„Unalom, fn
– az a kellemetlen lelkiállapot, amelyben semmi sem köti le az ember
figyelmét, érdeklődését”
Magyar Értelmező Kéziszótár, Akadémiai Kiadó, 1972
„Az unalmat a tétlenséggel, a semmittevéssel azonosítják a nyugati világban, így egyértelműen negatív előjelet kapott. A világ felgyorsult tempója pedig nemcsak a felnőtteket, hanem a gyerekeket is érinti” – magyarázza lapunknak Reisz-Kis Klaudia. A gyerekpszichológus szerint egyre kevésbé fér bele a mindennapokba, hogy az idő tétlenül, szöszmötöléssel vagy látszattevékenységgel teljen, pedig a túl sok inger senkinek sem tesz jót.
Június 16-án kezdődik a nyári szünet, ettől a naptól kezdve pedig rengeteg gyerek ragad a lakás falai közé, a szülők munkarendje miatt sokszor 7–10 évesek is. Az egyedül (vagy akár a testvérrel töltött idő) együtt járhat azzal, hogy a gyerek unatkozik. Tévedés azt hinni, hogy ez baj, és felesleges azon keseregni, ha nem tudjuk napról napra személyesen, vagy táborok sorával lekötni a gyereket – egy átlagos magyar háztartás büdzséjébe nem is igazán fér bele a gyerekek folyamatos táboroztatása.
Lehetne DJ 145 ezerért
A KSH adatai szerint közel 724 ezren jártak általános iskolába a 2021–22-es tanévben, a diákokra most 11 hét szünidő vár. A gyerektabor-kereso.hu-n utánanéztünk, hogy mennyibe kerülnek az ötnapos, kifejezetten ottalvós táborok (az iskolák vagy önkormányzatok által szervezett napközis táborokat kihagytuk a sorból). Találtunk 145 ezer forintos DJ-tábort és 135 ezer forintos fotós-, művészeti és sporttáborokat, de 85 ezer forintos pénzügyi tábort is, ami stílusosan Brókerek és Tőzsdecápák tábora címen fut. A 145 ezer forintos ár a felső kategóriába esik, rengeteg tábort hirdetnek ennek az összegnek a harmadáért. Pár perces böngészés után és a környezetünkben lévő szülőktől kapott információkból látható: 55 ezer forintos árszabás környékén széles spektrumon szerveznek ottalvós, ötnapos táborokat: úszótól a természetjáróig, az alkotótól a vitorlásig rengeteg táborozási lehetőség van.
Vegyük elő ismét a statisztikai adatokat: idén februárban a hazai nettó átlagkereset 374 800 forint volt, ebből az összegből egy kétgyerekes család 15-15 napra küldheti táborba a gyerekeit.
Ismerünk olyan kétgyerekes anyukát, aki augusztusra fizetés nélküli szabadságot vesz ki, mert a táborok sora több pénzbe kerülne, mint amennyit havonta hazavisz. Inkább otthon marad a gyerekekkel, és abban a hónapban csak a férje dolgozik. Ehhez persze kell egy olyan munkaadó, aki jóváhagyja az egy hónapnyi „eltávot”, és garantálja a munkavállalónak, hogy visszaülhet a székébe az iskolai évnyitó napján. Egyes cégek felajánlják a gyerekes kollégáknak a nyári home office lehetőségét, amivel sok szülő nagyrészt azért él, mert így a gyereke közelében lehet. A közelség viszont sokszor elég, nem kell folyton a gyerek mellé ülni. És itt vissza is térhetünk az unalom kérdéskörére.
Feltételes játékidő
A szülők gyakran éreznek felelősséget azért, hogy a gyerekeiket folyamatosan szórakoztassák. Természetes reakció ez, de jobb megoldás, ha néha már csak azért hagyjuk unatkozni a gyereket, hogy rájöjjön, miként szórakoztassa magát. A tabletek és okostelefonok világában sokan a könnyebbik utat választják. Reisz-Kis Klaudia szerint, ha az „apa, anya, unatkozom!” felkiáltásra, vagy ha hosszas nyaggatás után odaadjuk a telefonunkat vagy a tabletet, akkor lőttek is az unalom pozitív hatásainak. A legtöbb, amit szülőként tehetünk, ha megadjuk a feltételeket ahhoz, hogy a gyereknek legyen ideje és védett helye a játékra.
Az emberi (és különösen a gyermeki) elmének szüksége van arra, hogy a bambulás, pihenés és megnyugvás perceiből új és kreatív ötletek születhessenek. „Az egészséges gyerekkor nélkülözhetetlen feltételei a szabad játék, illetve a nyugalom, ami a játék alapvető feltétele. A nyugalom legfőbb forrása pedig a gyereket körülvevő érzelmi biztonság – szögezi le Reisz-Kis Klaudia. – Az érzelmileg és fizikailag is biztonságot nyújtó, rendezett, kötődő kapcsolatban élő gyerek pszichológiai értelemben nyugalomban van. A nyugalmi állapotban a fejlődés belső mozgatórugói játékra ösztönzik, és a gyerek elindul felfedezni a világot. Kutatni, kísérletezni és alkotni fog, a játéktevékenysége pedig előrelendíti az érzelmi és intellektuális fejlődését. Ezért mondjuk, hogy a játék a fejlődés előretörő csúcsa.”
Kutatások bizonyítják, hogy azok a gyerekek, akiket a szüleik időnként magukra hagynak az unalomból való kiút keresésében, azok sokkal önállóbbá és kreatívabbá válnak, illetve jobb a problémamegoldó képességük, ezen túl pedig fejlettebb szociális kompetenciákkal rendelkeznek és empatikusabbak is, mint azok a társaik, akiknek folyton a nyakukba lihegnek. Mindehhez a gyerekpszichológus hozzáteszi, hogy a gyerek képességei akkor fejlődnek a leginkább, ha a saját kreativitását, fantáziáját használva talál ki magának játékot. A kreatív elme működéséhez elengedhetetlen, sőt szükségszerű egy kis unatkozás, mivel az unalomból való szabadulás arra készteti a gyerekeket, hogy lekössék magukat, új játékokat keressenek, vagy éppen új szemmel tekintsenek a régiekre. Segít az álmodozásban, ha a gyerekek megélhetnek különféle szituációkat, elképzelhetnek bizonyos megoldási módokat, de akár egy konkrét probléma helyreállításának lépései is felszínre törhetnek, ami újfajta gondolkodási mechanizmusokat adhat nekik. Ami pedig talán még fontosabb: fejlődhet a fantáziaviláguk, elmélkedés közben pedig megszabadulhatnak egyéb nehézségeiktől.
Ami az agyban történik
Reisz-Kis Klaudia tudományos érveket sorol az unatkozás hasznossága mellett. „Agyi képalkotó technológiával tárták fel azt az állapotot, amit sokszor semmittevésnek hívunk, és bebizonyosodott, hogy az agyunk ilyenkor sem kapcsol ki, sőt: az agy kreatív, intuitív funkcióiért felelős területei aktívabbá válnak. Talán mindenkivel előfordult már, hogy a világmegváltó ötletei, korábban megoldatlan problémák megoldásai épp tusolás vagy egy céltalan séta közben érték. Ehhez csak arra volt szükség, hogy az agy »kikapcsoljon«, azaz relaxált állapotba kerüljünk. Ugyanez a gyerekekre is igaz: unatkozás közben könnyedén előfordulhat, hogy megértenek egy korábban fejtörést okozó leckét, vagy eszükbe jut egy olyan megoldás, amin már régóta gondolkoztak.” Hogy ez éppen a nyári szünetben történik, vagy egy átlagos hétköznap esős estéjén, a gyerek szempontjából lényegtelen. A szülőnek nincs más dolga, mint hogy hagyja megtörténni.
