Európai Unió;Európai Parlament;Ukrajna;Moldova;Grúzia;bővítés;Albánia;Európai Tanács;Bosznia-Hercegovina;tagjelölt;Észak-Macedónia;

2022-06-23 16:36:00

Charles Michel: Az Európai Tanács uniós tagjelölti státuszt fog adni Ukrajnának és Moldovának

Az Európai Parlament (EP) pedig felszólította az uniós tagállamok vezetőit, hogy haladéktalanul adják meg a tagjelölti státuszt a két országnak a csütörtök délután kezdődő csúcstalálkozón.

"Döntő pillanathoz érkeztünk", az Európai Tanács uniós tagjelölti státuszt fog adni Ukrajnának és Moldovának, és egyértelmű jelzést fog küldeni az európai perspektíváról Grúziának is – jelentette ki Charles Michel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke Brüsszelben csütörtökön az MTI beszámolója szerint.

Az EU-tagállamok és a Nyugat-Balkán országainak csúcstalálkozójára érkezve Michel közölte azt is: a tanácskozás rendkívül fontos lesz abban a tekintetben, hogy az EU új lendületet ad az érintett nyugat-balkáni országok uniós csatlakozási folyamatának.

A Nyugat-Balkán európai perspektívája az európai jövő szempontjából döntő jelentőségű, ezért az EU legfőbb hosszú távú prioritásai között szerepel – hangsúlyozta az Európai Tanács elnöke.

Az EU-bővítéssel kapcsolatban jelenleg várható döntések történelmi jelentőségűek, ugyanis meghatározzák az európai jövőt, a kontinens stabilitását, biztonságát és jólétét – tette hozzá.

Elmondta:

Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő azt mondta: az EU nincs ott, ahol lennie kellene a Nyugat-Balkán tekintetében. Kijelentette: az EU-nak európai perspektívát kell biztosítania Albániának és Észak-Macedóniának, mindazonáltal utóbbi ország esetében Bulgária ellenállása – mint mondta – rendkívül elkeserítő.

Megfontolandónak nevezte az egyhangú uniós döntéshozatal kritériumának megváltoztatását, mert szerinte nem lehet haladni, ha egyetlen ország hónapokon keresztül blokkolja az uniós döntéseket. Az elmúlt napokban hasonló kijelentéseket tett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke és Olaf Scholz német kancellár is.

A német kancellár az uniós csúcsra érkezve hangsúlyozta: a nyugat-balkáni országoknak reális lehetőséget kell biztosítani az Európai Unióhoz való csatlakozásra. Erre azért van szükség, mert sok éven át keményen dolgoztak annak érdekében, hogy teljesítsék a csatlakozási feltételeket – emelte ki. „A nyugat-balkáni emberek csaknem húsz éve várnak arra, hogy országuk az Európai Unió tagjává váljon – fogalmazott. Hozzátette: Németország e cél érdekében fog dolgozni.

Vjosa Osmani koszovói elnök a tanácskozást megelőzően újságíróknak nyilatkozva kijelentette: Pristina egységes és egyértelmű üzenetet vár az Európai Uniótól a Nyugat-Balkán európai jövőjével kapcsolatban. Amennyiben ugyanis az EU nem él a bővítés lehetőségével, más szereplők fognak megjelenni a régióban. Hozzátette ugyanakkor: Koszovó sosem keresett más partnert, mindig is az Európai Unióhoz való csatlakozásra és a NATO-val való együttműködésre törekedett.

Nagyfokú igazságtalanságnak nevezte a koszovói emberekkel szemben, hogy az EU késlelteti a csatlakozási folyamatot, noha Koszovó bizonyítottan magáénak vallja az európai értékeket, és minden uniós aggályra megfelelő válaszokat adott, teljesítette a szükséges kritériumokat.

Az EU Oroszországgal szemben bevezetett szankcióival és Szerbiával kapcsolatban Osmani azt mondta: Belgrád „soha semmilyen szándékot nem mutatott arra, hogy alkalmazza az uniós intézkedéseket. – Ez nemcsak árt az ország európai integrációjának, hanem kárt okoz az egész régiónak is azzal, hogy teret enged a békét és a stabilitást veszélyeztető orosz befolyásnak – vélte.

A koszovói elnök hozzátette: Pristina Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszának megadása mellett támogatja Észak-Macedónia és Albánia uniós csatlakozási folyamatának elindítását.

Aleksandar Vucic szerb elnök arról beszélt, kész nyílt párbeszédet folytatni az európai jövőről, továbbá reményét fejezte ki, hogy a csütörtöki tárgyalások „jó eredménnyel” zárulnak majd a Nyugat-Balkán számára.

„Ha sikerül, jó lesz. Ha nem sikerül, akkor is hálásak leszünk az Európai Uniónak a befektetésekért és a nagyfokú támogatásokért – fogalmazott a szerb elnök, majd hozzátette, hogy a régió országai a jövőben is minden tőlük telhetőt megtesznek a jó kapcsolatok fenntartásáért.

Az Európai Parlament csütörtökön azt kérte a tagállamok vezetőitől, hogy haladéktalanul adják meg a tagjelölti státuszt Ukrajnának és Moldovának a délután kezdődő csúcstalálkozójukon – közölte az uniós parlament csütörtökön.

Az EP brüsszeli plenáris ülésén 529 szavazattal 45 ellenszavazat és 14 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalása szerint a tagállami vezetőknek szintén tagjelölti státuszt kellene adniuk az országnak, de csak akkor, amikor a grúz kormány teljesíti az Európai Bizottság által megjelölt prioritásokat.

A képviselők ugyanakkor ragaszkodtak ahhoz, hogy "nincs gyorsított út" az uniós tagsághoz, a csatlakozásnak továbbra is érdemeken alapuló, strukturált folyamatnak kell lennie, amelynek során teljesíteni kell az uniós tagság feltételeit és hatékony reformokat kell végrehajtani.

Az EP azt kérte Ukrajna, Moldova és Grúzia hatóságaitól, hogy "egyértelműen bizonyítsák politikai eltökéltségüket" népük európai törekvéseinek megvalósítása iránt, azaz gyorsítsák fel a reformokat az uniós tagsághoz szükséges feltételek mihamarabbi teljesítéséhez.

Az állásfoglalás hangsúlyozza azt is, hogy nincs alternatívája az EU bővítésének, amely a stabil, erős és egységes Európai Unió geostratégiai befektetésének tekinthető. Hangsúlyozták: az EU-tagságra törekvő országok teljes jogú tagságának kilátásba helyezése az Unió saját politikai, gazdasági és biztonsági érdeke. A nyugat-balkáni országok elakadt bővítési folyamatának is új lendületet kell kapnia – tették hozzá.