„Az ukrajnai helyzet kimozdítja pályájáról az EU eddigi bővítési filozófiáját, új politikai kihívás elé állítja az Európai Uniót és újszerű megoldást hozhat” – mondta el lapunknak Balázs Péter volt uniós biztos, korábbi külügyminiszter.
Emlékeztetett arra, Magyarország belépése még úgy zajlott, hogy a teljes uniós joganyagot végig kellett tárgyalni, majd amikor ez megtörtént, s az ország teljesítette a csatlakozási feltételeket, beléphetett az EU-ba. Amit Ukrajna kér ebben a példátlan háborús helyzetben, az annak a folyamatnak a felgyorsítása, amely még a keleti partnerséggel kezdődött meg, 2009 májusában. Ez lengyel-svéd kezdeményezésre jött létre, s lassú pályán indította el azon posztszovjet államokat az EU felé vezető úton, amelyeknek elvi lehetőségük volt az tagságra. Ez a folyamat 2013 novemberében lelassult, Viktor Janukovics nem írta alá a társulási szerződést, ebből lett a Majdan forradalom, majd a Krím oroszok általi annexiója. Közben a volt szovjet tagállamok is más-más úton indultak el – mondta el Balázs Péter.
A volt uniós biztos rámutatott, a február 24-én megindított orosz invázió kimozdította a medréből ezt a folyamatot, mivel Ukrajna egy politikai tagság iránt folyamodik. Mint mondta, Kijevnek most nem is például az EU fogyasztóvédelmi szabályozására lenne szüksége, hanem arra, hogy politikailag fogadják be. Balázs szerint úgy tűnik, Olaf Scholz, Emmanuel Macron, Mario Draghi, valamint Klaus Ioannis csütörtöki ukrajnai vizitje során a német, a francia, az olasz és a román politikus ezt meg is értette. Az uniós vezetők arról beszélnek, hogy politikai bátorítást kell adni Ukrajnának.
Megszületett a döntés, az Európai Bizottság javasolja, hogy Ukrajna és Moldova EU-tagjelölt legyenA magyar diplomácia volt vezetője úgy véli: megoldható lenne, hogy Ukrajna politikai meghívást kapjon az Unióba, bizonyos EU-s akciókba be is kapcsolódhatna, például a továbbiakban is meghívhatnák az ukrán elnököt az uniós csúcsokra, vagy a külügyminisztert a külügyi tanácsülésekre. Arra a kérdésünkre, hogy a csatlakozásra váró nyugat-balkáni országok joggal vethetik fel, miért maradnak le Ukrajnával szemben, ha ők már évekkel ezelőtt megkezdték a csatlakozási folyamatot, Balázs Péter emlékeztetett arra, hogy egy-két éve Párizs vetette fel a fokozatos tagság gondolatát.
Ez azt jelenti, hogy nem kellene minden feltételt teljesíteni a csatlakozáshoz, hanem amit teljesítenek, abban be lehetne venni őket az EU működésébe. Az Európai Bizottság is készített ilyen tervet. Ha például a közlekedési hálózatot sikerül összekapcsolni az unióssal és átvenni az EU megfelelő szabályait, akkor az adott állam hadd csatlakozzon az EU közlekedési hálózatához. Ugyanerről lehetne szó a környezetvédelem esetében. Mindenesetre Ukrajna nyomán kilép a medréből a nyugat-balkáni csatlakozási folyamat. Ez esetben is fel lehetne vetni, hogy az adott állam előbb politikailag zárkózzon fel, s utána jöjjön a többi fejezet. S nem szabad elfelejtkezni Moldováról és Grúziáról sem, tette hozzá a volt külügyminiszter.
Az Európai Unió vezető hatalmai támogatják Ukrajna tagjelölti státuszát. Volodimir Zelenszkij köszöni, de több fegyvert és újabb szankciókat is kérne