Trianon;luxusjacht;

- Százegy éves szenzáció - Vademberek, kannibálok, békekötők

E sorrendben lehet Tolna sorsát vázolni. Nem a megyéét vagy a városét, hanem egy jachtét. Tulajdonosa az 1865-ben Párizsban született Festetics Rudolf volt, akinek grófi családja tolnai előnevét és címerét 1746. augusztus 11-én kapta, emlékezvén onnét származott ősanyjukra, Bornemisza Erzsére. A címerpajzsot „két dorongra támaszkodó vadember tartja”.

Rudolf – miután nőül vette Washingtonban Haggin milliomos Ella lányát – "Emberevők között. Nyolc évi csendes-óceáni hajózás a »Tolna« yachton" című könyve, de főleg francia változata szerint (Chez les cannibals - Kannibálok között) találkozott igazi emberevőkkel. Még azzal is meggyanúsították, hogy ő maga is kóstolt emberi csemegét, de ez hamis vádnak bizonyult… A hajós a hosszú utat sértetlenül megúszta, pedig még egy lázadást is le kellett vernie jachtján. Az elnyúlt nászútra ráment a házasság, de megmaradt a hajó.

Az MTI 1921. július 28-i híre szerint nem sokáig. „Clemenceau szeptemberben Toulonban a Gina jacht fedélzetére száll. Ennek a hajónak azelőtt Tolna volt a neve, Festetics gróf tulajdona volt, ki azt a Meteor német császári jacht tervei szerint építtette. A jachtot a háború elején Cannes-ban elkobozták, és nemrég eladták Paul Dutasta nagykövetnek, a békekonferencia volt főtitkárának, ki azon Kanadába utazott.” Vessük közbe: közszájon forgott, hogy Paul Eugene Dutasta azért kaphatta fontos tisztségét, mert állítólag Clemenceau természetes fia volt, s nem bejegyzett atyjáé, a touloni polgármesteré… „A jacht szeptemberben visszatér Toulonba, hogy Clemenceau volt miniszterelnököt Korzikára elvigye.”

Ők a békekötők…

Dutasta nem sokáig örülhetett a hajónak. Előbb fejre állt autójával, majd 1925. december 2-án halálos balesetet szenvedett.

Egykor ünnepelt, olykor gyűlölt, de mára nagyobbára elfeledett magyar írók arcképeit festi meg László Ferenc történész és kritikus a Honi bestiárium – 33 portré és pályakép a XX. századi magyar irodalomból című nemrég megjelent kötetében. A szerzőt Csunderlik Péter történész kérdezte a valaha nemzetközi sikereket arató, de a rendszerváltással a magyar irodalomtörténetből kiírt Gábor Andor, Háy Gyula és Illés Béla politikailag kompromittált munkásságáról.