Bevezetjük Magyarországon az Európai Parlament vagyonnyilatkozati rendszerét, amely lényegében megegyezik a német szabályokkal is – írta közösségi oldalán Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azzal indokolt, hogy régóta rengeteg bírálat éri a hazai vagyonnyilatkozati rendszert, ezért – „függetlenül ezek megalapozottságától” – érdemes változtatni.
– Lépünk egyet, csak éppen a rossz irányba – értékelte a Népszavának a módosító indítványt Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója. – Egy eleve gyenge vagyonnyilatkozati rendszert cserélnek majd még rosszabbra.
Ligeti szerint vagyonnyilatkozat szempontjából nincs igazi mintaország, de sok helyen nagyobb a nyilvánosság, az EU viszont kifejezetten rossz példa. – Nem teszi kötelezővé a nyilatkozatot a konkrét jövedelemösszegekről, hanem csak sávosan kell vallani róluk – magyarázta. – Ez alapján sokkal jobban el lehet rejteni a vagyonokat, mint mostanáig.
Pedig a TI eddig is az átláthatatlanságot kifogásolta a magyar rendszerrel kapcsolatban, amelyből csak annyit lehetett megtudni, mennyinél van bizonyosan nagyobb vagyona valakinek. Illetve olyan, amúgy érdektelen bulvárrészletek derültek ki például, megvan-e még Pintér Sándor belügyminiszter régi Wartburgja.
A jelenleg érvényes képviselői vagyonnyilatkozat a szervezet szerint valójában nem más, mint üveggyöngyszórás a gyarmatlakók közé.
Ráadásul komoly probléma, hogy nincs semmiféle ellenőrzési rendszer, ami alapján kiderülne, valós adatok szerepelnek-e a beadványban, senki sem ellenőrzi a forrásokat, s nincs semmilyen szankció, ha a képviselők nem az igazat írják. A TI az Átlátszóval és a K-Monitorral közösen már 2014-ben kidolgozott egy 12 pontos szakmai javaslatcsomagot, melynek alkalmazásával tényleges értelmet nyernének a vagyonnyilatkozatok: elektronikusan kitöltött, kereshető, összehasonlítható bevallásokat javasoltak nemcsak a képviselők, de családtagjaik esetében is, a nyilatkozatnak tartalmaznia kellene a forrásokat, a képviselők minden társadalmi vagy gazdasági szervezetben vállalt tisztségét, s kiemelt szerep jutna az ellenőrzésnek, illetve a büntethetőségnek.
– Ezzel szemben az uniós vagyonnyilatkozatban még jobban el lehet majd rejteni a vagyonokat
– folytatta Ligeti Miklós –, hiszen nem szerepelnek majd benne a banki hitelek, a magánszemélyek felé fennálló tartozások, a nagyértékű ingatlanok és ingóságok, vagy éppen a különféle járadékok, azaz mostantól nem lehet majd tudni, mennyit kap például Rogán Antal miniszter a találmányáért.
Politikai szempontból viszont remek húzás, hiszen arra lehet hivatkozni, hogy az EU-ban is így működik a rendszer, ami ugyan PR szempontból tetszetős, de pozitívuma nincs semmi, sőt. Persze, ha úgy nézzük, valahol mindegy, hiszen eddig sem volt jogi következménye, ha valaki hazudott a vagyonnyilatkozatában, s ezután sem lesz.
Egy esetleges lebukásnál ezentúl is elegendő lesz annyit mondani: bocs, kifelejtettem.
Minden ajándékot át kell adni az elnöknek
Az Európai Parlament eljárási szabályzata előírásokat tartalmaz az ajándékokról és hasonló juttatásokról. Eszerint a képviselőknek tartózkodniuk kell bármely ajándék vagy hasonló juttatás elfogadásától, kivéve, ha ezeket az udvariassági szokásoknak megfelelően adják, és becsült értékük nem éri el a 150 eurót, vagy ha ezeket az EP hivatalos képviselőiként eljárva kapják. Ez utóbbi esetben minden ajándékot át kell adni az elnöknek. Az EP-képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó előírásokhoz egyébként kapcsolódik egy részletes leírás az összeférhetetlenségről is. Érdemes azt is megemlíteni, hogy a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) – amely az Európa Tanács jogi szakértőiből áll – régóta szorgalmazza a képviselői vagyonnyilatkozatok rendszerének reformját.
