Átlagosan 30 napot kell várakozniuk a betegeknek arra, hogy bejussanak szakrendelésekre – derül ki a a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetséglegfrissebb felméréséből. Az átlagos várakozási idő az elmúlt hat évben évről évre folyamatosan nőtt, ugyanakkor a Covid-19 járvány évei alatt „mindössze” négy nappal lett több ez az idő, mint az azt megelőző években.
A pandémia két évét jelentő szünet után idén májusában a szakmai szövetség ismét felmérte a tagjai körében, hogy mennyit kell várakozniuk a betegeknek ahhoz, hogy bejussanak egy szakrendelésre. 44 intézmény adatai szerint az átlagos várakozási idő mostanra elérte a 30 napot, ugyanakkor a várakozás ideje az szakmák között erősen szór, háromtól, akár 68 nap is eltelhet addig mire a páciens a szakorvoshoz bejuthat.
A legkevesebb időt a sebészeti ellátásra, mindössze 3,1 napot kell várakozni. A rövidebb bejutási idejű ellátások körébe tartozik a gyermekgyógyászat (8 nap), valamint a fül-orr-gégészet (9 nap). Két hétnél is hosszabb időre van szükség a bejutáshoz a pszichiátriai, illetve a nőgyógyászati szakrendelésekre.
A legnagyobb türelemre az endokrinológiai, a nefrológiai, illetve az angiológia betegeknek van szükségük, akiknél a várakozási idő elérheti a két-három, három és fél hónapot is.
Az elmúlt évek felmérései során rendre a kardiológiai szakrendeléseken mérték a leghosszabb várakozási időt, azonban ezúttal e szakterületé a mért legnagyobb javulás, 2019-hez képest közel 9,5 nappal rövidült az átlagos várakozási idő a kardiológiákon, így „csak” a negyedik legrosszabb lett a 48,72 napos átlaggal. A gasztroenterológia szakrendeléseken szintén közel 9 nappal rövidültek betegfogadási listák, így a 2019-ben mért 40 nap 2022-re 31 napra csökkent. Az említetteken kívül még a szemészet szakrendeléseken látható érdemben javuló helyzet, itt 3,4 napos javulással majdnem pont az átlagosra (29,6 napra) rövidült a betegfogadási listák hossza.
Rajtuk kívül még a szemészet szakrendeléseken látható érdemben javuló helyzet, itt 3,4 napos javulással majdnem pont az átlagosra (29,6 napra) rövidült a betegfogadási listák hossza.
A leghosszabb várakozási idő – a kardiológia már említett javulása okán is –, ismét az endokrinológia szakmáé, több mint 68 napos átlaggal. Igazából a helyzet itt nem romlott érdemben, 2,5 napos növekmény, de már 2019-ben is több mint két hónapot kellett várni az orvoshoz jutásra.
Sajnos az angiológia évek óta közismerten hiányszakma, a mért átlagos várakozási idő is adatfelvételről adatfelvételre nő. E trend sajnos folytatódott, újabb 11,5 nappal nőtt várakozási idő, elérve az átlagosan majd 54 napot.
A diabetológia szakrendelések az elmúlt évek során „egyenletesen” teljesítettek, sőt kisebb mértékű javulás volt tapasztalható. Most e trend megtört, és ezúttal egy markáns, 12,5 napos romlás volt mérhető, amivel a 45 napra ugrott az átlagos várakozási idő. Valószínűleg ebben szerepet játszhat a Covid-19 járvány közvetett hatása is.
A pandémia időszakában, a folyamatos gondozást igénylő, krónikus betegségben szenvedők hozzáférése romlott, nehezebb volt háziorvosi rendelésre is bejutni, így feltehetőleg ennek köszönhető az elmúlt évekhez képest több cukorbeteg megjelenése a szakrendeléseken.
Pásztélyi Zsolt, a Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség elnöke a Népszavának elmondta: szervezetük rendszeresen, az összehasonlítható módon ugyanazokban a szakmákban - megvizsgálja az egyes szakrendelőkben vezetett betegfogadási listákon a betegek várható várakozási idejét. Hozzátette: most az adatokat picit torzíthatja, hogy a járvány alatti hónapokban erősen visszaszorultak a személyes találkozások, ezért május végén az átlagosnál többen jelentkeztek be az ellátásokra. Az adatokkal a szakmai szövetség arra szeretné fel hívni a döntéshozók figyelmét, hogy ott ahol nagyon hosszúra nyúlnak a sorok, be kell avatkozni, akár többlet finanszírozással segíteni.
