Cser-Palkovics András;interjú;Székesfehérvár;polgármester;kkv;iparűzési adó;

2022-06-23 08:55:00

„Parragh úr álma megvalósul”

Arról is csak a sajtóból értesültünk, hogy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott iparűzési adókedvezmény jövőre megszűnik – mondta Cser-Palkovics András Székesfehérvár fideszes polgármestere.

Mit szól a vármegye rendszer visszaállításához? Szeretne szolgabíró lenni?

Bár ez lenne az önkormányzatok legnagyobb problémája jelenleg. Az energiaárak és a működtetésünk biztonsága sokkal sürgetőbb ügy például. Az én megítélésem szerint egyébként ez egy olyan szimbolikus átnevezés, ami tartalmi változtatást a hatáskörök tekintetében nem jelent, a megyei jogú városokat, illetve a polgármestereket nem érinti. Én pedig elsősorban András maradnék. 

Április végén nem számított arra, hogy a kormány megemeli a szolidaritási adót. Ehhez képest jövőre 90 milliárd forinttal többet szedne be az állam. Székesfehérvárnak mennyivel kell többet fizetni?

Elvileg nem kifogásolható, hogy a magasabb adóerő képességgel rendelkező önkormányzatok segítsék a kisebb bevétellel rendelkező településeket, de ennek a hozzájárulásnak a mértékét eddig is túlzottnak tartottam, most pedig még aránytalanabb lesz. Székesfehérvár 5,5 milliárd helyett 7,2 milliárdot fizet jövőre, ami az iparűzési adóbevételünk egyharmadát teszi ki.

Volt erről bármiféle előzetes kormányzati egyeztetés?

Én olyan egyeztetésen nem vettem részt, ahol ez szóba került volna. Arról is csak a sajtóból értesültünk, hogy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott iparűzési adókedvezmény jövőre megszűnik. Így éppen annyival nő az adóbevételünk jövőre, amennyivel többet fizetünk szolidaritási hozzájárulásként. Összességében tehát ugyanott fogunk tartani, mint idén, miközben a kiadások jelentősen növekedtek, elég csak az inflációra vagy az energiaárak meredek emelkedésére gondolni. Ezt még árnyalhatja, ha a gazdaság növekedése révén magasabb iparűzési adóbevételre tehetünk szert, erre egyébként látok esélyt, de a jelenlegi helyzetben nehéz ennyire előre látni. Lassan jobban járnánk, ha inkább az uniós forrásokhoz nem jutnánk hozzá és helyette teljes egészében nálunk maradna a helyi adóbevétel.

A helyi adók közé számított a gépjárműadó, amit a járványra hivatkozva elvont a kormány. Az ellenzék ennek visszaadását kéri kormánytól a költségvetési módosító csomagban. Lát esélyt erre?

A költségvetési tervezet szerint 2023-ban is teljes egészében az állami kasszába kerül ez az adóbevétel. A pandémia alatt elfogadható lépésnek tartottam, hiszen ez állami adó, amelynek egy része korábban az önkormányzatoknál maradt. Most érdemes lenne újragondolni ezt, hiszen az autóforgalom terhelése nagy mértékben a településekre nehezedik, miközben a közlekedésfejlesztésére, az úthálózat karbantartására, közösségi közlekedés finanszírozására, a kerékpáros infrastruktúra kialakítására nagyon kevés állami forrást kapnak. Székesfehérvár esetében a gépjárműadó-elvonása évi 500 millió forintos bevételkiesést jelent.

Elképzelhetőnek tartja, hogy a fideszes polgármesterek csatlakozzanak az önkormányzati szektort érintő ellenzéki javaslatokhoz vagy külön készítenek módosító csomagot a jövő évi költségvetéshez?

Lehet, hogy jobb lett volna még az ellenzéki tájékoztató előtt egyeztetni a kormánypárti polgármesterekkel és utána együtt benyújtani egy módosítócsomagot. Nem ez történt. A megyei jogú városok között lesznek olyan egyeztetések, amelyen kormányzati szereplők is részt vesznek és bízom benne, hogy ezeket a kérdéseket fel tudjuk vetni és részeredményeket érhetünk el. Azt viszont mindenkinek el kell fogadni, hogy a háború okozta gazdasági kihívások elől az önkormányzatok se térhetnek ki. Változtatni kell a szemléleten: ezekben a nehéz időkben nem a fejlesztéseken és a beruházásokon van a hangsúly, hanem a városüzemeltetésen. A közszolgáltatások stabil működtetése a legfontosabb. Ebben az államnak is segítséget kell nyújtania.

Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének vezetője szerint a kormányzati elvonások, illetve az önkormányzatok rezsiernyő alól kiszorítása éppen ezt a biztonságos működtetést sodorják veszélybe és az önkormányzatok több, mint felének állami támogatásra lesz szüksége a túléléshez. Egyetért ezzel a prognózissal?

Az önkormányzati rendszer nagyon nagy, biztos vagyok benne, hogy lesznek olyan települések, ahol a működési kiadások finanszírozása ellehetetlenül a következő időszakban. Érdemes a közszolgáltatásokat három részre bontani az állami hozzájárulás függvényében. Az első csoportba tartoznak azok, amelyek eddig rezsivédelem alatt álltak, mint például a közvilágítás. Ez most kikerült a támogatott egyetemes szolgáltatói körből, de szerencsére nem július, hanem augusztus elsejével, amely akár egy havi támogatásként is felfogható. Székesfehérvár esetében ez 100 millió forintos segítség. Augusztustól decemberig így is jelentősen nőnek a kiadásaink. Az uszoda áramköltsége például tavaly 26 millió forint volt, az idén rezsivédelemmel 43 millióba került volna a teljes évre, míg piaci áron évi 135 millió forintot visz majd el. A másik csoportba tartoznak a rezsiernyő alá nem tartozó, de állami támogatással működő szolgáltatások, mint például a távhő és a meleg víz, valamint a hulladékszállítás. Ez a támogatási struktúra tudomásom szerint továbbra is fennmarad és ez óriási segítség a városoknak. A távhő- és meleg víz szolgáltatáshoz szükséges gázt például tavaly 5 milliárdért tudtuk beszerezni, az új gázévben ez 17 milliárd lesz. Ezt a 12 milliárdos különbséget Székesfehérvár se tudná állami segítség nélkül kigazdálkodni. Az energiahivatal által közöltek alapján úgy néz ki, hogy ezt teljes egészében vagy döntő mértékben kompenzálni fogja az állam, bár ennek pontos arányát szeptemberben ismerjük meg. A harmadik csoportba tartoznak a tisztán önkormányzati forrásból működő, mindenféle állami segítséget nélkülöző közszolgáltatások, mint például a vízi közművek. Ez már az idén is komoly gondot okozhat az önkormányzatok jó részének. Itt ráadásul az önkormányzati cég által biztosítandó rezsicsökkentés nem csak a magánszemélyekre terjed ki, hanem a közületekre is. Utóbbi megszüntetésével jobb helyzetbe kerülhetnének a társaságok.

Mindez együtt mennyire kezelhető Székesfehérvár számára?

Az önkormányzatnak az a dolga, hogy cselekvőképes maradjon, mi is mindent megteszünk ennek érdekében. A helyzet azonban csak akkor kezelhető, ha a gazdasági növekedés eredményeként nő a város iparűzési adó bevétele. De emellett is hozzá kell nyúlnunk a többi bevételhez. Néhány szolgáltatás - például a parkolás - díjának emelése elkerülhetetlen. A szociális lakások lakbéréhez, a közétkeztetés, illetve az idősotthoni ellátás díjaihoz azonban idén nem szeretnénk hozzányúlni. Az önkormányzatoknak most elsősorban az energetikai beruházásokra kell fókuszálni, amelyekkel csökkenthető az olaj- és gázfüggőség.

Le kell állítani önkormányzati beruházásokat az elvonások miatt?

Már megkezdett beruházásokat nem szeretnénk leállítani, nem akarunk torzókat a városban. A tervezett projekteknél viszont biztosan lesz halasztás.

Parragh László iparkamarai elnök szerint az iparűzési adóbevételt igazságosabban kellene teríteni az önkormányzatok között. Mit gondol erről?

Parragh úr álma megvalósul, hiszen az iparűzési adóbevétel egyharmadát szolidaritási hozzájárulás címén elvonja a várostól az állam és szétosztja más települések között, így a kiegyenlítés megtörténik. Így azonban miért lenne érdekelt a település abban, hogy növelje a munkahelyek számát, miközben az összes ezzel járó terhet – például forgalom és környezeti terhelés növekedését – egyedül kell viselnie? A cél inkább az lehetne, hogy a szolidaritási hozzájárulást a település agglomerációjában használják fel, ne az egész országban szétterítve. Így a térség együtt fejlődhetne közös érdekek mentén. Éppenséggel az is teljesen igazságtalan, hogy a szolidaritási hozzájárulás alapja az állandó lakcím, miközben annak már kevés köze van, ahhoz, hogy ki hol él és dolgozik. Másrészt vissza kellene térni ahhoz az alapelvhez, hogy a helyi adókat a helyi közösségek vetik ki, szedik be és használják fel, hiszen az a helyben élők munkájának az eredménye.

A romló gazdasági környezet és az elvonások hatására az önkormányzatok egy része örömmel adna át feladatokat és cégeket az államnak. Elképzelhetőnek tartja, hogy ez tömeges méreteket ölt?

A helyzetet látva könnyen el tudom képzelni, különös tekintettel a vízi közművekre. Mi is kerülhetünk ilyen helyzetbe. Kérdés, hogy jót tesz-e ez az önkormányzatiságnak – szerintem nem -, másrészt megoldja-e a problémát. Önmagában a tulajdonosváltástól ugyanis nem fognak hatékonyabban működni ezek a cégek. Fontos lenne átgondolni, hogy az elmúlt évtizedben az önkormányzati és az állami szektor közötti feladatátadások közül melyik volt helyes és melyik nem. Az okmányirodák kormányhivatallá fejlesztése jó döntés volt, az építésigazgatás állami átvétele viszont nem. A folyamat azonban nem egyirányú, hiszen mi is kaptunk megyei könyvtárat és múzeumot az elmúlt években. Semmiképpen nem lenne jó visszakanyarodni ahhoz a korábbi gyakorlathoz, amikor az önkormányzatok úgy kaptak feladatokat, hogy nem rendeltek melléjük forrásokat. Ez eladósodáshoz vezet.

Az önkormányzatok gazdasági ellehetetlenítése mögött sokan a helyhatósági rendszer távlati célját látják. Így lenne?

A gazdasági helyzet stabilizáláshoz béke kell Ukrajnában. Ha tartóssá válik a háború okozta válsághelyzet, akkor ez azt eredményezheti, hogy újabb és újabb feladatok és cégek kerülnek az állam fenntartásába, ami valóban kiüríti az önkormányzatiságot. Ezt nem csupán azért sajnálnám, mert egy város polgármestere vagyok, hanem azért is, mert az állam csak erős önkormányzatokkal tud jó szolgáltatásokat, életkörülményeket biztosítani a polgárainak.

Az Orbán-kormány azért nem töri magát az Oroszország elleni szankciók ügyében.

A kormány álláspontja a kezdetektől egyértelmű: a háborúnak véget kell vetni és a magyar emberek érdekeit kell képviselni. Mindaz, amiről eddig beszélgettünk még súlyosabb lenne, ha az unió által szorgalmazott olaj és a gáz szankciók teljes egészében érvényesek lennének Magyarországra. A települések működtetéséhez jelenleg még szükségünk van az orosz olajra és gázra. Aki ezeknek a szankcióknak a feltétel nélküli elfogadását követeli, az valójában Magyarország leállítását kéri.

Hol van az a határpont, amikor a Székesfehérvár iránti elkötelezettsége felülírja a párthűséget?

2010 óta vezetem ezt a várost az itt élők bizalmából. Mindenki tudja, hogy én a Fideszhez, mint politikai közösséghez tartozom, de elsősorban polgármester vagyok. Az eskümnek megfelelően a fehérváriakat tartozom szolgálni. Ez így marad ezután is.