Az exit poll szerint 92,3 százalék szavazott az új alaptörvényre, amely formalizálja az államfő tavaly óta önkényesen gyakorolt teljhatalmát és korlátozza a parlament mozgásterét, ezzel visszahozva az egyszemélyi uralmat a 2011-es Arab tavasz bölcsőjeként és korábban annak egyetlen sikertörténeteként számon tartott Tunéziában.
Az új alaptörvény elfogadásának hírére Szaíd több száz híve verődött össze a Tuniszi Városi Színház lépcsőinél. Énekeltek és skandáltak, fáklyákkal és zászlókkal a kezükben ünnepelték a hétfői referendum sikerét. Boldogságukat úgy tűnt, még az sem árnyékolta be, hogy az előzetes eredmények szerint nagyon alacsony volt a részvétel, a regisztrált választók mindössze 27,54 százaléka járult az urnákhoz. Az elnök sem vett tudomást erről a kellemetlen tényről. Hajnalban, a szimpatizánsaihoz intézett beszédében Szaíd a szavazóköröknél megjelent “nagy tömegeket” emlegetett, bár megjegyezte, hogy valószínűleg még többen jelentek volna meg, ha két napig tart voksolás.
Az alacsony részvétel már előre borítékolható volt. A súlyos gazdasági problémák közepette általános apátia volt tapasztalható az államfő által erőltetett alkotmányozási folyamat iránt - a tunéziaiak jelentős része teljesen kivonta magát a politikából. Szintén csökkentette a szavazási kedvet, hogy az ellenzéki pártok javarészt bojkottra buzdítottak. Mindazonáltal a lakosság túlnyomó többségének távolmaradása nem befolyásolta a népszavazás sikerét: nem volt érvényességi küszöb, így a választók nagyjából egynegyedének hozzájárulása is elegendő ahhoz, hogy az új alkotmány életbe léphessen. Bizonyos szempontból az elnök személyes varázsának tudható be, hogy egyáltalán ennyien elmentek igennel szavazni - elemzők általában véve ennél is kisebb részvételre számítottak.
Ugyanakkor, ahogyan arra Dr. Eja Dzsrad, a politika- és jogtudomány professzora is rámutatott a Népszavának, Szaíd kezdeményezése gyakorlatilag ugyanannyi szavazatot kapott, mint amennyit ő maga a 2019-es elnökválasztáson. „Ez nem elég népes tábor az elnök által meghirdetett »új köztársaság« felépítésén, különösen a rengeteg távolmaradót figyelembe véve, akik a közeljövőben valószínűleg az utcán fognak hangot adni álláspontjuknak” – magyarázta lapunknak a tunéziai politológus.
Ettől függetlenül a referendumon elért győzelem minden bizonnyal felbátorítja Szaídot autoriter törekvéseinek folytatására. A nyugalmazott jogászprofesszor már jelezte, hogy következő lépése a választási rendszer átalakítása lesz. Mint elmondta, a törvények megváltoztatására azért van szükség, mert a politikai elit visszaélt az eddigi rendszerrel, a megválasztott törvényhozók nem a népakaratot képviselték. A kilátásba helyezett reform azonban kétségeket ébreszt afelől, hogy mennyire lesz szabad és tisztességes a december 17-ére kiírt, előrehozott parlamenti választás.
