Szijjártó Péter;Bosznia-Hercegovina;Európai Unió;Orbán Viktor;tusványosi beszéd;Frans Timmermans;

2022-07-27 18:30:00

Szijjártó Péter: nonszensz az Orbán-beszéd miatti rasszizmusvád, Frans Timmermans az EU történetének egyik legkártékonyabb politikusa

A külgazdasági és külügyminiszter bosnyák hivatali kollégájával tárgyalt, a balkáni bővítést szorgalmazta.

Az Európai Unió történelmi felelőssége, hogy lendületet adjon a nyugat-balkáni bővítésnek, ennek elmaradása súlyosan sértené a közösség és benne Magyarország biztonsági érdekeit - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI szerint, miután boszniai kollégáját fogadta szerdán Budapesten.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Bisera Turkoviccsal közösen tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború tükrében Magyarország semmiképp nem szeretné, ha déli irányból is hasonló típusú biztonsági kihívásokkal kellene szembenéznie a következő években.

„Az Európai Unión most valóban történelmi felelősség van, ami abból áll, hogy végre kapjon lendületet a bővítés a Nyugat-Balkán irányában. Ha ez a bővítés elmarad, ha folytatódik a késlekedés, akkor az Európai Unió és benne Magyarország biztonsági érdekei súlyosan sérülnének” - fogalmazott. Úgy vélekedett, hogy bár a tagjelölti státusz megadása üdvözlendő Moldovának és Ukrajnának, az EU rendkívül súlyos hibát vétett, amikor „kettős mércét alkalmazva” nem így járt el Bosznia-Hercegovina és Georgia vonatkozásában is.

Szijjártó Péter véleménye szerint Bosznia-Hercegovinában kevés ügy körül alakul ki igazi egység, de az európai uniós integráció például ilyen, a tagjelöltség megadása így meg tudta volna erősíteni a pártok együttműködését és ezzel együtt az ország stabilitását. Emlékeztetett rá, hogy a közép-európai országok (Ausztria, Csehország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia) úgynevezett C5 formátumának tagjai közös levélben kérték a helyzet gyors orvoslását, pontosabban azt, hogy az Európai Tanács októberben tűzze napirendre a kérdést, legkésőbb pedig a decemberi csúcstalálkozón szülessen is meg a döntés erről. Majd hozzátette, fontos a tiszteleten alapuló párbeszéd a nyugat-balkáni vezetőkkel, a fenyegetőzést és a szankciókat a magyar kormány nem tartja követendő útnak.

A miniszter állítása szerint Magyarország nem pusztán szavakban, hanem tettekben is Bosznia-Hercegovina mellett áll. Integrációs szakértőt delegáltunk a külügyminisztériumba, évek óta ellátjuk a NATO összekötő nagykövetség pozícióját Szarajevóban, a nemzetközi közösség főképviselőjének helyettese is magyar, illetve 164 katonával hazánk az egyik legnagyobb kontingenst adó ország az EU békebiztosító műveletében - sorolta. Végezetül kiemelte, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke tavaly meghaladta az 500 millió eurót, és a növekedés üteme idén is 31 százalékos. Továbbá bejelentette, hogy a Wizz Air légitársaság jövő évben megnyitja negyedik bázisát a nyugat-balkáni országban, Mostarban.

Újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó Péter nonszensznek nevezte az Orbán Viktor tusnádfürdői beszédével kapcsolatban megfogalmazott rasszizmusvádakat.

Elmondása szerint a 2015-ös migrációs válság óta folyamatosak a támadások, a kormány minden hasonló kijelentését „kiforgatják”. Frans Timmermanst, az Európai Bizottság bírálatokat megfogalmazó alelnökét pedig „az EU történelmének egyik legkártékonyabb politikusának” minősítette.

Ezzel vélhetően arra reagált, hogy Frans Timmermans nemrég - bár Orbán Viktort név szerint nem említette meg - azt írta a Twitteren, hogy: „mindannyian mások vagyunk, más a bőrünk, nyelvünk, kultúránk, meggyőződésünk. És mégis mindannyian ugyanannak a fajnak vagyunk a részei, az emberi fajnak. A rasszizmus egy mérgező politikai találmány. Nem szabadna, hogy helye legyen Európában, ahol az erőnk a sokszínűségből fakad”.

Szijjártó Péter azt is közölte, hogy még az előző napinál is bizakodóbb a szerződéses mennyiségen felüli 700 millió köbméter plusz földgáz piaci beszerzéséről szóló, „a szélrózsa mindkét irányában” folytatott kereskedelmi-politikai tárgyalásokat illetően. Kifejtette, „a magyar adófizetők pénzén megvásárolt, magyar tárolókban elhelyezett földgázt úgy fogjuk felhasználni, hogy az a magyar emberek és a magyar gazdaság érdekét szolgálja, ebben nem ismerünk kompromisszumot”.