Már az Orbán-kormány is rájött, hogy valami nincs rendben a forinttal, magyar euróra azonban még semmi esély

Már a kabinetnek sem tetszik a gyenge forint, a cégektől euróban és dollárban is elfogadja az adóbefizetéseket. A magyar euró bevezetésre egyelőre semmi esély, pedig a magyarok 70 százaléka támogatná.

Meglepő fordulat állt be az Orbán-kormány euróhoz való viszonyában: a hét végén Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebookon jelentette be, hogy a kormány döntése szerint a cégek a társasági adó és helyi adó kötelezettségüket a jövőben már nem csak forintban, hanem euróban és a dollárban is teljesíthetik.

A pénzügyminiszter adókönnyítésről beszélt – vagyis ez nem adócsökkentés –, és azoknak a cégeknek jelent előnyt, amelyek a bevételei szinte kizárólag devizában keletkeznek. A jogszabály még nem jelent meg, illetve a bevezetéssel kapcsolatos határidőkre, részletekre vonatkozó kérdéseinkre sem az adóshatáság, sem a Pénzügyminisztérium nem válaszolt.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter még májusban – kinevezése előtti meghallgatásán – úgy fogalmazott, hogy a magyar euró „rövid és középtávon sem kérdés, hosszú távon meg ki tudja.” Varga Mihály pénzügyminiszter ugyanekkor politikusabban fogalmazott: az euróbevezetés ugyan egy fontos cél, de önmagában a magyar euró nem megoldás. A gazdaságpolitika fontos célja kell legyen, hogy az euróbevezetés céljai teljesüljenek – tette hozzá a pénzügyminiszter májusi meghallgatásán.

A most bejelentett adóintézkedések a multicégeket és azt a mintegy 50-100 hazai tulajdonú vállalkozást érintheti kedvezően, amelyek magas exportbevétellel rendelkeznek, ugyanis ezek megszabadulhatnak az átváltatási költségektől és a feketeárfolyamtól – nyilatkozta a Népszavának Palócz Éva. A Kopint-Tárki vezérigazgatója szerint a devizaadózással közvetlenül nyer az állam, hisz a deviza-adóbevételek végső soron a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékait növelik, ugyanis az állam számára az MNB végzi a devizaműveleteket. A jegybank devizatartaléka ráadásul régiós összehasonlításban nem túl magas, amit az esetleges forintpiaci intervenciók még apaszthattak is - tette hozzá a kutató. Palócz szerint ennek ellenére nem érdemes túlzott reményeket táplálni az euróizálódással kapcsolatban, ugyanis mivel az euró bevezetésére középtávon sincs komoly esély, így a mindennapi életben, széles körben nem fog elterjedni az euró használata.

Nagy Márton fején találta a szöget májusi meghallgatásán, ahol arról beszélt, hogy az euróbevezetés nem opció Magyarország számára, ugyanis

Pedig igény lenne a magyar euróra, még ha arra most valóban nem is érett a hazai gazdaság. Az Eurobarométer áprilisi felmérése szerint a magyarok 69 százaléka támogatná az euró bevezetését, ez a második legmagasabb arány az uniós tagállamok között, amelyek még nem vezették be az eurót. A magyaroknál csak a románok (77 százalék) szeretnék jobban az eurót.

Magyarországon a magas infláció és költségvetési hiány, valamint az államadósság szintje kizárja az euró bevezetését, de nem teljesítjük az elvárásokat a kamatokban sem, amelyek már akkor lényegesen magasabbak voltak az elvárásoknál, azóta pedig az MNB drasztikus kamatemeléseket hajtott végre. Az EKB jelentése szerint Magyarországnak esélye sincs az eurózónához való csatlakozásra, hacsak a következő években nem kezd szerkezeti reformokba és nem stabilizálja a gazdaságát. Vagyis az eurózónához az évtized végéig esély sincs a csatlakozásra, ennek ellenére az euró használata a mindennapi életbe egyre szélesebb körben elfogadott lehet, aminek jelentős lökést adott a forint elmúlt fél évben bekövetkezett 8,5, illetve egy év alatt "elért" 11,5 százalékos leértékelődése. Ennek egyik jele a kormány ama döntése, hogy dollárban és euróban is elfogad adóbefizetéseket.