NNK;budapesti fejlesztések;Vitézy Dávid;Budapest Fejlesztési Központ;Orbán-kormány;

2022-07-29 06:00:00

Átnevezték, majd lefejezték, most pedig fel is számolják Vitézy Dávid fővárosi beruházásokért felelős cégét

Még egy hónapja sem létezik, de máris döntöttek a Nemzeti Közlekedési Központ (NKK) bezárásáról – tudta meg a Népszava.

– Az NKK mint önálló intézmény megszűnik. A párhuzamos állami struktúrák megszüntetése érdekében, projektjeit az Építési és Beruházási Minisztérium (ÉBM) veszi át – írta a Népszava kérdésére a tárca sajtóosztálya, amely azonban a részleteket firtató kérdéseinkre már nem válaszolt.

Nem hagytak túl sok időt a bizonyításra. A társaság a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) átnevezésével jött létre idén júliusban, miután Lázár Jánoshoz került valamennyi állami beruházás felügyelete. A cég korábbi vezetőjét Vitézy Dávidot az új kormány megalakulása után közlekedési államtitkárrá nevezték ki Palkovics László Technológiai és Ipari Minisztériumába, míg a korábbi Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár, Fürjes Balázs Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter helyettese lett. A fővárosi projekt színtér új gazdája, Lázár János pedig azonnal és félreérthetetlenül jelezte, hogy a régi időknek vége.

A KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának utódszervezeteként 2020-ban létrejött, Vitézy Dávid által irányított, menetközben csaknem 300 fősre hízott cég gyors beszántása még a tűzhöz közel ülőket is meglepte. A BFK korábban nem kapott semmilyen kritikát vagy jelzést a kormánytól vagy éppen Orbán Viktortól, amelyből arra következtethettek volna, hogy elégedetlenek az ott folyó munkával.

– A politikai támogatás az elővárosi vasútfejlesztés és más projektjeink mögött száz százalékos. A forrásokat is megkaptuk. Ha a jelenlegi kormány kap felhatalmazást a folytatásra, akkor ez szerintem így is marad – maga Vitézy is így bizakodott néhány hónappal ezelőtt a lapunknak adott interjújában.

A BFK felszámolása ezzel együtt sem előzmény nélküli. Az Orbán-kormánynak az önkormányzati választásokat követő első néhány hónap után jól láthatóan egyre kevésbé volt fontos Budapest. Az új irányt jelezte, hogy a Vitézy-Fürjes párost a kínai Fudan Egyetem ügyében gondolkodás nélkül a partvonalra tolták. De hatalmas pofon volt a BFK által jegyzett HÉV-rekonstrukciós program járműtenderének orosz érdekek mentén való lefújása is. Az olimpiai álmok távolodásával pedig az új Duna-híd megépítése is vesztett fontosságából, végül pedig „lenyúlták” Fürjes városi otthonteremtési programját, amely rozsdaövezeti területeken épített volna olcsóbb lakásokat fiataloknak. Ebből mostanra a NER-lovagok újabb támogatási programja lett.

A BFK azonban továbbra is sok – csaknem négy tucat – projektet vitt, amelyek összértékét 3-4 ezer milliárd forintra becsülte korábban Vitézy Dávid. A beruházások közé tartozott több vasúti fejlesztés, a Ferihegyi gyorsforgalmi út átépítése, a Nyugati Pályaudvar átalakítása, a Galvani híd, vagy éppen a recski nemzeti emlékpark, a csepeli és a városmajori közpark, amelyek átalakítási terveit nem sokkal a választások előtt mutatták be.

Az új kormány megalakulása után ezzel együtt sem sok esélye maradt a cégnek a megmaradásra. A Lázárhoz került BFK-t első körben átkeresztelték Nemzeti Közlekedési Központra, nem sokkal később menesztették a teljes menedzsmentjét. Lázár János pedig bejelentette, hogy a válság és az ukrán-orosz háború miatt felülvizsgálják a teljes állami projekt-listát. Következő lépésként a minisztérium Népszavának küldött válasza szerint felfüggesztettek minden olyan állami beruházást, amelynek kivitelezése még nem kezdődött meg a Magyarország szomszédjában zajló háború miatti tartalékképzésre hivatkozva.

A beruházások folytatásáról a kormány dönt majd a ÉBM javaslatára. Vélhetőleg nem a fővárosi fejlesztések kerülnek az élre. Lázár János már a Hódmezővásárhely–Szeged között közlekedő tram-train átadásakor arra biztatta Palkovicsot, hogy ne adjon pénzt a fővárosnak, mert az elmúlt húsz évben a fejlesztési források kétharmadát Budapest használta fel. A Lázár kinevezése óta feltűnően jól értesült Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) szerint Lázár a 2023. január elsejével az országos közút és vasútfejlesztéseket irányító NIF Zrt-t is megszünteti.