Márciushoz képest 2,4 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi üzletek forgalma áprilisban, ám éves összehasonlításban így is jelentős, 15,7 százalékos bővülést mért a KSH. Az adatot ekkor is a benzinkutak forgalmának jelentős megugrása húzta fel: az üzemanyag-kiskereskedelemben márciusban 51,4, áprilisban 37,3 százalékos volt a növekedés. Mindez részben a benzinárstop és a háborús helyzet miatt kialakult benzinturizmusnak köszönhető (amelyet csak múlt pénteken állított le a kormány). A költekezés ugyanakkor az élelmiszerüzletekben és az iparcikkes boltokban is erőteljes volt: előbbiek forgalma 7,1, utóbbiaké 15,4 százalékkal bővül éves összevetésben.
A jelek szerint a fogyasztók jóval nagyobb arányban költik a beérkező forrásokat termékekre, szolgáltatásra, így vélhetően májusban tovább folytatódhatott az átlagon felüli bővülés – értékelte az adatokat Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. Nyártól ugyanakkor a fiskális konszolidáció és az elmúlt két évtized legmagasabb inflációja, az élelmiszerárak emelkedése a fogyasztás lassulását eredményezhetik - tette hozzá.
A boltos költekezés növekedését jelentős részben már így is az infláció teszi ki. Az idei év első négy hónapjában 35 százalékkal, azaz 580 milliárd forinttal több pénzt hagytak a vásárlók az élelmiszerboltokban, mint 2019 azonos időszakában, de csak 8,5 százalékkal több árut cipeltek haza. A különbség a drágulás, amely 440 milliárd forintot húzott ki a zsebekből – számolta ki a Blokkk.com szakportál. A választási kampány hevében szja-visszatérítésként és 13. havi nyugdíjként kiosztott bő ezer milliárd forintot pedig már az első negyedévben fel is élte lakosság, a bolti költekezés megugrása legalábbis már túllépte ezt az összeget.
Eközben a legnagyobb élelmiszerláncok profitja csökkent a tavalyi évben, az Aldié például 11,5 milliárdról 8,5 milliárdra, a Pennyé 4,7 milliárdról 4,4 milliárdra, a Sparé 11,7 milliárdról 5,3 milliárdra. A Blokkk.com szerint a vélekedésekkel szemben tehát nem tolnak minden költségemelkedést a vásárlóra; ezt a piac, vagyis a vásárló nem engedi meg, mert a sokkal dráguló termékekből már kevesebbet vesz. A csökkenő adózás utáni eredményt a beszerzési- és a munkaerőköltségek növekedése okozta.
Mindez azért érdekes, mert a kormány - a 2020-ban a járványra hivatkozva kivetett - kiskereskedelmi különadót emelné meg most: 30 és 100 milliárd forint közötti bevételnél 0,4 százalékról 1 százalékra, afelett pedig 2,7 százalékról 4,1 százalékra. Az úgynevezett extraprofitadó melletti kormányzati érv pedig az, hogy nem a rendes nyereséget veszik el, hanem a „jelenlegi helyzetből adódó extraprofitot”. A kiskereskedelemtől az idén ezen a címen 60 milliárd forintot szeretnének begyűjteni az úgynevezett rezsivédelmi és honvédelmi alapokba. A kiskereskedelmi különadóból egyébként 2020-ban 48 milliárd, tavaly pedig 79 milliárd forint folyt be a költségvetésbe, az idei évre a költségvetés 72 milliárd forintot irányzott elő. A 60 milliárd forint vélhetően erre jön majd rá (bár jogi szabályozás mindeddig nem született az extraprofitadóról). A kiskereskedelem eközben az élelmiszerárstoppal az idén már mintegy 60-70 milliárd forinttal járult hozzá a „rezsiharchoz”. Ha hosszabbítják, akkor éves szinten 120 milliárd forint is lehet az árstop végszámlája.
Ellenzik a bankok az extraprofitadót
A magyar bankszektor ellenzi az újabb extra adóterhek kivetését; az idei első negyedévében a szektor jövedelemtermelése megszűnt. A legkedvezőbb üzleti környezetben is 1 számjegyű nyereséget ért el; a versengő, sokszereplős bankszektorban extra profit nem keletkezhet – közölte a Magyar Bankszövetség. Emlékeztettek: a kereskedelmi bankok tavaly 520 milliárd forinttal járultak hozzá a költségvetéshez, többek között a 2010-ben ideiglenesen bevezetett bankadóval. A különféle terhek már a magyar bankszektor gazdaságfejlesztő, tőkeközvetítő képességét veszélyeztetik – hívták fel a figyelmet. Most a magyar gazdaság lendületének megtartása a cél, és támogatni kellene a magyar vállalatok régiós aktivitását is. Ezen feladatokat a bankszektor akkor tudja ellátni, ha extra adóterhek nélkül mihamarabb megtörténik a hitelmoratórium teljes kivezetése, valamint a kamatstoppal érintett hitelek kamatszintjének a piaci szinthez történő felzárkóztatása – közölték.