Orbán-kormány;Brüsszel;civilek;Norvég Alap;

Újabb harc indul a Norvég Alapból járó támogatásokért, az Orbán-kormány máris megakasztott egy együttműködési közleményt

Hamarosan megkezdődnek Brüsszelben a tárgyalások a Norvég Alapból járó támogatásokról, addig is Magyarország gyorsan megakadályozott egy közös közleményt az északi országokkal folytatott együttműködésről.

A hét második felében megkezdődnek a tárgyalások az Európai Gazdasági Térséget (EGT) alkotó EU27-ek, valamint Liechtenstein, Izland és Norvégia között arról a megállapodásról, amely rögzíti, hogy a három ország mekkora pénzügyi hozzájárulást nyújtson az Unió átlagos fejlettségi szintjétől elmaradó tagállamoknak 2021-2027 között. A megbeszéléseken a finanszírozás nagyságáról, a támogatandó ágazatokról és az egyes tagállamoknak jutó pontos összegekről kell megegyezni.

A három állam nem tagja az Európai Uniónak, nem járul hozzá a költségvetéséhez, viszont hozzáfér az egységes piacához, és élvezi annak áldásait. Ezért még az 1990-es években létrehoztak két alapot, amelyeken keresztül támogatják a felzárkózásra szoruló EU-s országokat. Az EGT Alapot a hármak közösen finanszírozzák, a Norvég Alapot pedig csak Norvégia, amely egyébként az összes forrás 97 százalékát biztosítja.

Az alapok kedvezményezettjei között van Magyarország is, 14 másik tagállammal együtt. A 2020-ban lezárult hétéves költségvetési időszakban a két pénzügyi eszközből 214,7 millió euró támogatás járt volna hazánknak, de a Budapest és Osló között kirobbant konfliktus miatt végül egy fillér sem érkezett.

A vita azzal kezdődött, hogy a magyar kormány 2014-ben az ellenőrzése alá akarta vonni a Norvég Alap civil szervezetekre jutó forrásainak az elosztását, és azzal vádolta az alapkezelő Ökotárs Alapítványt, hogy kormánykritikus szervezeteknek adja a juttatásokat. Miután a kabinet a finanszírozás lebonyolítását rábízta a Széchenyi Programiroda Kft-re, Norvégia felfüggesztette a két alapból járó összes támogatást azon az alapon, hogy Magyarország egyoldalúan megváltoztatta az elosztás rendszerét. A lépést követő tárgyalások 2021. nyarán eredménytelenül végződtek, és mivel nem sikerült olyan magyar alapkezelőt találni, amely mindkét félnek megfelelt volna, Magyarország elesett a hét évre szóló teljes összegtől. A vita egyébként az akkori árfolyamon mintegy 77 milliárd forintos támogatás egy kis részéről, 4 milliárd forintról szólt, ennyi ment volna a Civil Alapnak. Ennek a pénznek az elköltésébe nem szólhattak volna vele Orbánék, akik végül emiatt inkább a teljes összeget veszni hagyták.

A kormány a kudarcot követően sem akart lemondani a pénzről, ezért Orbán Viktor kormányfő arra kérte a minisztereit, hogy találják meg a szükséges lépéseket az oslói “kötelezettségszegésre”. Ennek első látható jeleként a kormány tavaly novemberben megakadályozta, hogy az EGT országok brüsszeli tanácskozásukon közös közleményt fogadjanak el. Mint a Népszava beszámolt róla, ez volt az első eset a 30 országot magában foglaló formáció csaknem 30 éves történetében, hogy a résztvevőknek nem sikerült zárónyilatkozatot jóváhagyniuk az együttműködésük fejlesztéséről.

Az érintett miniszterek évente kétszer üléseznek az EU székhelyén, ahol az uniós tagállamokat az EU Tanács soros elnöksége képviseli. A következő találkozót idén május 23-án tartották, és ezen megint nem sikerült közleményt elfogadni.

Több, egymástól független brüsszeli forrásból lapunk úgy értesült, hogy ismét Magyarország tett keresztbe az egyetértésnek. 

“Jobban szerettük volna, ha az EGT Tanács következtetéseket fogad el. Mindazonáltal az ülésen mind az EU, mind a másik fél egyetértett abban, hogy az együttműködés jól működik, és hogy ez a jövőben is így lesz, mindenki érdekében”, reagált megkeresésünkre a norvég külügyminisztérium, amely nem kívánt további részletekkel szolgálni.

Nevük elhallgatását kérő, az eseményeket jól ismerő illetékesek tájékoztatása szerint Magyarország képviselője a tanácskozást megelőző munkacsoport ülésén jelentette be, hogy nem ért egyet a deklaráció beterjesztett szövegével. A kormány nevében eljáró diplomata olyan megfogalmazáshoz ragaszkodott, amely azt sugallta, hogy a norvégok megszegték a pénzügyi kötelezettségeiket. Ez a szövegváltozat elfogadhatatlan volt a három donor számára, és mivel Magyarország nem tágított, megbukott a további konszenzuskeresés is.

Megkérdeztük Magyarország brüsszeli Állandó Képviseletét, hogy milyen álláspontot képviseltek, és hogy a magyar-norvég vita miatt blokkolták-e a nyilatkozat-tervezetet, de nem adtak választ.

“Sajnos megismétlődött a 2021. novemberi helyzet, amikor szintén nem született közös közlemény az EGT Tanácson a Magyarország és Norvégia közötti nézeteltérés miatt”

- mondta lapunknak egy EU diplomata, aki szerint tavaly a szlovén, idén pedig a francia soros EU elnökség tett komoly erőfeszítéseket a megállapodás érdekében.

A Budapest és Osló közötti vita árnyékot vet a június 16-án kezdődő tárgyalásokra is, amelyek célja megállapodni az újabb finanszírozási ciklus pénzügyi hozzájárulásairól. Legutóbb másfél évig tartott az egyezkedés a pénzről. A rászoruló 15 országnak biztosított összeg 2,8 milliárd euró volt 2014-2020 között, amelyből Magyarországot kivéve minden kedvezményezett részesült. Az EU27-ek, köztük a budapesti kormány, ezúttal is az Európai Bizottságot hatalmazták fel az érdekeik képviseletére, és meg nem erősített információink szerint jelentős emelést várnak a három északi országtól. De a sorozatos magyar vétók nyomán felmerül a kérdés:

mi lesz, ha Budapest ezúttal is megpróbál akadályt gördíteni a konszenzus útjába, magával rántva a támogatásra váró többi országot? 

- fogalmazta meg a dilemmát egy brüsszeli illetékes.