Magyarország előre megy, nem hátra! – többek között Somogyi Zoltán szociológus, a Political Capital társalapítója is a Fidesz választási szlogenjét idézte a közösségi oldalán, amikor hírét vette, hogy a kormány vissza akarja hozni a főispán elnevezést.
A Varga Mihály pénzügyminiszter által jegyzett törvényjavaslat értelmében – „a történelmi hagyományok tisztelete és újjáélesztése jegyében” – az eddigi kormánymegbízottak viselnék a főispáni titulust. A miniszter szerint így lehetőség nyílik arra, hogy a „mai magyar közigazgatás több szállal kötődjön a kommunizmus előtti magyar államigazgatás fogalmi készletéhez és ezáltal az ezeréves magyar államiság alkotmányos hagyományai e formában is továbbéljenek”.
Nagy felzúdulást keltett egy másik kormánypárti előterjesztés is: a fideszes Kocsis Máté a gránit szilárdságú alaptörvény sokadik módosításával a vármegye szó használatát vezetné be újra a megye helyett. Indoklása megegyezik Varga Mihály érvelésével.
– Elképesztő – Karsai László történésznek ez volt az első szava, amikor a főispánokról és vármegyékről szóló fideszes javaslatokról kérdeztük. A történész hangsúlyozta, hogy a mostani lépések illeszkednek azokba a folyamatokba, amelyek az elmúlt tizenkét évben csak felerősödtek, de már jóval korábban, a Fidesz első kormányzása idején, 1998-2002 között elkezdődtek.
A kormány tehát folytatja a Horthy-korszak restaurálására törekvő, múltba révedő sérelmi politikát, és arra a fajta nosztalgiázásra épít, amely az égvilágon nem vezet sehova – jelentette ki Karsai László. Nem lenne meglepve, ha a kormánymegbízottakat nem pusztán átneveznék főispánokká, hanem a jogkörüket is módosítanák. Ha a Fidesz következetes marad, akkor az irányokat is lehet sejteni.
A két világháború között – mondta a történész – a főispánok inkább csak jelképes pozíciót töltöttek be, a valódi hatalmat az alispánok gyakorolták. Egyik legfontosabb feladatuk a választások előkészítése volt, és ennek ürügyén a csendőrség közreműködésével mindent elkövettek azért, hogy ellehetetlenítsék az ellenzéket. Ennek rengeteg formája volt, ha úgy látták jónak, betilthattak, vagy akár szét is verethettek ellenzéki politikai gyűléseket.
Mindebből logikusan következik, hogy az újabb lépés a csendőrség visszaállítása lesz, amivel nem a Jobbik állt elő először, hanem még a kilencvenes évek elején a lázálmokat kergető Torgyán József-féle kisgazdapárt – vázolta a lehetséges jövőt Karsai László. (Alig fejeztük be a beszélgetést, amikor megjelent a Mi Hazánk közleménye: Toroczkai László pártja a „csendőrség visszaállításával segítené a vármegyék közbiztonságának megteremtését”, hiszen a „vármegyék és a főispánok hagyományos elnevezése mellett érdemi változásra is szükség van a rend megteremtéséhez”.)
Karsai László szerint a kormány megint talált egy gumicsontot, amit bedobhat a nép közé, hogy legyen min rágódni. A hagymázas világképben fogant javaslatok ezzel együtt lavinát indíthatnak el. A vármegyék pontosan szabályozott, erősen hierarchizált formában működtek, felülről irányított és kézből etetett apparátussal. A Fidesz gondolkodásától nem áll távol egy ilyen rendszer bevezetése – állapította meg a történész.
Nem csak az ellenzék tiltakozik, (a párbeszédes Szabó Tímea például ironikusan felvetette, hogy akkor Orbán Viktort is nevezzék át Döbrögire), a Fideszben sem teljes az egyetértés. A megyék átnevezésének ötlete már 2011-ben előkerült, de akkor lekerült a napirendről. Annak idején Lázár János is ellenezte a vármegyés tervet. Abból a válaszból, amit a jelenlegi építési és beruházási miniszter sajtófőnöke küldött a 444.hu-nak, kiderült, hogy Lázárnak azóta sem változott a véleménye. Itt jegyezzük meg: a rendszerváltáskor még Orbán Viktor sem tartotta volna helyesnek, hogy az Antall-kormány visszahozza a főispáni tisztséget.
Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető kutatója szerint egy politikai intézkedés, ötlet kapcsán nehéz megállapítani, hogy mennyiben a félrevezetés a valódi cél. Nem feltétlenül figyelemelterelésről van szó, hiszen a döntés-előkészítők is tévedhetnek, nem számolnak minden esetben a közvélemény reakciójával.
Bevett stratégia ugyanakkor – tette hozzá lapunknak nyilatkozva Mikecz Dániel –, hogy egy radikálisabb intézkedés visszavonásával a döntéshozók elérhetik visszafogottabb céljukat. A vármegye és a főispán elnevezések közül elsősorban az utóbbi hangzik kifejezetten anakronisztikusnak. Nem világos azonban, hogy milyen egyéb intézkedések elfogadásához készíti elő a terepet, teszteli a közvéleményt a főispán elnevezés visszahozásának ötlete. Mikecz Dániel úgy látja: könnyen lehet, hogy a kormány nem a költségvetés számairól (vagy valami másról) tereli el a figyelmet, hanem a negyedik kétharmad után elegendő felhatalmazást érez ahhoz, hogy szimbolikusan visszatérjen a feudális hagyományokhoz.
Az a baj, hogy ritkán fagy be a Duna
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt olyan információ birtokába jutott, hogy a munkavállalókat jövő héttől jobbágyoknak fogják hívni. A kutyapárt egyúttal a közösségi oldalán szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy az első éjszaka jogával kapcsolatban egyelőre nem született döntés. Kovács Gergely pártelnök lapunk kérdésre azt javasolta, hogy nézzük a dolog jó oldalát: a királyságot még nem vezetik be. Ennek valószínűleg az a legfőbb oka, hogy nagyon ritkán fagy be a Duna – magyarázta, arra utalva, hogy a legenda szerint Hunyadi Mátyást a Duna jegén összegyűlt nép közfelkiáltással választotta királlyá.
A királyság Karácsony Gergelynek is eszébe jutott. „Előbb főispán, aztán vármegye, ha ebben a tempóban megy vissza a kormány az időben, lesz még ebből királyság is” – írta Facebook-oldalán a főpolgármester.
