Fokozódik a feszültség a Távol-Keleten, miután Kína - az eredetileg bejelentett menetrendre rácáfolva - tegnap is folytatta az eddigi legnagyobb szabású hadgyakorlatát Tajvan partjainál, a demokratikusan kormányzott sziget hadserege pedig bejelentette, hogy mától ugyancsak gyakorlatozni fognak. Míg a kínai Népi Felszabadító Hadsereg múlt csütörtök óta egy esetleges invázió megszervezéséhez kíván tapasztalatokat szerezni, addig a tajvani fegyveres erők annak elhárítására kívánnak felkészülni.
A helyzetet különösen veszélyessé teszi, hogy mindkét fél éles lőszert használ, ezért a legkisebb tévedés is magában hordozza az eszkaláció kockázatát.
Joe Biden amerikai elnök újságírói kérdésre diplomatikusan kifejtette, hogy nem aggódik, de azért nyugtalanítják őt a kínai hadmozdulatok. Hozzátette: nem számít arra, hogy Kínának a hadgyakorlaton felül más tervei is lennének, vagyis nem gondolja, hogy a sziget lerohanását készítenék elő.
A mostani krízist a pekingi rezsim robbantotta ki: Nancy Pelosi múlt keddi tajpeji látogatásának ürügyén példátlan léptékű hadgyakorlatot rendelt el a Tajvan partjainál. Ezek keretében ballisztikus rakétákat lőttek ki a tengerre, valamint hadihajókkal hatoltak be a sziget felségvizeire, vadászgépekkel és drónokkal sértették meg a sziget légterét, tesztelve a tajvani hadsereg reagáló képességét. A manőverek megzavarták hajó- és légi közlekedést, fennakadásokat okoztak a kereskedelmi forgalomban, Kína ezzel demonstrálta, hogy adott esetben képes volna súlyos károkat okozni a saját, renegát tartományának tekintett, de gyakorlatban önálló Tajvannak. Egyelőre nem világos, hogy Peking mikor kívánja befejezni az erőfitogtatást, ám annak fenntartásra a globális-, sőt a kínai gazdaságra is negatív hatást gyakorolna. A Kínai Kommunista Párt (KKP) angol nyelvű szócsöve, a The Global Times mindenesetre újfent arra figyelmeztetett, hogy az ilyen hadmozdulatok “várhatóan rutinná válnak az újraegyesítésig”.
A tajpeji kormány a hadgyakorlatok azonnali abbahagyására szólította fel Pekinget. A védelmi minisztérium hangsúlyozta: nem hagyják, hogy meghátrálásra kényszerítsék őket, sőt “még határozottabban fogják megvédeni szuverenitásukat, nemzetbiztonságukat illetve a szabad és demokratikus életvitelüket.” Sajtóbeszámolók szerint a tajvani lakosság viszonylagos nyugalommal viseli a kínai erődemonstrációt.
Caj Jing-ven tajvani elnök külön örömét fejezte ki, hogy a kínai nyomásgyakorlás ellenére Pelosi után újabb hivatalos vendéget fogadhatott, Ralph Gonsalves, a karib-térségi Saint Vincent és a Grenadine-szigetek miniszterelnöke személyében. A kicsiny, nagyjából százezer lakosú szigetország annak a 13 nemzetnek az egyike, amely hivatalosan is önálló államként ismeri el Tajvant. Tajpeji vizitje során Gonsales kifejtette, hogy ők sem szeretik, ha egy nagyhatalmú szomszéd megpróbálja fenyegetni őket, a nézetkülönbségeket pedig békésen és civilizált módon kell rendezni.