Lázár János;szavazás;Alaptörvény-módosítás;főispánok;vármegyék;

Lázár János, a fenntartásokkal kötelességtudó fideszes

- Lázár János a főispánokat nem, de a vármegyéket megszavazta, pedig a vármegyéket sem akarta

A furcsa helyzetet azzal indokolta a fideszes építési és beruházási miniszter, hogy a megyék visszakeresztelése az Alaptörvényben szerepelt.

Az alaptörvény módosítását, fenntartásaimmal együtt, kötelességem megszavazni – magyarázkodott Facebook-oldalán Lázár János azután, hogy korábbi álláspontjával részben ellentétben felemás módon szavazott a főispáni tisztség újbóli bevezetéséről, illetve a vármegyerendszer visszahozataláról a parlamentben. 

Az álláspontom az elmúlt években világos volt, és nem változott: sem a kormánymegbízott, sem a megye átnevezésével nem értek egyet

– írta a fideszes építési beruházási miniszer, hangsúlyozva, hogy az előbbit nem szavazta meg.

Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, az ügyről korábban Krakkó Ákos, a politikus sajtófőnöke úgy nyilatkozott, hogy Lázár álláspontja több mint egy évtizede változatlan, és „szavazata ehhez fog igazodni”.

Pedig egyébként önmagában az átnevezések Lázár Jánostól sem állnak távol. Kis érdekesség, hogy 2017-ben éppen ő volt az, aki a nemzeti összetartozás gesztusaként benyújtotta a javaslatot arról, hogy Csongrád megyét nevezzék át Csongrád-Csanád megyének.

Kedd délelőtt az Országgyűlés egy salátatörvényben fogadta el, hogy a kormánymegbízottakat ezután főispánnak nevezzék, „mellékesen” négy budapesti közteret államosítottak. Az alaptörvény tizenegyedik módosítása – a poszt alapján – kötelező szavazás lehetett a Fidesznél, amely a megyék szimbolikus átnevezése mellett arról szólt, hogy hazánkban ezentúl az európai parlamenti választással egy napon tartsák az önkormányzati választást.

Az EP - és az önkormányzati választást pedig egy napon fogják megtartani.