infláció;áremelkedés;lakossági fogyasztás;Magyar Cetelem Bank;felmérés;

2022-06-23 06:30:00

A felpörgő infláció miatt a magyarok 80 százaléka leginkább az élelmiszereken spórolt

A nadrágszíjhúzás már a háború előtt elkezdődött. 

Az elmúlt hetekben a kormány intenzív kampányba kezdett a közösségi médiában, illetve a politikai kommunikációban, amikor is azt sulykolják, hogy a jelenlegi „háborús” infláció megszűnéséhez a béke kell. Ám az infláció a magyar gazdaságban az ukrajnai orosz inváziónál jóval korábban megjelent, és viszonylag magas szintre emelkedett: a KSH mérése szerint 2021 utolsó hónapjaiban már a hét százalékot is meghaladta a 12 havi drágulás üteme, és ez szinte kizárólag a magyar kormány, valamint a jegybank inflációs és jövedelempolitikájának a következménye. Az inflációt tovább növelte a Covid-válságból való kilábalással járó keresletnövekedés, így már tavaly novemberben a magyarok 95 százaléka érzékelte az infláció gyorsuló emelkedését, vagyis bőven az ukrajnai háború kitörése előtt – derül ki a Cetelem Bank friss fogyasztói felméréséből.

A bank májusi adatai szerint tovább romlottak a háztartások fogyasztási és inflációs várakozásai, de nem annyira az időközben kitört ukrajnai háború, hanem az emelkedő árak miatt. A magyar válaszadók a két jelenséget nem, vagy csak kisebb részt kapcsolják össze, vagyis nem általános az a vélekedés, hogy az infláció nagyobb részét az ukrajnai háború okozza, még ha annak komoly hatása van az élelmiszer és az olajárak emelkedésén keresztül az inflációra. Az elmúlt hónapokban a magyar háztartások egy része az orosz-ukrán háború miatt újratervezte költségvetését: ötödük lemondott valamilyen nagyobb vásárlásról, itt jellemzően olyan nagy értékű beruházásokról van szó, mint új autó, ingatlan vétele vagy lakásfelújítás – mondta Szabó Péter a Cetelem Benk vezérigazgatója a felmérést bemutató sajtótájékoztatón. A magyar válaszadók 9-9 százaléka növelte megtakarításait, vagy épp tartós élelmiszerek felhalmozásába kezdett, szintén a háború hatására. Ugyanakkor az inflációs félelmekre sokkal erőteljesebben reagáltak magyar fogyasztók: a válaszadók négyötöde kényszerült az emelkedő árak miatt a fogyasztásának a csökkentésére. Elsősorban az élelmiszer és higiéniai termékek vásárlását mérsékelték a magyar vevők.

A válaszadók 65 százalékát érintette negatívan az infláció, ezen belül 15 százalékuk arról számolt be, hogy súlyos érvágást jelent számára az árak emelkedése. Ennek fényében is meglepő, hogy a háztartások 80 százaléka reagált fogyasztáscsökkenéssel. Ugyanakkor a felmérésben résztvevő magyar Cetelem-ügyfelek 10 százaléka azt válaszolta, hogy egyáltalán nem, vagy alig befolyásolja életüket az árak emelkedése.

Nemcsak a tényleges fogyasztás csökkentésével lehet védekezni az infláció hatásai ellen, a válaszolók 20 százaléka ugyanis növelte bevételeit plusz munka vállalásával, és 12 százalékuk pedig arról számolt be, hogy már hozzányúlt korábbi megtakarításaihoz, hogy ellensúlyozza az emelkedő árak hatásait. Az emberek harmada saját bevallása szerint az elmúlt hónapban legalább 20 százalékkal költött többet élelmiszerre, mint korábban, miközben csökkentette fogyasztását. A jövőben a magyarok kétharmada az élelmiszerek mellett a lakásfelújításhoz, építkezéshez szükséges anyagoknál vár 20 százalékot meghaladó drágulást. A fizetésemelés egyelőre nem jelent meg az árrobbanás kezelésének eszközeként:

A megemelkedett inflációs környezet a Cetelem várakozásai szerint a jövőben negatívan érintheti a fogyasztók hitelfelvételi és törlesztési lehetőségeit – mondta Szabó Péter. Már látható, hogy egyes fogyasztói csoportoknak több pénzre lesz szükségük, és ezt a változó hitelkártya használati szokásokból állapította meg a bank. Az ügyfelek ezeket a kártyákat az elmúlt években - tudatosan - szinte csak vásárlásra használták, és a hitelkeretet határidőig visszafizették, így nem kellett kamatot fizetniük, vagyis általában egy hónapig ingyen használták a bank pénzét. Tavaly nyártól viszont érzékelhető a trendváltás hitelkártyák használatában:

Ugyanakkor jelentős többségben vannak azok, akik a hitelkártyát készpénzfelvétel esetén is csak az átmeneti pénzügyi problémák kezezésére használják, vagyis még a kamatmentes perióduson belül visszafizetik a hitelt. Szabó Péter megjegyezte, hogy a bank arra törekszik, hogy azok számára kedvezőbb hitelt ajánljanak, akik nem fizetik vissza az ingyenes perióduson belül a tartozásukat, ugyanis mindenképpen el akarják kerülni, hogy az ügyfelek a nem várt pluszköltségek miatt meggyűlöljék azt. Ilyen eset legutóbb a 2009-es pénzügyi válság után fordult elő a magyarokkal, amikor az ügyfelek egy része komoly hiteltartozást halmozott fel a bankkártyáján, ezeknek pedig, mint köztudott kiugróan magas a kamata. A bank tapasztalatai szerint a februári kormányzati pénzeső, a családosok számára visszafizetett személyi-jövedelemadók, a 13. havi nyugdíj, vagy épp a fegyveres dolgozók extra-juttatásai nyomán jelentősen csökkentek a hitelkártya tartozások, ám ez csak átmeneti jelenség volt.