A kelet-ukrajnai Luhanszk régió teljes elfoglalása óta, vagyis több mint három hete először dicsekedett komolyabb harctéri sikerrel Oroszország az Ukrajna elleni invázióban - az orosz Wagner csoport zsoldosai állításuk szerint kedden ellenőrzésük alá vonták a vuhlehirszki szénerőművet. A Donyeck városától nagyjából 50 kilométerre található stratégiai fontosságú létesítmény Ukrajna második legnagyobb erőműve. Az ukrán védők hetek óta heves ostrommal néztek szembe, azonban eddig rendre vissza tudták verni a támadásokat. A brit hírszerzés friss nyilvános jelentése is megerősítette, hogy az orosz erőknek sikerült előrenyomulnia a térségben. Kijevi részről nem ismerték el, hogy az erőmű orosz kézre került, mindössze annyit közöltek, hogy a környéken folytatódnak a harcok.
Az ukrán hadsereg közben folytatta a dél-ukrajnai Herszon visszaszerzésére irányuló offenzíva előkészítését. Tegnapra virradóra ismét rakétaesőt zúdítottak az Antonovszkij hídra, az Egyesült Államoktól kapott HIMARS rakétasorozatvető-rendszerrel, szemtanúk 18 robbanásról számoltak be. A Dnyipro folyón átívelő híd kulcsfontosságú utánpótlási útvonal a Herszont megszálló orosz csapatok számára, múlt héten kezdték el azt lőni az ukránok. Azóta az útburkolata egyre jobban egy ementáli sajtra hasonlít: kráterek, óriási lyukak borítják, bár a régió orosz helytartói állítják, a híd szerkezetileg ép maradt. A forgalom elől mindenesetre lezárták azt, Kirill Sztremuszov a herszoni kollaboráns adminisztráció második embere hangsúlyozta: készen állnak, hogy ponton hidakkal és kompokkal biztosítsák az átkelést. Ezek a kényszermegoldások azonban még védtelenebbek az ukrán tüzérségi csapásokkal szemben, ezért megnehezítik a Herszon katonai utánpótlását.
Ukrajna lakossága továbbra is ragaszkodik hazája területi egységéhez. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet frissen közzétett, reprezentatív felmérése szerint az ukránok 84 százaléka szerint semmilyen területi engedményt nem szabad tenni Oroszország felé, mindössze a lakosság 10 százaléka vélte úgy, hogy érdemes volna lemondani egyes országrészekről a béke és a függetlenség érdekében. A július 6 és 20. között elvégzett telefonos közvélemény-kutatás az Oroszország által annektált Krímet leszámítva Ukrajna minden régiójára kiterjedt. Az eredmények azt mutatják, hogy az orosz anyanylevű ukránok nagyjából túlnyomó többsége (76 százaléka) és az ország orosz etnikumú állampolgárainak több mint kétharmada (68 százaléka) is elutasítja az agresszornak tett esetleges területi engedményeket. Figyelemre méltó, hogy a jelenlegi orosz offenzíva legfőbb célpontjának számító Kelet-Ukrajnában élőknél május óta 68-ról 77 százalékra emelkedett azok aránya, akik ellenzik régiók átengedését - ez arra utal, hogy a térség lakói egyre bizakodóbbak az ukrán erők esélyeit illetően. A felmérés azt is bizonyítja, hogy a kijevi kormány a népakaratot képviseli, amikor nem enged Ukrajna területi egységéből.
Még nem indult újra az ukrán gabonaexport
Felavatták Isztambulban azt a közös koordinációs központot, amely a fekete-tengeri gabonaexportról szóló megállapodás végrehajtását felügyeli. A húszfős személyzet a szerződést formálisan külön-külön aláíró Ukrajna és Oroszország, valamint az egyezményt garantáló ENSZ és Törökország tisztségviselőiből áll. Egy, a Reutersnek nyilatkozó török illetékes beszámolója alapján a feszültség valamelyest enyhült múlt hét óta, az ukrán és orosz delegáltak már szóba állnak egymással, amire a tárgyalások alatt nem voltak hajlandóak.
Ukrajna hétfőn azt ígérte, hogy a múlt pénteki megállapodásnak köszönhetően napokon belül újraindulhat az orosz invázió miatt felfüggesztett gabonaexport. Ez egyelőre nem történt meg, pedig az egyezmény hatálya csak 120 napra szól és számítások szerint legalább ezer hajórakománynyi gabona vár elszállításra. Az AP szerint gondot jelent, hogy a hajózási és biztosítási cégek is tartanak a kockázatoktól.
