135 igen, 54 nem és egy tartózkodó szavazat mellett elfogadta a parlament a 2023. évi költségvetést, amely meglehetősen optimista, annak ellenére, hogy különösebb ok nincs rá. A költségvetés 4,1 százalékos GDP-növekedéssel, 3,5 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számol, emellett a várakozás szerint az államadósság a GDP 73,8 százalékára csökken, az államháztartási hiány pedig 3,3 százalékra. Mindehhez 5,2 százalékos inflációt saccolnak.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke arról beszélt, hogy a 2023-as költségvetés szerinte az alkotmánynak és a hatályos törvényeknek is megfelel. Hozzátette, hogy előre nem látott negatív gazdasági hatások jelentek meg, mint például az infláció, a világgazdasági növekedés lassulása, az orosz-ukrán háború, a belőle következő energiaválság és a külkereskedelmi forgalom megváltozása, valamint az uniós források kifizetésének bizonytalansága. Ezért a Költségvetési Tanács alternatív forgatókönyvek kidolgozását ajánlotta arra az esetre, ha tovább romlana a gazdasági helyzet. Az uniós források szempontjából kedvezőnek ítélték meg a megegyezés irányába mutató kormányzati lépéseket. Az államadósság csökkenése Kovács Árpád szerint nincs veszélyben, vannak azonban explicit és implicit kockázatok, amelyeket mérsékel például a kata és a rezsicsökkentés korlátozása.
A tanács egyébként annak ellenére adta hozzájárulását a törvényhez, hogy korábbi véleményében már szolidan megjegyezte, hogy az egész bővülési terv csak akkor valósítható meg, „ha az orosz-ukrán háború lezárul, a termelési-ellátási láncok helyreállása időben megindul, az energiaárakat sikerül megfékezni, ezen és más, a gazdaság működését érintő negatív folyamatok hatásai mérséklődnek.”
Az államháztartás központi alrendszere az elfogadott költségvetés szerint 33 328 milliárd forint kiadással, 30 976 milliárd forint bevétellel és ebből adódóan 2 352 milliárd forint hiánnyal számol.
Itt az Orbán-kormány válságköltségvetése rengeteg megszorítással, a vesztes az egészségügy, duplázódik az iparűzési adó