Egyre több a felekezeti iskola, van már olyan tankerület, ahol több diák jár egyházi általánosba, mint államiba

Tovább emelkedett a felekezeti oktatási-nevelési intézmények aránya, ahogy azoknak a településeknek a száma is, ahol szinte csak vallásos iskola van.

Az egyházi fenntartók a köznevelési intézmények 12 százalékát működtették a most zárult tanévben, ami 1 százalékos növekedést mutat az előző évhez képest - olvasható az Oktatási Hivatal (OH) 2021/2022-es tanévről szóló jelentésében. Az összefoglaló szerint a köznevelési intézmények (óvodák, iskolák, kollégiumok, gyógypedagógiai intézetek) száma 5812 volt idén, vagyis ezek közül mintegy 700 egyházi fenntartású. Ugyanakkor nagyobb emelkedés mutatkozik meg, ha nemcsak az egyes intézményeket, hanem a feladatellátási helyeket nézzük, egy intézmény ugyanis több helyen, több tagintézménnyel működhet - az egyházak pedig gyakran úgy vállalják át egy-egy oktatási-nevelési intézmény fenntartását (leginkább az államtól), hogy azokat nem önálló intézményként működtetik tovább, hanem betagolják valamelyik másik egyházi iskola vagy óvoda alá.

Az OH jelentése szerint a 2021/2022-es tanévben összesen 1573 feladatellátási helyen működtek egyházi köznevelési intézmények, ami 49-cel több, mint egy évvel korábban, és 3,2 százalékos emelkedést jelent. A legnagyobb egyházi fenntartó a katolikus egyház 347 iskolaközponttal vagy önálló intézménnyel és 752 feladatellátási hellyel. A második a református egyház 171 intézménnyel és 292 feladatellátási hellyel. A változás még szembetűnőbb az egyes intézménytípusok esetében; a több különböző köznevelési intézmény között az egyházak óvodákat, általános- és középiskolákat tartanak fent a legnagyobb számban. Ehhez az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat által kiadott, A közoktatás indikátorrendszere 2021 című elemzésben találhatunk frissebb adatokat. E szerint

Ezen túlmenően az egyházak 10 feladatellátási helyen tartanak fenn felsőoktatási intézményeket is.

Ugyancsak jelentősen emelkedett az egyházi intézményekbe járó óvodások, iskolások száma.

Az OH jelentéséből az is kiderült, hogy a Karcagi Tankerületi Központ igazgatási területén már több diák jár egyházi általános iskolába (5476 tanuló), mint államiba (4793 tanuló). Arról, hogy jelenleg mennyi középiskolás tanul egyházi intézményben, az OH jelentése nem közölt külön adatokat, de a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2020/2021-es tanévre vonatkozó számaiból is jól látszik az emelkedés: az egyházi fenntartású gimnáziumokba járó középiskolások száma 2010-ben 37 ezer volt, a 2020/2021-es tanévben pedig 51,7 ezer, ami a gimnazisták 27 százaléka.

Azt pedig szintén A közoktatás indikátorrendszere 2021 című elemzésből tudhattuk meg, hogy 2010 és 2020 között 2-ről 6 százalékra nőtt azoknak a településeknek az aránya, ahol van általános iskolai oktatás, de nem állami fenntartásban - ezeken a településeken az iskola jellemzően egyházi fenntartású. A KSH adatai szerint

Az egyházi oktatás-nevelés térnyerése nem a felekezeti oktatás iránti növekvő igények, és nem is szakmai szempontok alapján alakult ki: az a 2010 óta tartó “oktatáspolitika“ része, amely az ideológiai szempontokat helyezi előtérbe. Ezt támasztják alá azok a kormányzati nyilatkozatok, mint például hogy az iskolákban “jó magyarokat” és “jó keresztényeket” kell nevelni. Az egyházi oktatás több szempontból is kivételes helyzetben van:

Pénzügyi, gazdálkodási szempontból sincsenek gúzsba kötve, mint például a tankerületi intézmények, sőt az állam évről évre jelentős összegekkel támogatja az egyházi iskolák fejlesztését.

Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára idén márciusban jelentette be, hogy a kormány mintegy 110 milliárd forintot biztosít a református, a katolikus és az evangélikus egyház iskola- és óvodaépítési, felújítási programjára. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pedig még 2020-ban ismerte be, hogy uniós szinten Magyarország költ a legtöbbet az egyházak és az egyházi iskolák támogatására.