Ukrajna;háború;atomerőmű;Oroszország;

2022-08-11 22:25:00

Heves harcok jönnek, Ukrajna offenzívára készül

Újra támadás érte a Zaporizzsja Atomerőművet, robbanások ráztak meg egy belorusz légibázist. Ukrajna újabb fegyverekre számíthat.

Detonációkról érkeztek hírek egy belarusz katonai repülőtér térségéből, amelyet az ukrán hatóságok szerint az orosz légierő Ukrajna elleni támadásokra használt. Telegram-csatornák  szemtanúkat idéztek, akik szerint csütörtökre virradó éjszaka legalább nyolc robbanást hallottak és villanásokat láttak a Belarusz délkeleti Homel régiójában lévő Zjabrovka katonai repülőtér közelében. A bázis mintegy 30 kilométerre van az ukrán határtól. A fehérorosz védelmi minisztérium ugyanakkor csupán egy gépjármű kiégéséről adott számot a helyszínről, azt állítva, hogy annak nem voltak áldozatai.

Az incidens két nappal azután történt, hogy ukrán csapás érte a Krímben az egyik kulcsfontosságú orosz támaszpontot. Frissen közzétett műholdfelvételek szerint az orosz légierő akár 11 harci repülőgépét is elveszthette a keddi támadásban. Az Institute for the Study of War nevű amerikai agytröszt napi összefoglalója szerint a krími csapást ukrán tisztségviselők a délen készülő ellentámadás kezdetének minősítették, utalva arra, hogy ukrán hadsereg a háború következő szakaszát eldöntő heves harcokra számít augusztus-szeptemberben.

Kötben ismét tüzérségi támadás érte Ukrajnában Európa legnagyobb atomerőművét. A létesítményt működtető Energoatom állami energetikai vállalat a térséget márciusban elfoglaló orosz erőket tette felelőssé a csütörtöki incidensért, hozzátéve, hogy öt találat érte az erőmű területét, köztük az egyik egy radioaktív anyagokat tároló objektum közelében. Előzőleg a TASZSZ orosz állami hírügynökég arról számolt be, hogy az ukrán erők lőtték a területet. Független forrásból egyik közlést sem lehetett ellenőrizni.  António Guterres, az ENSZ-főtitkár felszólította a hacoló feleket, hogy haladéktalanul szüntessenek be minden katonai tevékenységet a térségben.

Az orosz erők heves tüzérségi támadást hajtottak végre a Dnyipro megyei Nikopol ellen, több mint 120 Grad-rakétát kilőve a város térségére. Valentin Reznyicsenko megyei kormányzó közlése szerint az orosz támadásban két civil életét vesztette, további heten pedig megsebesültek. Legalább negyven lakótelepi épületet és három iskolát is találat ért. Ugyancsak rakétatámadás érte a nap folyamán az észak-ukrajnai Harkiv megye három körzetét, és annak megyeszékhelyét is. A földi célpontok ellen többek közt SZ-300-as légvédelmi rakétákkal mértek csapást.

A CNN amerikai hírtelevízió közben megvizsgálta a múlt heti, 53 ukrán hadifogoly halálát és 75 sebesülését okozó Olenivka börtön elleni csapás körülményeit. Az oknyomozó riport hamisnak találta azt az orosz állítást, miszerint ukrán tüzérségi csapás intéztek volna az orosz kézen lévő létesítmény ellen, ahol a mariupoli Azovstal üzem védőit tartották fogva. A CNN szerint az orosz fél által közzétett fotókon és videókon az épületen semmi nyoma nincsen tüzérségi eszköz - például az ukránok által használt amerikai HIMARS-rakéta - becsapódása álta okozott károknak, ehelyett minden jel arra utal, hogy egy rendkívül gyorsan terjedő tűz boríthatta el a csarnokot, és a foglyok egy része még az ágyát sem tudta elhagyni, mielőtt a lángok martalékává vált.

A lett parlament „terrorizmus támogató államá” nyilvánította Oroszországot az Ukrajna elleni háborúban civilek ellen elkövetett támadásokért, és más országokat is erre szólított fel. Az elfogadott nyilatkozat azzal vádolja Moszkvát, hogy az általa okozott „szenvedéseket és a megfélemlítés eszközét eszközként használja az ukrán lakosság és fegyveres erők demoralizálásához, valamint az (ukrán) állam működésének megbénításához”. Észtország azt tervezi, hogy megtiltja a balti országba való belépést orosz állampolgároknak a Tallinn által korábban kiadott schengeni vízumokkal, megtorlásul az Ukrajna elleni orosz invázióért. Urmas Reinsalu külügyminiszter a kormány csütörtöki ülése után nyilatkozva azt mondta, hogy az érintett mintegy 50 ezer vízum ugyanakkor továbbra is érvényes lesz más schengeni országokban.

Dánia kész újabb 110 millió eurót Ukrajna rendelkezésére bocsátani fegyverek, katonai felszerelések vásárlása és kiképző tanfolyamok finanszírozása céljára. A Koppenhágában tartott adományzó konferencián Mette Fredriksen dán kormányfő mellett felszólalt Ben Wallace brit védelmi miniszter is, aki kijelentette, hogy a londoni kész egy következő fegyverszállítmányt Ukrajna rendelkezésére bocsátani, benne „jelentős mennyiségű” nagy pontosságú rakétával, amelyek akár 80 kilométeres távolságban lévő célok megsemmisítésére is alkalmasak. Az Egyesült Királyság ezenkívül Ukrajnába küld három M270-es típusú rakéta-sorozatvetőt is, amelynek képességei az amerikai HIMARS berendezésekéhez hasonlóak.