A magyarországi hatóságok annak ellenére sem tájékoztatták az Európai Bizottságot (EB) az energia-veszélyhelyzet bevezetéséről, hogy a budapesti döntés napján, vagyis szerdán ülésezett az EU gázkoordinációs csoportja, amelyben minden tagállam képviselteti magát.
Tim McPhie bizottsági szóvivő azt is elmondta lapunk kérdésére, hogy
ilyen esetekben nemcsak az ellátás biztonságáról szóló rendelet, hanem az egységes piac átláthatóságáról szóló irányelv is tájékoztatási kötelezettséget ró az uniós országokra.
Kadri Simson energiaügyekért felelős európai biztos csütörtökön közleményben reagált a magyarországi bejelentésre, és ebben aláhúzta, az Európai Bizottság kapcsolatban áll a magyar hatóságokkal, hogy jobban megértse a veszélyhelyzeti tervet, és felmérje annak a szomszéd tagállamokra gyakorolt hatásait.
Szerinte a nemzeti korlátozások a jelenlegi helyzetben csak súlyosbíthatják a problémákat, ráadásul a közösségi szabályok minden tagállam számára szolidaritási kötelezettséget írnak el, vagyis szükség esetén kötelesek segíteni a szomszédjaikat úgy, hogy energiát szállítanak a védett fogyasztóknak.
Kadri Simson és szóvivője is azt hangoztatta, hogy uniós szinten egységes és összehangolt fellépésre van szükség. – Az egyoldalú intézkedések valószínűleg inkább rontanak a helyzeten, semmint hozzájárulnának a problémák megoldásához – mondta eközben McPhie, hozzátéve, hogy csak közös erőfeszítésekkel lehet garantálni a biztonságos ellátást az Európai Unióban.
A biztosi testület jövő szerdán teszi közzé a gázkereslet csökkentésére vonatkozó felkészülési tervét, amelyben a kiszivárgott hírek szerint olyan javaslatok szerepelnek, mint a középületek fűtésének 19 Celsius-fokra, hűtésének 25 Celsius-fokra való korlátozása. Az EB emellett útmutatást ad a tagországoknak, hogy súlyos gázszűke esetén mely fogyasztókat részesítsenek előnyben.
A hétpontos intézkedési terv