Visszatérő kérdés volt tegnap Tusványoson, vajon megjelenik-e meglepetésvendégként a „miniszterelnök úr”, aki, mint kiderült, csütörtökön megérkezett Székelyföldre, és elment szurkolni a helyi focicsapatnak. A szervezők erről semmit sem árultak el, de a többség arra számított, hogy a miniszterelnök csak ma, a szokásos rendben, a tábor záró- és egyben csúcsrendezvényének számító beharangozott beszédére jön a szabadegyetemre. A kormány más politikusai viszont felborzolták a kedélyeket.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes például az egyház és a nyugati világ kapcsolata, helyzete elemzése címén intézett kirohanást az Európai Unió és az Egyesült Államok ellen. Azt állította, hogy a mainstream ideológia Brüsszelben és Washingtonban eldöntötte, hogy a vallás eltűnik, vagy legalábbis szabadidős tevékenységgé silányul. „Van, aki bélyeget gyűjt, van, aki horgászik, van, aki katolikus. Ez az első követelmény” – mondta a kormány nemzetpolitikáért, nemzetiségpolitikáért, egyházpolitikáért és egyházdiplomáciáért felelős minisztere.
Semjén olvasatában Brüsszelnek és Washingtonnak a nemzetállamok és a nemzetek eltűnése, a családok relativizálása is kiemelt célja. A nemzetállamok helyett például a brüsszeli bürokrácia hatalma kívánatos számukra. „A brüsszeli mainstream keresztényüldözést folytat. II. János Pál pápa szobrát el akarják tüntetni, de minél több muszlimot engednének be, hogy ily módon relativizálják a kereszténységet. Mi, magyarok, horvátok, szerbek stb. tudjuk, milyen a saria árnyékában élni, elég volt 150 év” – hangoztatta Semjén, többször aláhúzva, hogy Brüsszel a kereszténység kiiktatása céljából engedi be az iszlámot.
Az Orbán-kormány második embere úgy vélte, hogy a Nyugat a nemzetekkel és a családdal is leszámolna, utóbbi kapcsán megjegyezte, „nem lehet nemet váltani, a kromoszómát nem lehet megváltoztatni, a természet rendje szerint a férfi férfi, a nő pedig nő. A családban a férfi apa, a nő anya. Minden más a természet rendjével áll szemben.” A kereszténység védi a normalitást, a természet rendjét – zárta beszédét Semjén Zsolt a reggelhez képest legalább kétszeresére, mintegy 200 főre duzzadt hallgatóság előtt.
Az egyházi vezetők beszélgetése során, a kárpátaljai részvételnek is köszönhetően, hangsúlyosan napirendre került az ukrajnai háború kérdése is. A panel vége felé ismételten megszólaló Semjén Zsolt leszögezte, a magyar álláspont a helyes, ami teljesen megegyezik Ferenc pápa álláspontjával, hiszen a pápa is a fegyverszállítmány-dömping helyett békét sürget. A helyzetet némileg árnyalja, hogy Pietro Parolin szentszéki államtitkár – a Vatikán második legrangosabb tisztségviselője – májusban arról beszélt, hogy bizonyos feltételek mellett erkölcsileg helyes fegyverekkel ellátni az agresszióval szemben védekező országot
A kora délutánra – a hőség következtében – némileg megcsappant a központi vitasátor hallgatósága, de így is sokan várták érdeklődve a Varga Judit magyar igazságügyi miniszter és Kelemen Hunor román miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke közötti „vitát” az Európai Unió jövőjéről. Valódi vita viszont nem volt. Táncos Barna, az RMDSZ politikusa a második panelban meg is állapította nevetve, hogy bár az idei Tusványos mottója a „Van, ami örök”, valami mégis nagyon megváltozott a tusnádfürdői szabadegyetemen, ahová ő korábban küzdőtérként küzdeni járt. „De ma már senki sem támadja az RMDSZ-t” – mondta a miniszter.
A „nemzetpolitikai egyetértés” valóban példás, ez derült ki Varga és Kelemen az Unió jövőjével kapcsolatos víziójából is. A magyar igazságügyi miniszter az Európa jövőjéről szóló konferencia kapcsán kezdte előadását és bírálatai sorát. Varga kapásból, a „magyarok” nevében beszélve leszögezte, hogy mi ahhoz az Európához szeretnénk tartozni, amelyet a rendszerváltás után megálmodtunk, amelyet követendő példának tartottunk. De a gyakorlat szerinte azt mutatja, hogy nem így működik már az EU. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lehet ezen változtatni – mondta Varga. Hangsúlyozta, a konferencia során mi magyarok voltunk a legaktívabbak, mi küldtük a legtöbb javaslatot az EU jövője kapcsán, ám szerinte az egész eljárás színház volt. Varga arról beszélt, hogy nem lepődtek meg a végeredményen, amit szerinte a szervezők felülről befolyásoltak.
Az igazságügyi miniszter azt hangoztatta: Brüsszelt nem érdekli a nép tényleges hangja, nem érdekli, hogy mit kíván a máltai, a magyar vagy más uniós tagállam polgára. Varga nem fukarkodott a jelzőkkel – sunyi, alattomos brüsszeli politikai vezetésről beszélt, aminek reményei szerint egy majdani uniós alapszerződés-módosítás, illetve az ablakon bekopogó valóság fog véget vetni.
Kelemen Hunor bevezetőjében azt mondta, hogy Európa jövője és a konferencia romániai visszhangja kapcsán „szinte ugyanazt tudná mondani, mint a miniszter asszony, még ha más szavakkal is”. És ezt is tette, nem szinte, hanem teljességgel. A romániai magyar kisebbség képviseletét ellátó RMDSZ elnöke a budapesti trendet követve az erős nemzetállamok Európája mellett szállt síkra az európai integráció mélyítésével szemben. Ő is azt hangsúlyozta, hogy az EU nemcsak energiaválsággal és a háború okozta nehézségek miatt van bajban, hanem elsősorban azért, mert komoly identitásválsággal küzd, amely a brüsszeli vezetés által alkalmazott hatalomtechnikai manőverekkel biztosan nem orvosolható. „Sokkal több szerénységre és sokkal kevesebb ideológiára van szükség” – vonta le a konklúziót Kelemen Hunor, igaz, az Európai Unióra értette.
Felmondták a paneleket
A pénteki napot a határon túli magyarok képviselőinek beszélgetése nyitotta, ami meglehetősen keményen indult. Ebben a különböző országokból érkező határon túli magyar vezető politikusok hagyományosan saját közösségük helyzetéről számoltak be, de a moderátor, Zsigmond Barna Pál, a Kárpát-medencei magyarságért felelős miniszteri biztos már a terítékre kerülő témák felsorolásakor a Fidesz április választási győzelmét mint megbeszélésre váró témát említette. A résztvevők igyekeztek is eleget tenni a felvetésnek, a legtöbben fegyelmezetten elmondták, hogy saját területén eddig soha nem tapasztalt számú voksot adtak le az áprilisi magyar parlamenti választás során.
A beszámolók sorát a nyugat-európai magyarokat képviselő Bihari Szabolcs nyitotta. A hallgatóság már az első mondatok után megkönnyebbülten hálát adhatott a Fennvalónak, hogy a huzatos Kárpát-medencében él. Biharitól sokat nem tudhattunk meg Nyugatra szakadt honfitársainkról, ő már beszéde elején jelezte, hogy „biztonságpolitikáról” fog beszélni. Szörnyű, egyenesen ijesztő lehet Svédországban lakni – de nemcsak ott, hanem egész Nyugat-Európában.
A kárpátaljai magyarokat képviselő fideszes EP-képviselő, Bocskor Andrea elmondta, hogy a jelenlegi ukrajnai háború valószínűleg hosszú időre ellehetetleníti a kisebbségi kérdés kezelését, hiszen ennek a háborúnak a kirobbantását is az orosz kisebbség ürügyén próbálják igazolni. Ukrajnában papíron két magyar szervezet is létezik: a KMKSZ és az UJMDSZ. Azért papíron, mert utóbbit a Fidesz 2010-es hatalomra jutása után szinte azonnal kizárták a nemzeti együttműködésből. De a KMKSZ elnöke, Brenzovics László évekkel ezelőtt Magyarországra menekült az elől az ukrán eljárás elől, amely a KMKSZ gazdálkodását és az elnök tevékenységét vizsgálja. Így már a járványt is, akárcsak a háborút, online távvezetéssel vészelte, vészeli át a kárpátaljai magyar közösség, a Fidesz- és kormányrendezvényeken pedig rendre Bocskor Andreát, nem a nyomozás elől elszökött Brenzovicsot szerepeltetik.
Az RMDSZ-t nem az elnök, hanem Tánczos Barna román környezetvédelmi miniszter képviselte, ám az inkább csak formálisan létező, Tőkés László nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), illetve a Magyar Polgári Párt elnökei, Csomortányi István és Mezei János elnökök önálló pártok vezetőiként kaptak szót. Az RMDSZ és a két Fidesz-zsebpárt hagyományosan vetélytársak voltak, hiszen a magyar kormánypárt épp a kétezres évek elején még a Markó Béla vezette RMDSZ ellenében hozta létre azokat. 2015-től azonban a Kelemen Hunor vezette RMDSZ kiegyezett az Orbán-kormánnyal. Minden bizonnyal budapesti nyomásra is a két párt kapott egy-egy befutóhelyet az RMDSZ parlamenti listáján, de Tánczos csípős beszólásaiból nyilvánvalóvá vált a hallgatóság számára is, hogy a régi sebek nem hegedtek be. Csomortányi szerepeltetése azért is ellenérzéseket váltott ki RMDSZ-berkekben, mert a nyíltan szélsőjobbos EMNP-elnökről néhány éve megjelent egy fotó, amelyen náci karlendítéssel köszön.
A szlovákiai magyarság egységes pártját, a tavaly létrejött Szövetséget Forró Krisztián elnök képviselte. A magyar párt ugyan három önálló platformból áll össze – a korábbi magyar kormányzati partner, az MKP mellett az Összefogás és a Bugár Béla alapította „vegyes párt”, a Híd-Most szövetsége, Bugárékat sem önállóan, sem az egységes párt platformjaként nem fogadja el az Orbán-kormány –, telefonos érdeklődésünkre a szlovákiai pártvezetéstől megtudtuk, ők meghívót sem kaptak a rendezvényre. Forró Krisztián elnök a szlovákiai magyarság problémáiról beszélt, és nyilván nem tért ki a magyar országgyűlési választásra, hiszen Szlovákiában tiltott a kettős állampolgárság.
A szerbiai magyar képviselet, a VMSZ elnöke, Pásztor István, aki mind Orbán Viktor kormányával, mind Aleksandar Vucic szerb rezsimjével szorosan együttműködik, már szorgalmasan teljesítette házi feladatát. Elmondta, az általa vezetett szervezet számára az volt a kérdés, „hogyan tudunk hozzájárulni a Fidesz győzelméhez?”, és ebben derekasan ki is vette részét a VMSZ és a vajdasági magyarság.
