Tajvan;erődemonstráció;hadgyakorlat;Kína;Egyesült Államok;

2022-08-04 22:58:00

Kína rakétaesőt zudított a Tajvan körüli tengerre

A pekingi rezsim erődemonstrációval torolja meg a szigeten Nany Pelosi amerikai képviselőházi elnök látogatását. Feszült napok következnek, de háborúra kicsi az esély.

Kínai hadihajók hatoltak be átmenetileg Tajvan felségvizeire és vadászgépek sértették meg a légterét, majd kibertámadások érték csütörtökön a tajpeji kormányzat portáljait és más weboldalakat. Mindez csupán ízelítő volt, az igazi show délben kezdődött, amikor a kínai Népi Felszabadító Hadsereg minden eddiginél nagyobb szabású és proaktívabb hadgyakorlat keretében tizenegy ballisztikus rakétát lőtt ki a szigetet körülölelő tengerre, és bizonyos szempontból blokád alá vonta azt. A vasárnapig tartó erődemonstrációval a pekingi rezsim Nancy Pelosi amerikai házelnök keddi látogatását kívánja megbosszulni a sajátjának tekintett, „renegát tartományon”, egyben elrettenteni a tajpeji kormányt attól, hogy hivatalosan kikiáltsa a függetlenséget.

A tajvani védelmi minisztérium szerint a kínai rakéták magas röppályájuk miatt semmiféle fenyegetést nem jelentettek a lakosságra. A külügyminisztérium mindenesetre önmérsékletre szólította fel Kínát, amely szerinte a rakétakilövésekkel Észak-Koreát imitálja. Caj Jing-ven tajvani elnök hangsúlyozta: nem kívánnak provokálni, de készen állnak arra, hogy megvédjék magukat. Az államfő kifejtette, mindent megtesznek azért, hogy biztosítsák a kikötők és repterek normál működését, a gazdaság és a pénzpiacok stabilitását, valamint garantálják a Tajvani-szoros békéjét. Arra kérte a nemzetközi közösséget, hogy ítéljék el Kína felelőtlen lépéseit, és támogassák a demokratikus Tajvant. Caj Jing-ven egyben arra hívta fel a tajvaniak figyelmét, hogy Peking a következő napokban fokozni fogja a szigettel kapcsolatos információs hadviselést.

A Tajvani-szoros körül utoljára több mint negyedévszázada volt ilyen kiélezett a helyzet, miután Li Teng-huj akkori tajvani elnök Egyesült Államokban tett nem hivatalos látogatása és a sziget demokratizálódása kivívta Peking haragját. A kínai fegyveres erők 1995–1996-ban – az első szabad tajvani választást megelőzően – jó néhány hadgyakorlatot rendeztek a térségben, és két alkalommal ballisztikus rakétákat lőttek ki a tengerre. Egy évvel később Newt Gingrich akkori amerikai házelnök tajpeji vizitje viszont nem váltott ki erőteljes ellenreakciót.

A kínai válaszlépések most sem csupán a távol-keleti körúton részt vevő Pelosi látogatásának tudhatók be. A kardcsörtetés egyrészt kifejezetten kapóra jön Hszi Csin-ping kínai elnöknek, akinek a zéró-Covid-stratégia megingatta legitimitását. Másfelől Peking az általa szélsőségesen függetlenségpártinak tartott Caj Jing-ven 2016-os megválasztása óta kifejezetten ellenségesen viszonyul Tajvanhoz, mely antagonizmus a politikus 2020-as újabb választási győzelmét követően csak fokozódott. Az utóbbi két évben emiatt még gyakoribbá vált, hogy kínai vadászgépek közelítették vagy sértették meg a sziget légterét.

Kína ezért a mostani erőfitogtatással akarja bizonyítani, hogy „teljes ellenőrzéssel bír” a tajvani kérdés felett, ahogyan ezt a Kínai Kommunista Párt (KKP) angol nyelvű szócsöve, a The Global Times megfogalmazta, vagyis hogy képes volna elfoglalni a szigetet, amennyiben erre szánná el magát. A lap ugyanebben a cikkében kifejtette, hogy az effajta kínai hadmozgások a jövőben még sűrűbbé, rutinná válhatnak.

A Tajvannal szembeni keménykedés tovább ronthat Kína nemzetközi megítélésén. Már a csütörtökön kezdődött, éleslőszerrel végzett hadgyakorlat is kiélezte a feszültséget a régióban. A Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének ­(ASEAN) tagállamai Phnompenben tartott csúcstalálkozójukon aggodalmuknak adtak hangot, hogy a jelenlegi feszült helyzetben az érintettek elszámolhatják magukat, emiatt fennáll a veszélye a nagyhatalmak közötti súlyos konfrontációnak, nyílt konfliktusoknak vagy más, kiszámíthatatlan következményeknek. Intő jel lehet ebből a szempontból, hogy a kínai fegyveres erők által indított ballisztikus rakéták közül öt darab Japán kizárólagos gazdasági övezetében csapódott a tengerbe. A tokiói kormány a példátlan incidens miatt diplomáciai úton tiltakozott Kínánál.

Noha előzetesen be volt ütemezve egy kínai–japán külügyminiszteri megbeszélés csütörtökre, az ASEAN csúcstalálkozójának margójára, a tárcavezetők végül nem tudták megvitatni az incidenst. A találkozót a kínai fél mondta le, tiltakozásul Japán és a többi G7-es ország közös nyilatkozata ellen, melyben óva intették a pekingi vezetést attól, hogy Pelosi látogatását ürügyként használják „agresszív katonai tevékenységek” végrehajtására a Tajvani-szo­rosban.