A kormányfő azt mondta: fölállítottak „egy ilyen növekedést megvédeni hivatott kabinetet”, és ez a testület az első döntését - pontosabban javaslatát, amelyet a kormány meg is fogadott – már meghozta. Eszerint az újépítésű lakások értékesítésére vonatkozó, az év végén kifutó, 5 százalékos áfakulcs további két évig lesz igénybe vehető; a kormány ezzel megtámogatja a lassuló lakásépítési piacot.
Az 5 százalékos újlakás-áfa a jelenlegi szabályozás szerint csak azokra a lakásokra vehető igénybe, amelyekre az idei év végéig megszerzik az építési engedélyt, majd 2026. december 31-ig el is készülnek. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) azt szerette volna elérni, hogy az év végén kifutó kedvezmény – több más otthonteremtési támogatással együtt – határidők nélkül maradjon fenn, mert ezzel el lehetne kerülni a dömpingszerű megrendelési hullámokat. Hosszú távon megtartaná a kedvezményes újlakás-áfát a jegybank is. Az 5 százalékos áfa eddigi ki- és bevezetése ugyanis az elmúlt hét évben komoly kilengéseket hozott a lakásépítésekben: időnként csúcsra járatott, sietős engedélyeztetéseket és építkezéseket - amelyekhez szakember és alapanyag sem állt mindig elegendő rendelkezésre -, majd bezuhanó építési kedvet, csökkenő lakásszámot eredményezett.
Az 5 százalékos lakásáfát 2016-ban, ideiglenesen, három évre vezették be. (Orbán Viktor azt mondta: 25 százalékról csökkentették le átmenetileg 5 százalékra, de ez nem igaz. Magyarországon ugyanis 27 százalék az általános áfakulcs mértéke: éppen a Fidesz emelte fel 2012-től az addigi 25 százalékról, s vezette be ezzel az Európai Unióban a legmagasabb, a világon a negyedik legmagasabb áfakulcsot).
Az áfa-kedvezmény hatására háromszor annyi lakás épült meg: 2015-ben még csak 7612 új lakást adtak át, 2019-ben viszont már több mint 21 ezret.
Még ez is csupán a fele volt azonban a kívánatosnak, hiszen a lakásállomány megújulásához szakértők egyöntetű véleménye szerint évente legalább 40 ezer lakás megépítésére volna szükség.
A szakma egyre hangosabb vészjelzései és kérései ellenére azonban 2019 végén kivezették a kedvezményt. Ennek hatására az építkezési kedv jócskán visszaesett, 2020 nyarán már feleannyi építési engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. Számos, már előkészített lakásépítési beruházás sem indult el, a megyei jogú városokban például negyedével kevesebb lakásépítési projekt kezdődött meg. Az ingatlanfejlesztők úgy látták ugyanis, hogy az egekbe szökött lakásárakra rakódó 27 százalékos áfával már nem lesz kinek értékesíteni a lakásokat, nem lesz rá fizetőképes kereslet. A covid második hulláma idején, 2020 októberében végül – akkor egy televíziós műsorban – Orbán Viktor bejelentette: 2021. január 1-jétől két évig ismét 5 százalék lesz az újlakások áfája. Vagyis ismét csak egy átmeneti időre biztosította a kormány a kedvezményt, ami – ahogyan arra Orbán Viktor is utalt – ismét kapkodásokhoz vezetett, hogy az építkezők még beleférjenek a határidőkbe. Most ugyan a kormány nem várta meg a hosszabbítással a határidő lejártát, ám ismét csak egy átmeneti időre, két évre adja meg a kedvezményt.
A KSH Orbán Viktor bejelentésével egy időben adta ki legfrissebb lakásépítési statisztikáját. Ez jelzi, hogy a közeledő határidő miatt az építési engedély-kérelmek dömpingszerű beadása már elkezdődött. Az idei első félévben kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 17 715 volt, 16 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor. A ténylegesen elkészült, használatba vett lakások száma ugyanakkor csaknem 7 százalékkal visszaesett: az idei első félévben összesen 9133 lakóingatlant adtak át az országban. Ez 6,8 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához képest. A fővárosban 20 százalékkal kevesebb lakás készült el, a megyei jogú városokban kisebb, 1,5 százalékos volt a visszaesés. A szűkülő kínálat pedig az árakat is tovább emeli, amely a rohamosan dráguló alapanyagok miatt már így is az egekben van.
Az ÉVOSZ számításai szerint a lakásépítési költségek a tavalyi év elejétől az idei év végéig 18 százalékkal emelkednek, vagyis ennyivel drágábban tudja a szakma elkészíteni egy lakás négyzetméterét.
A költségek növekedésében szerepet játszik az anyagárak 22, a fuvarköltség 20, a munkaerő 15 százalékos drágulása.
Elszálltak a lakásárak Magyarországon, sorra dőlnek a túlértékeltségi rekordokAz otthonteremtési támogatások – például a falusi csok - lakásépítési piacra gyakorolt hatását jól mutatja, hogy a községekben eközben 10 százalékkal több új lakóingatlant vettek használatba. Ezen támogatás sorsáról ugyanakkor Orbán Viktor nem beszélt, a legutóbbi kormánydöntés értelmében még év végig lesz igénybe vehető a falusi csok.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az idei évben 20 ezer új lakást adhatnak át, vagyis valamelyest többet, mint tavaly. A következő időszakban ugyanakkor várhatóan kevesebb újlakás-projekt indul, elsősorban a gazdasági bizonytalanságok, a megugró infláció, az alapanyag-ellátásban jelentkező problémák miatt.
Az év első hét hónapjában eközben harmadával csökkent a kereslet az újlakások iránt, aminek a szakértő szerint a fő oka, hogy a kínálat is bezuhant, főleg Budapesten, ahol 30 százalékos volt a visszaesés. Július közepén országszerte összesen mintegy 8400 eladó új lakás és ház szerepelt a kínálatban. Ezek harmada Budapesten, 16 százaléka a megyeszékhelyeken található. Balogh László úgy véli: az alapanyag-áremelkedések miatt az újlakások ára ugyan magas, az elérhető ingatlanok mégis gyorsan elkelnek majd. Részben azért, mert július 1-je után már csak közel nulla energiaigényű lakóingatlanokat lehet átadni. Ezeknek a rezsije is alacsonyabb, ami a várható energiaárak mellett különösen vonzóvá teszi az új lakásokat. Sőt, könnyen előfordulhat, hogy a mérsékeltebb fenntartási költségek miatt még magasabb árakon is kifizetődő lesz az újlakás-vásárlás.
Harmadával drágultak a fővárosi újlakások
Budapesten az új lakások átlagos négyzetméterára július közepén már meghaladta az 1,2 millió forintot, ami több mint 30 százalékos áremelkedés tavalyhoz képest. Az I., az V. és a XII. kerületben 2,1-,2,4 millió az átlagár, és szűk a kínálat: alig pár tucat újlakás eladó. A több száz eladó újlakást felvonultató XI. és XIII. kerületben 1,4 és 1,2 millió forint az átlagos négyzetméterár. Előbbi kerületben ez 44, utóbbiban pedig 29 százalékos drágulást jelent. A megyeszékhelyeken az átlagos négyzetméterárak 29 százalékkal 790 ezer forintra nőttek. Debrecenben 40 százalékos drágulással 974 ezer forintra nőtt az átlagos négyzetméterár. Győrben 48 százalékkal 822 ezer, Szegeden 32 százalékkal 823 ezer, Székesfehérváron 21 százalékkal 807 ezer forintra ugrott az átlagos négyzetméterár.
