A magyarországi veszélyhelyzet meghosszabbítása miatt aggódik az Európai Bizottság alelnöke

Vera Jourová sürgette, hogy Magyarország térjen vissza a fékek és ellensúlyok normális rendszeréhez, valamint az alapvető szabadságjogok teljes körű garantálásához.

Az Európai Bizottság számos aggályt fogalmazott meg a világjárvány idején hozott szükséghelyzeti intézkedésekkel kapcsolatban. Erről Vera Jourová alelnök beszélt az Európai Parlament, Covid-19 világjárvánnyal foglalkozó szakbizottságának keddi ülésén.

A politikus az aggodalmak között említette, hogy Magyarországon a pandémia miatt kihirdetett veszélyhelyzetet azonnal követte egy újabb, amelyet az Orbán-kormány az ukrajnai fegyveres konfliktussal indokol.

mondta a politikus arra utalva, hogy a demokratikus intézmények feladata a rendkívüli intézkedések ellenőrzése és kordában tartása lenne.

Az Európai Bizottság alelnöke arról is beszélt, a helyreállítás szakaszába lépve az unió elvárja a tagállamoktól, hogy a vészhelyzeti intézkedéseket célzottabb és kevésbé beavatkozó intézkedésekkel váltsák fel. Vera Jourová sürgette, hogy Magyarország térjen vissza a fékek és ellensúlyok normális rendszeréhez, valamint az alapvető szabadságjogok teljes körű garantálásához. Az alelnök bejelentette, hogy mindezt szoros figyelemmel fogja követni.

A magyar kormány 2022. május 31-ével megszüntette a COVID-19 járvány miatt életbe léptetett veszélyhelyzetet, május 25-től újabb veszélyhelyzetet hirdetett az ukrajnai háborúra való hivatkozással. Erre az Alaptörvény előző napon elfogadott, immár tizedik módosítása adott lehetőséget. Ebben a többi között az áll:

Az Orbán-kormány a veszélyhelyzet kihirdetése után rendeleteket alkothat, felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását, eltérhet a törvények rendelkezéseitől, valamint rendkívüli intézkedéseket hozhat. Bár a vészhelyzet legfeljebb csak 15 napra szólhat, az Aalaptörvény módosítása lehetővé tette, hogy a mostani rendkívüli intézkedés november 1-ig érvényben maradhasson.