Kiss Ottó az iróniát sem nélkülözve mesél a vidéki, kisvárosi Magyarországról A Kék Oroszlán bezár című novelláskötetében, melynek bemutatóján, a Margó Irodalmi Fesztiválon Karafiáth Orsolya kérdezte a szerzőt. Első körben Kiss Ottó gazdag életműve került előtérbe, az író ugyanis egyszerre gyerek- és felnőttkönyv szerző, és különösen termékeny. Eddig harmincegy kötete jelent meg, több mint száz antológiába írt, az országos ismertséget pedig a 2002-ben megjelent Csillagszedő Márió című kötet hozta el számára, melynek verseit átjárja a svéd gyerekkönyveket idéző abszurd humor és az olykor filozofikus hangnem.
Jelen kötet azonban már az idősebbeknek szól, és a vidéki Magyarországot mutatja be hol realistán, hol mágikus realistán, szövegei mégis egységes egésszé állnak össze, miközben harminc éves távlatból tekintenek a társadalomra. A novellák zöme a rendszerváltás után játszódik, de megesik, hogy egy-egy történetszál több évszázadra is visszanyúlik, a kötet címadó írása pedig bizonyos értelemben választóvonalként működik, hisz az azt követő novellák már hősei jelenébe vagy jövőbeli fikciós terébe vezetnek.
Karafiáth Orsolya kérdésére Kiss Ottó elmondta: elképesztően nagy a kontraszt a nyolcvanas-kilencvenes évek Magyarországa és a mostani ország között, ami különösen érzékelhető a vidék esetében, gondoljunk csak arra, hogy alig három évtizede még nem volt okostelefon vagy digitális fényképezőgép. Ilyen értelemben, ha úgy tetszik, a kötet kordokumentum is, az elmúlt évtizedek vidéki Magyarországának lenyomata.
– Az új könyvvel szeretettem volna keresztmetszetet adni abból a rendszerváltás utáni vidéki Magyarországból, abból a dél-alföldi világból, amelyben a mai napig én is élek, hisz arról tudok a leghitelesebben beszélni, amit ismerek – mondta lapunknak a Gyulán élő író, hozzátéve, néhány kivételtől eltekintve a kötetben szereplő történetek többnyire nem az ő sztorijai, de mivel hiteles a forrásuk, jó eséllyel lesznek hitelesek az írások is. – Nem is olyan régen, a választások kapcsán sok szó esett arról, hogy azok a fővárosi értelmiségiek, akik szavazatszámlálónak álltak a vidéki Magyarország egy-egy kistelepülésén, mennyire ismerik vagy nem ismerik ezt a világot. Nos, akár ilyen értelemben is jó kapaszkodó lehet ez a gyűjtemény – mondta az író.
A József Attila-díjas szerző egyébként A Kék Oroszlán bezár bemutatójának napján vette át A bátyám öccse című kötetéért az Év Gyerekkönyve díjat a Könyvhéten a diákzsűritől, míg a könyv tavaly ugyanezt az elismerést a szakmai zsűritől kapta meg. Kiss Ottó lapunknak elmondta: ha fiataloknak alkot, azt ugyanolyan komolyan veszi, mint a felnőtteknek szóló prózát. – Mindig is arra törekedtem, hogy ne felnőtt- vagy gyerekkönyvben gondolkodjak, hanem mindenekelőtt irodalmi szöveget hozzak létre, és ha az történetesen gyerekirodalom, akkor legyen olyan, amit a felnőttek is élvezhetnek – mondta az író, kiemelve, az ilyen gyerekkönyveknek természetesen más rétege nyílik meg a gyerek- és más a felnőttolvasók előtt. – Reményeim szerint a gyerekkönyveimben van átjárás a felnőttolvasók, a felnőtteknek szóló irodalom felé, ezzel együtt fontosnak gondolom a korosztályos elkülönítést, már csak az olvasóval szembeni udvariasság miatt is.
Infó:
Kiss Ottó
A Kék Oroszlán bezár
Athenaeum Kiadó
274 oldal
