interjú;Orbán Viktor;Kossuth Rádió;

- Orbán Viktor: ha Brüsszel nem változtat, akkor októbertől egy háborús gazdasági helyzetre kell számítani Európában

A magyar miniszterelnök szerint "ha egy terméknek a mennyiségét korlátozni kell, az már a háborús gazdaság előszobája".

Ha Brüsszel nem változtat, akkor októbertől egy háborús gazdasági helyzetre kell számítani Európában - mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott pénteki interjújában.

A kormányfő ezt azután vezette le, hogy a műsorvezető felidézte a gázfelhasználás 15 százalékkal való csökkentését. A tagállamok a héten megállapodtak az EB veszélyhelyzeti tervéről, ennek értelmében 15 százalékkal mérséklik a gázfelhasználást az orosz gázfüggőség csökkentése jegyében. A megállapodást egyedül Magyarország ellenezte, ám a jogszabály elfogadásához elég volt a minősített többség is.

Orbán ezzel kapcsolatban úgy vélekedett: „Magyar ember úgy szokott gondolkodni, hogyha baj van, leginkább magára számíthat”. Szerinte függetlenül attól, hogy "mi történik a fronton", és attól, hogy "mit ókumlálnak ki Brüsszelben", nekünk, magyaroknak kell, hogy a kezünkben legyen „minden eszköz, amely ahhoz szükséges, hogy Magyarország energiaellátása biztosítva legyen.”

Orbán szerint az uniós háborús stratégia „elgyengült, megbukott”, egy újat kell kitalálni, de ez késik, és szerinte ehelyett van "a fogyasztás csökkentése és az áremelkedés". Ha egy terméket korlátozni kell, „az már a háborús gazdaság előszobája” - tette hozzá.

Ha Brüsszel nem változtat, akkor októbertől egy háborús gazdasági helyzetre kell számítani egész Európában

- jelentette ki.

Orbán szerint a szankciókat kezdeményező számos ország vezetői „nagy mellénnyel” beszéltek arról, hogy meg lehet oldani az olaj- és gázembargó következményeit, de ők már akkor figyelmeztették őket, hogy nincsenek meg a kapacitások, nem tudunk elegendő energiát szerezni a világ más pontjairól, „ha az oroszokkal nem egyezünk meg, és ez most bekövetkezett”. Szerinte a „békére” kellene összpontosítani, „a szankciók meg a fegyverszállítás nem vezet eredményre”.

Úgy vélekedett, hogy ez már nem egy ukrán-orosz háború, hanem „proxyháború”, „a Nyugat félig-meddig bele van vonódva ebbe a háborúba”, ezért egy amerikai-orosz megállapodástól kell várni az európai stabilitást és biztonságot.

Magyarországnak lesz elég gáza - "hacsak el nem viszik a németek" -, nem lesz gázhiány, mivel Szijjártó Péter évek óta „adja a füstjeleket és üti a dobot, hogy Magyarországnak alternatív beszerzési útvonalakat kell kiépítenie”, az elmúlt években „csöndben, fű alatt” kiépült egy nagy mennyiségű gáz szállítására alkalmas útvonal Törökországtól Szerbián keresztül Magyarországra, és az orosz gáz nagy része is ezen az útvonalon keresztül érkezik hozzánk, és a horvátokkal is kötöttünk megállapodást. Magyarországnak van földgáza, de csekély, „takarékosan kell bánni ezzel a készlettel”. Emlékeztetett arra, hogy Szjjártó nem rég Moszkvába látogatott további 700 millió köbméter földgázért. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt ígérte, hogy megvizsgálják a kérdést, Orbán szerint azonban "nyélbe tudják ütni az üzletet". 

"Rezsicsökkentés"

„A magyar gazdaság zakatol, jól teljesít ebben a pillanatban, még ha vannak is sűrű felhők az égen”, de a rezsicsökkentett és a piaci ár közötti különbözetet már képtelen kitermelni.” „A jövőben is minden magyar család megkapja a rezsicsökkentett alapú áramot és földgázt, de csak az átlagfogyasztás erejéig” – mondta. Októbert tartja vízválasztónak, amikor is kiderül, hogy „az európai gazdaság belesodródik-e egy háborús gazdaságba”. A magyar gazdaság legközelebb október végén lesz döntéskényszerben – jelentette ki.

A kérdésre, hogy „megoldható-e, hogy Magyarországot lokális kivétellé tegyék a globális recesszió közepette”, először azt válaszolta, hogy „védekeznünk kell”, majd azt mondta, hogy az előző kormány 2007 és 2009 között „arról beszélt, hogy nem tud mit csinálni”. A miniszterelnök ezt követően azonban már arról beszélt, hogy „harcolni fogunk a recesszió ellen, hogy a rezsi ne vigye el az emberek teljes jövedelmét".

Orbán Viktor ezenkívül bejelentette, úgy döntöttek, hogy

két évvel meghosszabbítják a lakásépítések ideiglenesen - eredetileg az idei év végén lejáró - 25-ről 5 százalékra csökkentett áfáját.

A kormánypártiak körében is többen vannak azok, akik a csatlakozás mellett vannak, mint azok, akik nem kérnek belőle.