Orbán-kormány;Magyarország;erdők;fakivágás;

Anélkül is lehetett volna növelni a fakitermelést, hogy a védett erdőket prédává tették volna, és amúgy is alkotmányellenes az egész

Talán erdészeket is kellett volna kérdezni.

Magyarország éves bruttó fakitermelése jó három évtizede még 10 millió köbméter volt, rendszerváltás idejére ez nagyjából a kétharmadára apadt, majd az elmúlt tíz év alatt közel 7-8 millióra növekedett vissza. Ez azonban még mindig harmadával kevesebb, mint amekkora keretet évente a fakivágásokra engedélyeznek.

Ezzel indokolták az erdészek, miért tartják értelmetlennek a kormány rendeletét, amellyel megkönnyítenék a fakitermelést, lehetővé téve, hogy védett állami erdőkben is lehessen tarvágást végezni, illetve az erdőtervben előírt vágáskorhoz képest akár 20 évvel korábban is kitermelhetnék a faállományt. Cser-Palkovics András Székesfehérvár fideszes és Baracskai József, Zalaszentgrót DK-s polgármestere már jelezte: nem járulnak hozzá önkormányzati erdők „könnyített” kivágásához és ezt kérik az erdészetektől, erdőbirtokosságoktól is. A falopásoktól tartva pedig sorompóval zárnák le az erdőbe vezető utakat és megerősítenék a járőrszolgálatot.

A tűzifa ára folyamatosan emelkedik. Az erdészeteknél szinte mindenki a korábban elfűtött éves mennyiségének háromszorosát-négyszeresét szeretné előre lekötni, ami szakértők szerint tovább fokozza a fahiány miatti feszültséget.

– Azzal, hogy a „nagyfőnök” kapkodva kierőszakolt egy ilyen rendeletet, az objektív körülmények nem változtak. Nem lesz több favágó: az ilyen típusú vállalkozások száma az utóbbi néhány évtizedben gyakorlatilag megfeleződött, az utánpótlás nulla, egyetlen huszonéves fiatal se akar favágásból megélni. Ez egy szezonális vállalkozás, hat hónap alatt kellene megkeresni az éves bevételt, vagy nyáron elmenni még szántani, aratni. Munkagépből sem lesz több, és továbbra is maradnak olyan erdőterületek, ahová nem vezetnek utak – fogalmazott lapunknak egy észak-magyarországi erdőmérnök, aki középvezetőként több üzem működésére is rálát, majd azzal folytatta: – A rendszerváltás után magánkézbe került erdők 20 százalékánál mindmáig nincs bejelentett gazdálkodó, zavarosak a tulajdoni viszonyok, sok osztatlan közös tulajdonban van, itt sem várható, hogy máról holnapra elkezdik kivágni az erdőket. Ilyesmi egyébként is csak a laikusok számára elképzelhető, hiszen az erdőgazdálkodást szigorú rendeletek szabályozzák, több 10 évre szóló vágási tervek vannak, amiket megalapozott szakmai indokok nélkül senki nem fog felborítani.

A szakember szerint a kormányrendelet nem ukáz, hanem csak egy lehetőség, amit a legtöbb helyen nem fognak kihasználni.

Akadt erdész, aki szerint a mostani „faéhség” legkésőbb októberre elmúlik, hiszen szeptemberben újra beindul nagyon volumenben a termelés, sőt, gyérítés már jelenleg is folyik több helyen. Más kérdés, hogy a most kitermelt tölgyet, bükköt optimálisan másfél-két év múlva kellene csak fűtésre használni, addig túl vizes marad. Az akáccal valamivel jobban járunk, az kissé nedvesen is ég.

Orbánék Duterte és Bolsonaro nyomdokain

Büszke hangú közleményben jelentette be az Orbán-kormány tavaly novemberben: Magyarország is csatlakozott az erdőirtás megállítását szorgalmazó európai kezdeményezéshez, az úgynevezett Glasgow-i Nyilatkozathoz. „Magyarország hozzáállása világos és következetes az erdőkkel kapcsolatban, amelyekre úgy tekint, mint a klímaváltozás hatásainak csökkentésében kulcsszerepet betöltő életközösségre. A kormányzat, és azon belül az agrártárca éppen ezért hazai és nemzetközi szinten is mindent elkövet a meglévő erdők megőrzése és a fával borított területek gyarapítása érdekében. Törekvéseink komolyságát mi sem jelzi jobban, mint hogy jelenleg az Agrárminisztériumban a rendszerváltozás óta először önálló államtitkárság foglalkozik a kétmillió hektárnyi magyar erdő ügyével, amelyek gyarapítására a tárca 2019-ben Országfásítás Programot hirdetett” – fogalmazott akkor Zambó Péter, a minisztérium erdőkért felelős államtitkára.

Ezt a „világos és következetes” hozzáállást mára a tarvágást magas természetességű erdőkben is engedélyező, a fásítási kötelezettséget elengedő kormányrendelet zárójelbe tette. Az egyértelmű törvényi és alkotmányos előírásokat felülíró – vagyis nagy valószínűséggel alkotmányellenes – rendelet nyomán Magyarország azon, jellemzően populista-diktatorikus vezetésű országok sorába került, amelyek a gazdasági nehézségekre, az emberek életkörülményeinek romlására a természeti erőforrások felélésével, a leggyakrabban épp az erdőirtások liberalizálásával reagálnak. Jair Bolsonaro jelenlegi brazil, vagy Rodrigo Duterte korábbi fülöp-szigeteki elnök említhető kézenfekvő példaként, de a szintén mérsékelten demokratikus kongói vezetés azon minapi döntése is ide sorolható, amellyel olajbányászat érdekében engedélyezték az esőerdő pusztítását.

Hogy Európában viszont unikálisnak számít a magyar lépés, azt kérdésünkre Gálhidy László, a WWF Magyarország erdészeti programvezetője is megerősítette, jelezve: nem tud róla, hogy bármely más uniós tagállam hasonló eszközzel próbálná kezelni az energiaválságot.

A tarvágás minden egyéb körülménytől függetlenül is a legbrutálisabb módja a fakitermelésnek, mivel nem csupán a kivágott fák, hanem az aljnövényzet, és gyakran a legfelső, élő szervezetekben gazdag talajréteg súlyos sérülésével vagy pusztulásával jár, azaz gyakorlatilag a teljes erdei ökoszisztémát megsemmisíti. Erre ráadásul az említett rendelet nyomán vegetációs illetve fészkelési időszakban is lehetőség lesz. Jelenleg azonban nem lehet eltekinteni a külső feltételektől, pontosabban azok megváltozásától: a klímaváltozás nyomán egy alföldi erdő kiirtása ma azzal a következménnyel járhat, hogy azon a területen soha többé nem nő újra jelentős ökológiai értéket képviselő erdő, mert a kivágott fák annak idején más teljesen más éghajlati viszonyok között növekedhettek – ma a sokkal nagyobb hőség, a tovább tartó száraz periódusok sora már nem teszi lehetővé a kifejlődésüket. Ha pedig emellett eltörlik az őshonos fajok telepítésének kötelezettségét (ahogyan a rendelet teszi), akkor könnyen előfordulhat, hogy az újraerdősítést érdemben meg sem próbálják: így a letarolt erdő helyén jó esetben akácos, rosszabb esetben még kisebb értékű özönnövényekből álló fás-cserjés vegetáció nő majd.

Az erdőirtást liberalizáló kormányrendelet magasabb rendű jogszabályok, így az alkotmány és több törvény előírásaiba is beleütközik.

 A hatályos alkotmány szerint mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez, ennek a jognak az érvényesülését az állam többek között a környezet védelmével segíti elő. Az alaptörvény szövege azt is rögzíti: „Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt - törvényben meghatározottak szerint - helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni.” Az újraerdősítési kötelezettség eltörlése ennek az alkotmányos előírásnak nyilvánvalóan ellentmond. Azzal a passzussal sincs szinkronban az új erdészeti szabályozás, amely szerint „A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége”. Továbbá jelenleg is érvényes a visszalépés tilalmáról szóló alkotmánybírósági határozat, amely szerint a környezet- és természetvédelem korábban jogszabályban rögzített szintje utóbb jogszerűen nem csökkenthető – az erdőirtás-liberalizáló rendelet ennek is ellentmond. Ami pedig a törvényi szintet illeti, az erdőtörvény szerint természetes mageredetű erdőfelújításra alkalmas erdőben gyakorlatilag tilos (lenne) a tarvágás, a természetvédelmi rendeltetésű erdőkben az erdő felújítását „az erdő természetességi állapotának javítására törekedve kell végrehajtani”. A természetvédelmi törvény az előbbieken túl azt is előírja: „Védett természeti területen erdőtelepítés kizárólag őshonos fafajokkal, természetkímélő módon és a termőhely típusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető”. Ha mindezeket egy alacsonyabb szintű jogszabállyal, rendelettel felülírják, az felborítja a joghierarchiát, ami szintén jogellenes.

„Ennek a szakmának is megvannak a kupecei”

A jelenlegi fahiány miatti pánikhangulatot sokan kihasználják. Hallottunk olyan erdészetről, ahol az idős nyugdíjas nénitől három évre előre elfogadták a farendelést, noha az általunk megkérdezett szakemberek szerint le kellett volna beszélniük arról, hogy a szokásos öt köbméter helyett tizenötöt rendeljen. Társaival együtt ugyanis voltaképp így előre „finanszírozza” az állami erdészet működését. Vannak olyan erdészetek, ahol épp ezért „előrendelési limitet” vezettek be, másképp a sorban állók első harmada az egész szezonra tervezett fakitermelési mennyiséget lefoglalta volna. Nemcsak magánszemélyek rendelnek, a fakereskedők is próbálnak „betárazni”. – Sajnos ennek a szakmának is megvannak a maga „kupecei”, akik a mostani hiányt kihasználva egyre magasabbra srófolják az árakat – mondta egy erdészeti üzemvezető. Hozzátette: az ő cégük annyival emelt „csak” árat az utóbbi hetekben, amennyivel megnőtt az üzemanyagok ára s a fakitermelő vállalkozások díja. Ez azt jelenti, hogy míg júniusban nagyjából 24-25 ezer forint volt egy erdei köbméter rönkfa, addig mára ez minimum 30 ezer lett. Ennél azonban jóval nagyobb különbségek tapasztalhatóak a Tüzép-telepeken vagy éppen a nagyobb barkácsáruházakban. A lapunknak nyilatkozó egyik szakember szerint tavaly még 80 ezer forintért lehetett hozzájutni az úgynevezett kalodás, vagyis előre elkészített, összevágott, száraz, nagyjából 1,7 köbméternyi tűzifához, ugyanezt pedig egy nagyáruházban nemrégiben már 120 ezer forintért látta. Sokan attól félnek, hogy ilyen hiány mellett újra megnő majd a falopások száma. Több településen emiatt már azon gondolkodnak, miként tudják fokozni az erdők védelmét annak érdekében, hogy a falopásokat megakadályozzák. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere ezzel kapcsolatban jelezte: várhatóan az erdőkben húzódó földutakat sorompóval zárják majd le és járőrözésekre is sor kerül. Ő egyébként attól tart, hogy a magántulajdonban lévő erdőterületek tulajdonosait a kormányrendelet kínálta lazítás a jelenlegi gazdasági helyzetben fakivágásra ösztökélheti, hiszen most nagyon magas piaci áron tudják értékesíteni portékájukat.