt, ez egyre kevésbé takargatható rést üt a csoport könyveiben. Ennek betömködésére a kabinet tavalyelőtt szilveszterkor 210,5, tavaly december 30-án pedig 209 milliárd forint tőkeemelést hajtott végre az MVM-ben. (Ez idő alatt kisebb tételekben további 40 milliárddal emelték a cég jegyzett tőkéjét.) Orbán Viktor februárban el is ismerte, hogy az állami cégcsoport veszteséges kasszáját töltik fel ekképp. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter februárban még cáfolta, április végén viszont már nem tagadta, hogy a „rezsicsökkentés fenntartása” csak idén akár 1300 milliárd forintos költségvetési hozzájárulást is igényelhet. Erre alapítanák az úgymond a "nagy cégek extraprofitjából" lefölözött, csak idén 700 milliárdos rezsialapot.
