Megint az úzvölgyi katonatemetőben izmoztak a román szélsőségesek

A résztvevők láthatóan nem igazán vették tudomásul, hogy a román hivatalos álláspont szerint sem az első világháborús osztrák-magyar katonatemetőben nyugszanak az általuk vélelmezett román katonák.

Megközelítőleg kétszáz román szélsőjobboldali gyűlt össze az úzvölgyi katonatemetőben, a hősök napjára szervezett csütörtöki megmozdulás célja a világháborús katonákra való megemlékezésen kívül az volt, hogy „megvédjék” azt az önkényesen létesített „román parcellát”, amelyről jogerős bírósági határozat mondta ki, hogy illegálisan hozták létre - írja a Transtelex. A résztvevőket a jelek szerint továbbra sem zavarta az a tény, hogy az úzvölgyi katonatemetőben főként első világháborús magyar honvédek nyugszanak, s hogy korábban az illetékes román hatóság is tisztázta, nem ebben a temetőben nyugszik az a 149 román katona, akinek a nevét a 2019. évi erőszakos temetőgyalázás alkalmával felolvasták.

A megmozdulást két magyarellenes szervezet, a Calea Neamului (A Nemzet Útja) egyesület és a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szervezte, sokan autóval érkeztek, de szervezett buszoztatás is volt a helyszínre. Mások mellett felszólalt George Simion, az AUR társelnöke és Mihai Tîrnoveanu, a Calea Neamului egyesület vezetője is, s ismét felolvasták a vélelmezett 149 katona nevét, amelyet követően a résztvevők „Jelen!” felkiáltással igyekeztek demonstrálni, hogy márpedig ők abban a temetőben vannak eltemetve.

Az esemény jelentős hatósági jelenlét mellett zajlott, csendőrök, rendőrök, tűzoltók, mentősök is kivonultak a helyszínre, magyar ellenállás azonban ezúttal nem volt, így a dulakodás elmaradt. Mihai Tîrnoveanu a Transtelex szerint arról szónokolt, hogy „ha kell, tízezer román ember meztelen mellkassal áll ki a buldózerek elé” abban az esetben, ha a bíróság ítéletének megfelelően el akarnák távolítani a törvénytelenül felállított betonkereszteket.

A Főtér szerint az esemény ezúttal sem volt mentes a magyarellenes gyűlöletkeltéstől, Mihai Tîrnoveanu kijelentette, „nem tűrik tovább az idegen jelképeket”, ezért ezeket letakarták román trikolórral. Ennek keretében ő maga is letakart egy papírra nyomtatott román zászlóval egy, az emlékhely kőfalán látható kétnyelvű tájékoztató plakátot.

George Simion ezt követően arról beszélt, hogy kezdeményezni fogja a sírkert román védelmi minisztérium hatáskörébe, vagyis így a román állam birtokába helyezését. Eztán Novák Katalin magyar államfő látogatásának is szentelt néhány mondatot, úgy fogalmazott: „láttam egy nőt, aki elnöknek tartja magát, de nem érti a kapcsolódó szokásjogot. Ő a saját trikolórjának színeit festette egy határkőre. Egy barázdányi földet sem fogunk elfeledni”. Nem különösebben zavartatta magát azon, hogy Novák Katalin semmit nem festett át, mindössze egy képet készített a Székelykő piros-fehér-zöld jelzőoszlopánál, amit ezt követően Simionék hamarost - mint arról a Népszava is beszámolt - át is mázoltak román színekre.

A Főtér még Dragoș Burghelia marosvásárhelyi jogászt, a Kovászna, Hargita és Maros megyei Románok Civil Fórumának közelmúltban kinevezett új vezetőjét idézte, aki egyebek között állítólag arról beszélt, hogy a románoknak gyermekeket kell nevelniük a régióban való túléléshez és „ökleiket a vihar ellen kell emelniük”. A résztvevők végezetül megkoszorúzták a 2019-ben felállított beton emlékművet.