A kisvárdai fesztiválon a szatmárnémeti teátrum Woyzeck című előadásáért házhoz kellett menni. Az előadás díszletét nem tudták beépíteni a kisvárdai Művészetek Házába, ezért a produkciót saját helyszínén játszották. A zsűri és a fesztivál szakmai vendégei buszra szálltak, a határátlépés megkönnyítése miatt kettőre is, és az előadás saját helyszínén láthatták Büchner töredékes művét.
Tanulságos kirándulás kerekedett az esetből. Egyrészt a mű is rengeteg kérdést felvetett, másrészt visszafelé a buszban, összezártan azonnal meg lehetett beszélni a vitapontokat. Nagyon markáns valóban az előadás látványvilága. Szőke Zsuzsi nagyszabású fémes díszlete és keménységet sugárzó jelmezei önmagában magával ragadóak. Albu István rendezése pedig szintén figyelemre méltó. A produkció keretét egy koncert adja, amelyben az ikonikussá vált német rockcsapat, a Rammstein dalai hangzanak el németül. A színészek maguk zenélnek. Woyzeck (Nagy Csongor Zsolt) a frontember, Marie (Budizsa Evelyn) pedig hegedűn és csellón játszik a zenekarban. A játékban megjelenik egy kutya is, ráadásul egy német juhász, ő „játssza” Woyzeck barátját, Andrest. A határozott koncepció repíti az előadást és kicsit rá is játszik a mű töredékességére. Büchner mondatai transzparensszerűen felerősödnek. A végén, miután Woyzeck megöli Marie-t elhangzik: „szép gyilkosság, csak olyan, amelyet kívánhat magának ember.” A brutális tett a kemény rockkal lép furcsa összhangot mutató párba.
A beregszászi társulat Forráspont című előadásában, amely Yazmina Reza Az öldöklés istene című dámájából indul ki, fizikailag nem ölnek, csupán verbálisan. A történetben két házaspár gyerekei összeverekednek, a szülők ezt próbálják egymással megbeszélni, ám rövid idő alatt ők is egymásnak esnek. A francia középosztály tagjai között játszódó drámát Oleh Melnyicsuk egy balkáni város egyszerűbb közegébe helyezi. Az előadás az orosz ukrán háború előtt született, ám az öldöklésre vonatkozó hangsúlyok felerősödnek. A házaspárokat alakító Orosz Melinda, Orosz Ibolya, Ferenci Attila és Sőtér István határozott karaktereket formál. Játékuk szenvedélyes és a részleteket is képes megmutatni. Az adaptációban megjelenik a testi problémákkal küzdő nagymama, akit elbújtatnának, de nem tudnak. Tünetei szimbolikusak, arra hívják fel a figyelmet, hogy a szennyet, a kínos bűzt egy idő után nem lehet elrejteni. A háború miatt főként külföldi turnékra kárhoztatott beregszászi csapat jelenléte a fesztiválon túlmutat a játszott előadáson.
A Szegedi Pinceszínház és az Aradi Kamaraszínház Az élő holttest című koprodukciójában a nézők egy hosszú asztalnál ülnek. Kisvárdán azonban nem csak az asztalnál, hanem két oldalt a nézőtéren is. Az eredeti helyszíneken a közönség csak asztalnál, a nézők között foglal helyet. Adott tehát az interaktivitás, az esküvői lakomából halotti torba átcsapó mulatságban főként az elején hívják táncba az asztalnál ülőket. Tolsztoj művétől talán kicsit idegen ez a forma, Tapasztó Ernő olykor provokatív rendezése és a színészek azonban feloldják ezt a látszólagos ellentétet. Főként a főszereplőt, Fegya Protaszovot játszó Jászberényi Gábor viszi a prímet. Rá minden körülmények között figyelni kell az asztalnál és az asztalon kívül is. De a csapat tagjai, akik egyébként nem először működnek együtt, bátor és szórakoztató, máskor fájdalmas abszurdot teremtenek. A balkáni, roma dalokat játszó zenekarban Tapasztó Alexandra énekel nagyszerűen. Az élőkből halottak lesznek, akiről pedig azt hitték, hogy meghalt, kiderül róla, hogy él. Az élet és a halál összemosódik. Mint ahogy a bűn és az ártatlanság is.
A kisvárdai fesztivál néhány formabontó, kreatív előadása segített abban, hogy a néző is legalább néhány órára elhagyja a komfortzónáját, túllépjen az előfeltevésein és az előítéletein.
Georg Büchner: Woyzeck
Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat
Rendező: Albu István
Forráspont
Beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház
Rendező: Oleh Melnyicsuk
Lev Nyikolajevics Tolsztoj
Az élő holttest
Szegedi Pinceszínház és Aradi Kamaraszínház
Rendező: Tapasztó Ernő
Magyar Színházak 34. kisvárdai fesztiválja
Lemondott Bocsárdi László
Nem sokkal azután, hogy a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház lejátszotta a kisvárdai fesztiválon a versenyprogramba beválogatott a Szerelem és más bűntények című előadást lemondott Bocsárdi László a teátrum vezetéséről. Az intézményt átmenetileg Pál-Ferenczi Gyöngyi a sepsiszentgyörgyi színház színésze irányítja. Bocsárdi, aki 1995-től 2006-ig művészeti vezető volt, 2006-tól pedig igazgatóként tevékenykedett, egyelőre aligazgatóként folytatja a munkáját a színháznál. Az eddigi igazgatónak jövő októberében járt volna le a szerződése. A kultúra.hu idézi Bocsárdit, aki egy sajtóbeszélgetésen elmondta, úgy döntött, hogy ha a színház társulatában talál olyan embert, aki áldozatot képes vállalni a társulatért és a színházért, ugyanakkor a társulat el tudja őt fogadni, komolyan tudja őt venni, akkor megpróbálkozik azzal, hogy a hátralevő évet átengedi az illetőnek, kezdjen el a színház ügyeivel foglalkozni, és ő aligazgatóként segít neki, hogy megismerje a színházvezetés csínját-bínját, tanácsokkal látja el, és egy év után kiderül, hogy ez életképes-e vagy sem.
Az élőkből halottak lesznek, akiről pedig azt hitték, hogy meghalt, kiderül róla, hogy él.
