A klímaszakértő szerint a mostani nyár hátralévő életünk leghűvösebb nyara, ennél csak rosszabb lesz

Ha a múltat nézzük, akkor a mostani szárazság rendkívüli. Ha a jövőt nézzük, akkor nem az – állítja Bart István. A klíma- és energiapolitikai szakértő téves iránynak tartja, hogy a kormány gyorsítani akarja a fakitermelést.

Elárulja, hogy mennyi a gáz- és villanyszámlája?

Új helyre költöztem, még nem tudom. Az előző, 66 négyzetméteres lakásomban a gázért és az áramért összesen 25 ezer forintot fizettem havonta. Ebből 7 ezer volt az áram, a többi a gáz. Ezzel talán éppen belefértem volna az átlagfogyasztó kategóriájába. A mostani lakásom nagyobb, itt már valószínűleg nem fogok beleférni.

Megfelel a valóságnak a kormány állítása, hogy csak a háztartások negyedének kell majd az átlagfogyasztás feletti megemelt rezsit fizetnie?

Ennek eldöntéséhez ismerni kellene azokat a számokat, amelyek nem publikusak. Csak az energiaszolgáltatók tudják, hogy hányan vannak átlag felett és alatt, a rendelkezésükre álló adatok alapján ez egyszerűen kimutatható.

Már amennyiben nem számolják bele az év jelentős részében üresen álló nyaralókat és a nem működő fogyasztóhelyeket is. Ha igen, akkor az átlagfogyasztásként kihozott szám alacsonyabb lesz a ténylegesnél.

Kénytelenek vagyunk elhinni azt, amit a kormány mond. Nincs módunkban ellenőrizni az adatokat.

Fideszes körökben még a közelmúltban is azon gúnyolódtak, hogy az ellenzék takarékoskodni akar az energiafogyasztással. Aztán tessék, a spórolás ma már a hivatalos politika része. Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette: az átlag feletti fogyasztónak „gondoskodnia kell arról, hogy csökkentse a fogyasztását, vagy keressen annyi pénzt, hogy ki tudja fizetni az átlagfogyasztás fölötti részt”. Ilyen egyszerű?

Nyilvánvaló, hogy már sokkal korábban el kellett volna kezdeni a takarékoskodást. Lehet kárörvendőnek lenni, de én örülök annak, hogy végre a kormány is arról beszél, amit a szakértők már ezer éve mondanak. Tudjuk, hogy Magyarországon mennyire fejletlen az energiahatékonysági támogatási rendszer. Az Országgyűlésnek van egy 2020-ban elfogadott klímatörvénye, amely vállalja, hogy 2050-ig Magyarország klímasemleges lesz. Ez azt jelenti, hogy csak annyi szén-dioxidot bocsáthatunk ki, amennyit az erdőink, mezőink elnyelnek. 2022-ben vagyunk, a vállalásból az következik, hogy 28 év múlva egyikünk lakásában se lesz gáz. Mármint akkor, ha komolyan gondoljuk a Föld megmentését és az emberi civilizáció jelenlegi formában való fenntartását.

Mi lesz a gáz helyett?

Bármi más. Hőszivattyú, fenntartható biomassza, nem fosszilis forrásból származó elektromos áram, bizonyos esetekben a hidrogén. Száz évvel ezelőtt még szénnel fűtötték a lakásokat. Ma már nem fűtünk szénnel. Fontos kérdés, hogy mi lesz a gáz helyett, de bármi jobb, mint a fosszilis tüzelőanyagok, a szén, a gáz vagy az olaj. Ha megmaradunk ezeknél, akkor biztos, hogy elbúcsúzhatunk a mostani világunktól.

Gulyás Gergely miniszter nemrég közölte, hogy a kormány vizsgálja a lignit és a barnaszén kitermelésének lehetőségét.

Három szénfajta van: feketeszén, barnaszén és lignit. Magyarországon a mélyművelésű, felszín alatti bányákban barnaszenet termeltek ki, ezek a bányák már megszűntek. A lignitet külszíni fejtésekből nyerik, ilyen tevékenység még folyik a Mátrai Erőmű ellátására. Ez egy öreg erőmű. Noha a működését meg akarják hosszabbítani, sokat már nem lehet kihozni belőle. Szét fog esni. A lignit alacsony hatásfokú, az elégetése rengeteg szén-dioxid-kibocsátással jár. Az uniós előírások miatt a használata nagyon is drága. A mélyművelésű bányászat újraindítása sem olcsó mulatság. Ehhez nincsenek is szakemberek, a régi aknák elavultak. Ráadásul a szénbányászat újraindítása az előttünk álló télen egész biztosan nem fogja megoldani az energiahiányt, mert ezt ilyen gyorsan nem lehet megvalósítani.

Egy belügyminisztériumi levél szerint haladéktalanul fel kell mérni az iskolákban, hogyan lehet átállni a gázról a fatüzelésre. A kormány a fakitermelés felgyorsítására szólította fel az erdőgazdaságokat. Jönnek a tarvágások és az erdőirtások?

A kivágás után a fának egy vagy két évig száradnia kell. Az idén extra mennyiségben kitermelt fa ebben a fűtési szezonban már nem eltüzelhető. Pontosabban: eltüzelhető, csak a vizes fa fűtőértéke jóval alacsonyabb. Egyébként a magyar háztartások mintegy 15 százaléka „kettős tüzelésű”, tehát a fatüzelés is megoldható, a gáz is be van vezetve. Amikor a gáz drága, akkor az emberek átállnak a fára, amikor a fa drága, akkor pedig a gázra.

A legszegényebb rétegnek viszont csak fatüzeléses kályhája van.

Nem kizárólag a legszegényebbeknek. Akadnak olyan térségek az országban, ahol nincs vezetékes gáz. Az Európai Unió elvárása, hogy a megújuló energiaforrásoknak bizonyos arányt kell kitenniük az energiafogyasztásban. Eddig mindenféle fatüzelést beleszámítottak a megújuló energia-felhasználásba, de a jövőben már csak a fenntarthatóan kitermelt fát lehet ideszámolni. Magyarországon sok a nem fenntartható fakitermelés. Ráadásul az erdőterületek növekedése, ami Trianon óta töretlenül zajlott, 2010-ben megállt. Az elmúlt tizenkét évben nem nőtt tovább az erdőterületek nagysága: vagyis, ugyanannyi telepítés volt, mint amennyi kivágás. Ha most növeljük a kitermelést, ez a mennyiség később hiányozni fog. Az erdőgazdaságokban nincsenek ilyen jellegű tartalékok. Ne felejtsük, az erdőkre azért is szükségünk van, hogy a szén-dioxidot megkössék. További probléma, hogy Magyarországon igen elterjedtek a rossz minőségű, korszerűtlen tüzelőberendezések. Ha növeljük a fakitermelést, amit nem lenne szabad megtenni, akkor csökkentjük az erdőterületet, miközben súlyos levegőszennyezést okozunk és csökkentjük a szén-dioxid elnyelő képességünket. A fatüzelés ösztönzése tehát sok szempontból téves irány.

A fa is egyre drágább. Akinek nincs pénze, mindennel fűteni fog, amit csak képes meggyújtani.

A „mindennel égetés” régi gond Magyarországon, és valószínű, hogy az áremelések hatására még nagyobb gond lesz. A Levegő Munkacsoport tanulmányai szerint azonban nem pusztán szegénykérdésről van szó. Nem csak az tüzel hulladékkal vagy műanyaggal, akinek nem telik másra. Sokan vannak, akik jó ötletnek gondolják, hogy lakkozott fadarabokat is a kazánba dobjanak. A járási hivatalok feladata lenne fellépni az ilyen egészségkárosító cselekedetek ellen, de nincs kapacitásuk rá, hogy intézkedjenek. Valójában a hulladékégetés elleni harcot a rendőrségnek kellene végeznie.

Visszaüt az is, hogy nincs környezetvédelmi minisztérium.

Ezt nem tartom kardinális kérdésnek. Ha nincs politikai akarat, akkor teljesen mindegy, hogy van környezetvédelmi minisztérium, vagy nincs. Ha viszont van politikai akarat, akkor külön minisztérium nélkül is lehet sikeresen képviselni egy adott ügyet. Jelenleg nincs politikai akarat arra, hogy a környezetvédelmet és a klímaváltozást igazán komolyan vegyék. És azért nincs rá politikai akarat, mert a Fidesz választói ezt kevéssé várják el. Az Orbán-rendszer olyan értelemben demokratikus, hogy igyekszik kiszolgálni a választói igényeket, reagál a társadalmi elvárásokra. Ezért is érdekes, hogy milyen következményei lesznek az aszálynak. Tudjuk, hogy a Fidesz nagyon erős vidéken, a falvakban. Ha a fideszes szavazóréteg számára az aszály központi témává válik, akkor alapvető változások indulhatnak el.

Tényleg rendkívüli a szárazság?

Ha a múltat nézzük, akkor rendkívüli. Ha a jövőt nézzük, akkor nem az. A hosszú távú trendek elég jól láthatóak. Ezért mondjuk, hogy a mostani nyár a hátralévő életünk leghűvösebb nyara. Ennél csak rosszabb lesz, akár a szárazságot, akár a hőhullámokat nézzük.

Mit kellene tenni az aszály ellen? Víztározókat és öntözőcsatornákat építeni? Vagy legalább részben szabadjára engedni a szűk mederbe terelt, túlszabályozott folyókat?

A vízügyi szakemberek szerint a legfontosabb az, hogy megtartsuk az esővizet, amikor leesik. Azt kell megakadályozni, hogy minden azonnal lefolyjon a Dunába vagy a Tiszába. Az elmúlt kétszáz év vízügyi gondolkodásában az volt a cél, hogy minél gyorsabban megszabaduljunk a víztől. Át kell állni arra a modellre, hogy inkább tartsuk meg helyben. A mezőgazdaságban ma alkalmazott szántási technikával az eke 20-30 centiméter mélységben összetömöríti a talajt, azon nem tud átmenni a víz. Másfajta talajgazdálkodási módszereket kell alkalmazni. A városokban parkokat kell létesíteni, amelyek képesek megtartani a vizet, ami aztán onnan szép lassan le tud szivárogni a talajba.

Lehetséges, hogy a nagyvárosokban letérkövezett területek helyén bokrok és fák lesznek?

Attól függ, hogy a választók mit akarnak, hogyan alakul a korszellem. Remélhetőleg változik az emberek gondolkodásmódja, de az ilyen változás nem szokott egyik pillanatról a másikra bekövetkezni.

Ha létezne klímavédelem és energiapolitika tantárgy, akkor hányas osztályzatot adna a kormánynak?

Semmiképpen sem adnék elégtelent. A szavak szintjén a klímaváltozás tényét elismeri a kormány. A klímaváltozásból nem lett sorosista összeesküvés. Pedig voltak olyanok a Fidesz környékén, akik pár éve ezt kezdték pedzegetni. Magyarországon nem kell arról vitatkozni, amiről Csehországban vagy Lengyelországban vitatkoznak, hogy a klímaváltozás tudományosan igazolható-e. Ez már önmagában eredmény, jó kiindulási alap. Ugyanakkor sokkal, de sokkal többet tehetnénk a klímapolitikában. Ezért én kettes fölét adok a kormány teljesítményére.