– Orbán kimaradna háborúból, migrációból, „gender bolondériából”, globális adóból és európai általános recesszióból, de ebből a mindenre gyógyírként ajánlott „kimaradásból” könnyen az lehet, hogy Magyarország végül az Európai Unióból marad ki – vont mérleget a Népszavának a kormányfő tusnádfürdői beszédéről Szent-Iványi István külpolitikai szakértő, aki kifejezetten veszélyesnek találta a miniszterelnök „fajelméleti jellegű” terminológiáját.
Orbán Viktor: Mindig többet vettek el tőlünk, mint amennyit kaptunk, de a tartozásokat be fogjuk vasalni – Tusnádfürdői beszéd percről percreA miniszterelnök tusványosi előadására reagálva a volt EP-képviselő mindenekelőtt Orbán ukrajnai háborúval kapcsolatos, „borzasztó” elképzeléseit bírálta. Cáfolta, hogy a háború kirobbanásának oka az lett volna, hogy Oroszország megfogalmazta biztonsági igényeit, de erről a nyugatiak tárgyalni sem voltak hajlandóak. „A javaslatok egyike, miszerint a NATO-nak az 1997 előtti helyzethez kell visszatérni, egy elfogadhatatlan ultimátum volt” – emlékeztetett rá.
„Brutális stratégiai tévedésnek tartom, hogy ez a keleti szlávok háborúja lenne, amihez nekünk nincs semmi közünk. Hiszen felborítja azt a nemzetközi rendet, amiben eddig éltünk, de Európa biztonsági architektúráját is. Oroszország ezzel a háborúval bebizonyította, hogy irracionális dolgokra képes. Nem véletlen, hogy Finnország és Svédország menekül be a NATO védőernyője alá” – vélekedett a szakértő.
Orbán azt állítja, hogy a nyugati stratégia minden eleme hibás, mert Ukrajna soha nem győzheti le Oroszországot. „De hiszen nem erről van szó, hanem, hogy meg tudja-e védeni magát, és olyan költségessé tudja-e tenni Oroszország számára ezt a háborút, hogy már ne érje meg számára” – vetette ellen Szent-Iványi. Szerinte, ha Európa tétlen maradna, az azt jelentené, hogy átengedjük Ukrajnát. Hozzátette: Nem igaz az sem, hogy a szankciók Európának jobban ártanak, mint Oroszországnak, ez Moszkva propagandaszövege. Orbán azt is mondta, hogy egy orosz-amerikai megállapodás vethet csak véget a háborúnak, amiről Szent-Iványi István megjegyezte: „Azt azért ne tekintsük érdektelennek, hogy az ukránok mit akarnak ebben az ügyben.”
Orbán idei beszéde nem lépett ki a szokásos keretekből, az egyik fő szólama 2012 óta a Nyugat bírálata, s azon belül Európa hanyatlásának története. Feltűnő volt ugyanakkor, hogy Oroszországról és Kínáról egyetlen bíráló megjegyzést sem tett. Szavaiból ítélve – mutatott rá Szent-Iványi –
Oroszországot a mai napig legitim szereplőnek tartja, az általa elkövetett háborús bűncselekmények ellenére.
A migráció kérdéskörét egy új elemmel gazdagította, azt állítva, hogy ez választotta ketté Európát, és Nyugat-Európában már nincsenek nemzetek, mert összekeverednek az Európán kívülről érkezőkkel.
2050-ben a városokban már mindenütt kevert fajú lesz a lakosság, és ez az, ami ellen a Kárpát-medencében mi harcolunk
– mondta a kormányfő. Orbán ezzel egy veszélyes, fajelméleti jellegű terminológiát használt – vélekedett Szent-Iványi. A miniszterelnök beszédében jelezte, szerinte a kontinens másik felén már egy posztnyugatot képviselnek, és a Nyugatot tulajdonképpen mi képviseljük.
Orbán felsorolta Magyarország mire támaszkodhat abban, hogy lokális kivétel lehessen a globális recesszió közepette. Szerinte új megállapodásokat kell kötnünk az EU-val, az USA-val, Kínával, Oroszországgal, ám nem fejtette ki, ez mit jelentene. Elhangzott, hogy az EU-val készek megállapodni, ami nem meglepő, hiszen az uniós forrásokra égető szüksége lenne a kormánynak. Ehhez azonban Szent-Iványi szerint komoly lépéseket kellene tennie a jogállamisággal kapcsolatban, s nem tudja, a Fideszben erre készek-e. A másik alapvető dolog, amit állít, hogy felemelkedésünk nyitja az, ha „lokális kivételek” tudunk lenni, kimaradva háborúból, migrációból, „gender bolondériából”, globális adóból és az európai általános recesszióból.
Síklaki István szociálpszichológus szerint ez egy profi, jól felépített politikai beszéd volt, még ha tartalmilag minden pontban lehetne is vele vitatkozni. A nyugalmazott egyetemi tanár szerint tipikus Orbán-féle hozzáállást láthattunk: igen, be vagyunk kerítve, de mi vagyunk az okosak, a jók, tudjuk a megoldásokat és minden megoldásunk kiváló. Ebben persze rengeteg csúsztatás is van, de hát ez hozzátartozik a műfajhoz.
Síklaki szerint újat igazán nem hallottunk. A felsorolt orbáni tételek unalomig benne vannak a politikai kommunikációban. Az, hogy a Nyugat téves koncepcióval ment bele a háborúba, olyan állítás, ami egy hónap múlva már teljesen irreálisnak bizonyulhat. Az Oroszország elleni nyugati szankciók hatásáról komoly szakértők mondják, hogy igenis sokkal jobban fáj az oroszoknak. „Az ezzel kapcsolatos bombasztikus megfogalmazások, gyorsan öregednek és nem szépen. De retorikailag jól hangzik, és ugye Tusványoson ez a fontos” – jegyezte meg.
A felvetés, hogy Magyarország lokális kivétellé válhat a globális recesszió közepette, maga a védekezés. A felvetés – Síklaki szerint – önmagában egy csúsztatás: úgy kell csinálni, mintha az egész csak begyűrűzne, mi pedig ügyesen megpróbáljuk kivédeni.
„Szarban van a haza – ami az ő felelőssége is –, és ezt nyilvánvalóan úgy kell valahogy eladni, hogy úgy jöjjön ki belőle, minthogyha ő volna a győztes, szokás szerint.”
A szociálpszichológus rögzítette: a magyarokat tehetséges kis nemzetként feltüntető, nálunk hagyományos történelemszemléletre Orbán mindig sikerrel tud rájátszani. Síklaki szerint Orbán mindennel együtt „egy nagyon kiegyensúlyozott, nagyon kiforrott, magabiztos politikus képét tudta mutatni, és voltaképpen a legfontosabb cél ez volt ebben a most eléggé zűrzavaros helyzetben”.
Kimaradt a fajelméletes rész Orbán tusványosi beszédének angol nyelvű kivonatából „Ha tudom, ide sem jövök, hogy hozzánk, erdélyiekhez, határon túli kisebbségi magyarokhoz nem lesz egy szava sem”