eurózóna;Navracsics Tibor;uniós források;

- Navracsics Tibor: semmi nem sürget, hogy csatlakozzunk az eurózónához

A miniszter kijelentette, nem látja a főispán elnevezés jelentőségét, mivel a hatáskörök és a szerepek nem változnak. 

Nem csak a kormányzati ciklus elején, hanem az uniós finanszírozási ciklus elején is vagyunk, ilyenkor pedig fontos az, hogy beszéljünk, vitassunk meg dolgokat, illetve tegyünk egy kísérletet közös elképzelések kialakítására - jelentette ki a területfejlesztésért és uniós források felhasználásáért felelős miniszter.

Navracsics Tibor a Klubrádió Hetes stúdió című műsorának szombati adásában azzal kapcsolatban kapott kérdést, miért vett részt a Magyar Önkormányzatok Szövetségének nemzetközi konferenciáján, melyet Gödöllőn rendeztek pénteken. Hangsúlyozta, a helyhatóságok jelentős számban kedvezményezettjei az uniós programoknak. Nagymértékben segítik a munkámat, ha az önkormányzatok szabályosan használják fel a pénzeket, másrészt az is, ha folyamatosan visszajelzéseket kapnak ennek jogszerűségéről - tette hozzá.

A műsorvezető, Neumann Gábor megkérdezte, lehetséges-e, hogy Budapest közvetlenül, az Orbán-kormánytól függetlenül kapjon uniós pénzeket. Erre azt mondta, nem kizárt, mivel van néhány olyan program, mely közvetlen forrást biztosít. Néhány egyetem is megteheti ezt, ahhoz hasonlít ez a megoldás. Ugyanakkor „az általános módszer az uniós források folyósításának az, hogy a tagállami kormányokon keresztül folyósítják”. Azt is lehetségesnek tartja, hogy Budapest egy nemzetközi önkormányzati szövetség részeként nyer el egy pályázatot, de ha olyan a kiírás, akkor erre egyedül is van esélye. 

A miniszter azt állította, nem látta még azt az előterjesztést, mely a vármegyék és a főispáni rang visszaállítását kívánja elérni, ám jelezte: a hatáskörök és szerepek nem változnak, csak az elnevezések. Egyelőre én nem látom ennek a valódi jelentőségét, ez egy szimbolikus cselekedet - jegyezte meg. 

Navracsics Tibor kifejtette, „lankadatlanul tárgyal”, hogy Magyarország megkapja a számára előirányzott uniós forrásokat. Emlékeztetett, a helyreállítási alappal kapcsolatban közel egy éve folynak a tárgyalások, s ott „technikai szinten” közel vannak a megoldáshoz. Az ő feladata elsősorban a politikai viták kezelése. Június 27-e a következő határidő, amikor az Európai Bizottság jogállamisági feltételrendszerével kapcsolatos levelére a kormány válasza elkészül. A miniszter bízik abban, ennek tartalma olyan lesz, ami egy lépéssel közelebb visz bennünket a források megítéléséhez. 

Én abban bízom, hogy az év második felében aláírjuk azt a megállapodást, ami az operatív programok finanszírozásához kell (...) s akkor az év vége előtt jöhet pénz - jelentette ki, ám a konkrét hónapot firtató kérdést azzal ütötte el, hogy nem csak rajta múlik. Ha rajtam múlna, holnap aláírnánk - érzékeltette elszántságát.

A politikus úgy látja, nem az a legfontosabb kérdés, van-e euró vagy sem, mivel az árfolyam ennél relevánsabb kérdés. 

„Önmagában nem vagyok az euró ellen természetesen... én úgy gondolom, a lényeg a részletekben van: mikor milyen árfolyamon csatlakozunk. És én azt látom, hogy jelen pillanatban ez most még nem kialakult, semmi nem sürget minket”

- fogalmazott.

Mindezt pedig azzal indokolta, hogy ha idehaza lehetne már idehaza euróval fizetni akkor Magyarország veszítene pénzügyi mozgásteréből. Ebben az esetben ugyanis nem lehetne a forint árfolyamát gazdaság-, vagy exportélénkítésre felhasználni. 

Sem a Karitatív Tanácsot alkotó hat nagy segélyszervezet, sem az ezen a körön kívül működő civil szervezetek nem tudnak semmit arról, érkezett-e Magyarországra uniós pénz kifejezetten az Ukrajnából útnak induló menekültek vagy az ukrán területen maradt emberek segítésére.