- Az infláció miatt a magyar patikusok fele kész oltani is, Lengyelországban már működik a dolog

A betegek egyik leggyakoribb panasza, hogy még a fővárosban sem nagyon tudnak egyszerre kiváltani három havi adag gyógyszert. Ezért aztán vagy többször kell visszamenniük, vagy több patikát is fel kell keresniük, mire begyűjtik az adagjukat. Ön szerint rendben van ez így?

Nyilván nincs, de azt sem gondolom, hogy ez általános, egy korábbi kutatásunk szerint minden 12.-13. esetben fordul elő, hogy a betegnek valóban vissza kell jönnie. Ma Magyarországon a támogatott készítményekből is több mint 5 ezer féle van. Nincs olyan patika, amely képes lenne minden receptköteles gyógyszerből három havi mennyiséget betárazni. Visszatérve a kérdésére, ha a beteg nem kapja meg a patikában azonnal a gyógyszerét, annak több oka is lehet: például az orvos olyan gyógyszert írt fel, ami hiánycikk. Ebben az esetben tényleg vándorlásra van kényszerítve a páciens, hogy megtalálja azokat a patikákat, ahol még egy-egy dobozzal fellelhető. Ilyenkor lehet helyettesíteni, de csak akkor, ha az orvos ezt a recepten nem tiltotta meg. Van, amikor a beteg is azt mondja, hogy ragaszkodik a konkrét gyógyszeréhez. Előfordulhat az is, hogy éppen olyan gyógyszert írt fel az orvos, ami ritka és nem fogy, tehát nem éri meg a patikának, hogy egy ilyenből készletet tartson. A jó hír az, hogy a gyógyszertárak naponta akár háromszor-négyszer is kapnak árut, ha szükséges. Így a legrosszabb esetben is másnap reggelre meg tudják rendelni, de jó esetben akár már aznap délutánra is odaérhet.

Azért mégiscsak az volna a normális, ha egy utazással megúszható lenne a gyógyszerkiváltás…

Jogos, de hogy jobban értse: Magyarországon például nagyon sokan szednek koleszterinszint-csökkentőt, csak ebből a hatóanyagból legalább 15-20 -féle gyógyszerforma érhető el. Jó esetben a gyógyszertár megtapasztalta vagy egyeztet arról, hogy a közelében gyógyító orvos melyeket rendeli a leggyakrabban és azokat tartja. Elég, ha jön egy helyettesítő orvos, aki egy másik gyártó koleszterinszint-csökkentőjét írja. Egy ilyen helyzetben máris borul a beteg komfortérzete, mert a gyógyszertár azt már nem tartja ekkora mennyiségben, meg kell rendelnie, így a receptet kiváltónak vissza kell jönnie a készítményért. Mindez nem azért van, mert a patikák nem akarnak gyógyszert tartani, hiszen abból élnek, hogy kiadják az orvosságokat. Alapvető érdekük, hogy megfelelő legyen a készlet. De az sem várható el, hogy a teljes vényköteles portfólióból több havi mennyiséget raktározzon egy patika: hiszen vannak több millió forintos gyógyszerek is. Ha ott van, de senki nem viszi el, akkor az egy idő után lejár, csak leselejtezni lehet. Azaz tovább romlik a gyógyszertár jövedelmezősége, amely már most is kritikus.

Egy minapi konferencián is beszélt a gyógyszertárak üzemeltetési problémáiról, és ezek orvoslására szánt javaslataik egyikeként a patikai árrés-növelésére tettek javaslatot. Amely, ha megvalósulna, a betegek térítési díja is nőne, a termék árától függően 3 és 120 forint közötti összeggel. Ön akkor úgy fogalmazott, hogy amikor 50 forint egy zsemle és 500 forint alatt nem lehet kenyeret kapni, akkor ez a térítésdíj növekedés tűréshatáron belül van. Hogyan mérték a betegek tűréshatárát?

Nem mértük. A tűréshatárra én úgy gondoltam, hogy amikor egyébként két számjegyű infláció van, akkor a 700 forintos készítmény térítési díj 703-ra növekedését nem feltétlenül érzi meg a beteg.

Csakhogy mondjuk, míg a drágább vajról le lehet mondani, a gyógyszerről aligha…

Ebben nincs vitánk, de a másik oldal sem lehetetlenülhet el. Ha ugyanis a patikák jövedelmezősége nem javul, annak az lesz a következménye, hogy a lakosság egyre több helyen veszíti el a gyógyszertárát, azaz egyre messzebb és mind gyakrabban kell majd többször elmennie a gyógyszeréért. A gyógyszertárak száma 2010 óta folyamatosan csökken, tavaly év végén már 200-zal kevesebb közforgalmú és fiók gyógyszertár volt, mint 12 éve. Magyarországon több mint 1500 településen nincs sem közforgalmi gyógyszertár, sem fiókgyógyszertár, ez közel 670 ezer embernek okoz nap mint nap nehézséget a gyógyszereinek a beszerzésében. A HGYSZ azt vizsgálta, és erről is szólt az előadásom, hogy mit kellene tenni azért, hogy a patikák egyre romló jövedelmezősége miatt ne csukjon be mind több gyógyszertár vidéken. Ezen nem most kezdtünk el gondolkodni és nem is csak mi, hanem a kamara, és minden egyéb más szakmai szervezet is. A patikák abból tudnak működni (így fűteni, bért fizetni, raktározni, készletet tartani), ami árrésként a gyógyszerek nagykereskedelmi árára, kvázi mint patikai haszonkulcs rakódik. Ez hatóságilag megállapított százalék, ettől a patikák semmilyen formában sem térhetnek el. A most hatályban lévő, közel húsz éve változatlan szabály szerint minél drágább a gyógyszer, annál alacsonyabb ez a százalék. A legmagasabbat a legolcsóbbaknál alkalmazzuk, azaz az ötszáz forintnál kisebb árúakra 27 százalékot (136 forintot) számíthat fel a patika. Minél drágább egy gyógyszer ez az árrés annál kisebb lesz, míg el nem éri a plafonját, a 6500 forintos készítményeknél maximum 990 forintot. Azaz ami ennél többe kerül, még a milliós értékűekért is, már csak 990 forintos árrést számíthat fel a patika. Ehhez hozzátartozik, hogy míg tíz éve a támogatott orvosságok forgalma után 12,2 százalékra jött ki az átlagos árrés, addig tavaly ez már csak 9,7 százalék volt. Azaz a gyógyszertáraknak 10 éve szinte változatlan jövedelmezőség mellett kell fizetniük a növekvő energia, bér és egyéb üzemeltetési költségeket.

Hol tart a patikák jövedelmezőségét erősítő javaslatuk? Egyeztettek már a kormányzatból valakivel?

Nem, a kormányzatból még senkivel nem tárgyaltunk, a választások és a kormányalakítás időszakában nem gondoltuk időszerűnek. Mi eddig a szakmai szervezetekkel próbáltunk egységes álláspontot kialakítani. Jó, hír, hogy sok problémát már ugyanúgy látunk. Ám ahhoz, hogy ebben az ügyben bárki hatékonyan tudjon a kormányzat elé állni, el kell végezni egy mélyebb hatáselemzést. Ez most készül. S ebben részletesen bemutatnánk, milyen hatása van az alacsony árrésnek többek között a szakemberhiányra. A vidéki kis gyógyszertárak tulajdonos gyógyszerészei szinte börtönben élnek. Hiszen a 10-12 milliós havi forgalmat bonyolító patika nagyjából eltartja a tulajdonosát, meg az asszisztenst. Ha ez a gyógyszerész el akar menni szabadságra, akkor a pillanatnyi jövedelmezőség mellett két lehetősége van: arra az időre bezárja a gyógyszertárat, ami egy kis településen nem is etikus, vagy keres egy helyettesítő gyógyszerészt, aki viszont elviszi a negyedéves eredményét.

Az év elejétől csomagküldő szolgálattal már nem szállíthatnak házhoz gyógyszert, csak ha gyógyszerész adja át. Mennyit vesztettek?

Sokat. Tavaly 4,5- 5 milliárd forintért rendelt a lakosság csomagküldő szolgálattal vény nélküli gyógyszert. A változás számos piaci szereplőt érintett: 2022. január 1. előtt a vény nélküli gyógyszerek a webshopok forgalmának a 40-50 százalékát adták. Ebben jelentős volt azon településeken élők rendelése, ahol a legkönnyebben csomagküldéssel tudtak hozzájutni a vény nélküli gyógyszerekhez. A csomagküldés megtiltásával rengeteg beruházást égettek el. Viszont úgy tűnik, arra, hogy a gyógyszerész vigye házhoz a készítményeket, nem nagyon van igény. Például ezt egy Pest megyei gyógyszerész megpróbálta. Meghirdette, hogy ő zárás után, aki kéri, annak házhoz viszi a gyógyszert. Nem volt rá igény, szinte senki nem élt a lehetőséggel.

A csomagküldési lehetőség visszaszerzését nem láttam a javaslatiak között. Föladták?

A múlt év végén, a törvény-javaslat parlamenti tárgyalásakor még próbálkoztunk azzal, hogy ne lépjen életbe az új szabály, illetve azzal is, hogy pontosítással vagy szigorítással kerüljön vissza a patikai lehetőségek közé. Egyik sem volt sikeres. Most úgy gondoljuk, vannak ennél fontosabb dolgok.

Volt egy másik javaslatuk is, hogy a védőoltásokat be lehessen adni patikában is. Hol tart ez a projektjük?

Egyelőre zajlik e témában is a szakmai szervezetek közötti egyeztetés. A kérdés, hogy mi a jó a betegnek és mi éri meg jobban az államnak. Ha a háziorvos, vagy ha mellette a gyógyszerész is elvégezheti a feladatot. Úgy gondolom, hogy mindenki azzal járna jobban, ha a lehetősséggel élhetnének a patikák. A kórházak és a háziorvosok mintegy tízmillió oltást adtak be egyetlen év alatt. Ez óriási terhet rótt rájuk. Azzal, ha a gyógyszerészek is részt vállalhatnak az oltási kampányokból, a kórháznak és a háziorvosnak több ideje maradna a normál betegellátásra, a patikák pedig ezzel emelhetnék a szolgáltatásaik színvonalát. Sőt, akik erre vállalkoznak, valamekkora szolgáltatásalapú bevételhez is hozzá tudnának jutni. Természetesen mi arra gondoltunk, hogy a Covid elleni védőoltások beadását az államnak és nem a páciensnek kellene finanszíroznia. Lengyelországban már működik, ott kétmillió oltást a gyógyszertárakban adtak be. Ősztől – úgy tudom – a csehek is bevezetik.

Mekkora erre a gyógyszerészek hajlandósága?

Körülbelül 50 százalékos. Ez szerintem elég magas arány. A gyógyszerészek egy része szerint ez nem tartozik alapvetően a feladataik közé, és jó néhányukban ott van a félsz, hogy a vakcina beadásakor történhet valamilyen probléma, nem várt esemény.