Szeptember 1-től, azaz jövő csütörtöktől abban a bírói tanácsban dolgozik majd a Fővárosi Ítélőtáblán a Fővárosi Törvényszék (FT) elnökének felesége, Kovács Éva, amelynek tanácselnöke Kovács Helga Mariann, a Kúria elnökének felesége, akinek kinevezése nagy vihart kavart az utóbbi napokban – szúrta ki lapunk az ítélőtábla hatályos ügyelosztási rendjéből.
Kovács Évát egyébként nem csak a Fővárosi Törvényszék elnökéhez, Tatár-Kis Péterhez fűzik rokoni kapcsolatok, ő egyúttal Kovács Zoltánnak, a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkárának a testvére.
Kovács Zoltán államtitkár sógora került a Fővárosi Törvényszék éléreA múlt héten üzenetváltásokhoz és heves nyilatkozatokhoz vezetett a bírói kinevezések, illetve a „befolyásolási kísérletek” ügye.
Az Országos Bírói Tanács (OBT) nyilatkozatban utasította vissza a kormánypárti sajtóban megjelent, Vasvári Csaba bírót érintő állításokat. A Fővárosi Törvényszék bíráját, aki egyben az OBT tagja és szóvivője is, azután vette célkeresztjébe a jobboldali sajtó, hogy megjelent a nyilatkozata a The Guardian brit lap vasárnapi kiadásában, a The Observerben. Vasvári Csaba egyebek között azt mondta, hogy ő és kollégái a bíróságokat érintő “külső és belső befolyási kísérleteket is tapasztaltak” az elmúlt években a politikai spektrum minden oldaláról, amelyek közül kiemelte a Fidesz 12 éves kormányzása alatt történteket. A Magyar Nemzet ezután Vasvári „évek óta folytatott kormányellenes agitálásáról” és a „gyurcsányi terrorban” való 2006-os szerepvállalásáról írt. A Fidesz egyik legfőbb ideológusa, Bayer Zsolt pedig a hét végén azt írta: „Vasvári Csaba egy gazember, akinek semmi keresnivalója nincs a bírói pulpituson. Takarítsák el onnan!”
Observer: úgy lett a Kúria elnökének felesége vezető bíró, hogy feleannyi szavazatot sem kapott, mint a riválisaA kormánypárti média támadja az Országos Bírói Tanács szóvivőjét, a testület visszautasítja a vádakatBayer Zsolt kiadta az ukázt, Vasvári Csaba egy gazember, takarítsák el a bírói pulpitusról!Az OBT nyilatkozata visszautasított „minden olyan, a magyar sajtóban megjelent állítást, miszerint bármely hivatalban lévő magyar bíró valaha is bármilyen »terror« bírája lett volna, vagy a politikai paletta bármely szereplőjéhez lenne köthető”. Egy bíró személyét ért propagandisztikus támadásnak egy modern, európai jogállamban nincs helye – írta az OBT, hozzátéve, hogy „a bírósági igazgatással kapcsolatban megfogalmazott bírói kritika vagy vélemény nem minősíthető az ország elleni támadásnak, az a bírákat is megillető vélemény-nyilvánítási szabadság része”.
Vasvári a brit lapnak „világos belső befolyásolási kísérletként” idézte fel a Völner-Schadl egyik szálát. Emlékezetes, a korrupcióval gyanúsított, előzetes letartóztatásban lévő Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke tavaly júniusban megkereste Tatár-Kis Pétert, a Fővárosi Törvényszék elnökét, akinél a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) egyik bírójának eltávolítását és munkahelyi ellehetetlenítését szorgalmazta. Mindez a 444.hu által nyilvánosságra hozott lehallgatási jegyzőkönyvekből derült ki. Különösen pikánssá tette az ügyet, hogy Tatár-Kis és Schadl találkozóját Senyei György, a bíróságok igazgatási feladatait ellátó Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke – az alkotmánybíróvá választott Handó Tünde utóda – szervezte meg; Schadl emiatt telefonon és személyesen is beszélt Senyeivel. Egyik bírósági vezető sem utasította el a bírói függetlenségre hivatkozva Schadl megkeresését, sőt, a jegyzőkönyvek szerint Tatár-Kis azt mondta Schadlnek, hogy az illető bírót nem tudja kirúgni, „azonban visszavonhatja csoportvezetői megbízását, és tehet arról, hogy ne érezze jól magát a munkahelyén". Sem Senyei, sem pedig Tatár-Kis nem tagadta, hogy találkozott Schadl-lel, ám az OBH-elnök minden olyan állítást valótlannak nevezett, amelyek szerint a végrehajtói kar elnöke egy bíró kirúgását igényelte volna, az FT elnöke pedig azt állította, Schadl nem kérte tőle a PKKB bírájának felmentését, s a neki tulajdonított – fent idézett – mondatok sem hangzottak el.
Mindenesetre a lehallgatási jegyzőkönyvek nyilvánosságra kerülését követően, idén január 28-án Senyei OBH-elnökként úgynevezett igazgatási célvizsgálatot rendelt el az FT-n a tavalyi évre vonatkozó bejelentések és panaszok, valamint a konkrét bíróval szembeni bejelentést követő folyamat vizsgálatára. A vizsgálat elkészítésének határidejének április 15-ét jelölte meg. Az OBH elnökének tevékenységét ellenőrző OBT nem tartotta elegendőnek ezt a célvizsgálatot, s már február elején sürgette, hogy az OBH elnöke indítson az ügyben fegyelmi vizsgálatot is. Utóbbira nem került sor, az április 15-i határidő leteltével pedig sem az OBH, sem pedig elnöke nem tájékoztatta a nyilvánosságot a célvizsgálat eredményéről.
Csak az OBT június 13-i ülésén, illetve Vasvári Observernek adott nyilatkozatából derült ki, hogy Senyei a célvizsgálatról szóló jelentést „korlátozott terjesztésű minősítéssel” látta el, magyarul titkosította, így nem is adott róla tájékoztatást. Mint az OBT-ülés jegyzőkönyvéből kiderül, még az OBT tagjai sem tekinthetnek bele az idevágó iratokba.
Vasvári az Observernek utalt az OBH-elnök általi bírókirendelések átláthatatlanságára is. Az OBT már Senyei elődje, Handó Tünde esetében is kifogásolta az OBH elnökének bírói kirendelési, illetve a bírósági vezetői pályázatok elbírási gyakorlatát, sőt – egyebek között – emiatt 2019 májusában indítványozta Handó elmozdítását az Országgyűlésnél, amit a Fidesz-KDNP többség elutasított. Ám 2019 végén a kormánytöbbség Handót alkotmánybíróvá, Senyei Györgyöt pedig OBH-elnökké választotta. Az OBT azóta vizsgálta – és kifogásolta – az új OBH-elnök bírói kirendelési gyakorlatát is, miközben Senyei megtagadta, hogy az OBT tagjai tanulmányozhassák az idevágó dokumentumokat. Az OBH elnöke és az OBT közötti konfliktus azonban nem elsősorban személyi ellentétekből ered. A mindenkori OBH-elnököt a törvény szinte korlátlan hatalommal ruházza fel a bírósági igazgatási, illetve személyzeti jogköreiben, míg az alaptörvény szerint az OBH elnökét ellenőrizni hivatott bírói tanács jogkörei igencsak korlátozottak. Ezt már több szervezet, így a Velencei Bizottság, vagy a GRECO, az Európa Tanács korrupcióellenes szerve is kifogásolta korábban, legutóbb az Európai Bizottság (EB) július 14-i jogállamisági jelentése tette szóvá.
Az EB országspecifikus ajánlásában az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban leszögezi, hogy a korábbi aggályaik változatlanul fennállnak, s hogy a megoldatlan rendszerszintű problémák zöme a bíróságok igazgatási rendszerén belül a fékek és ellensúlyok hiányára vezethető vissza.
A jogállamisági jelentés szerint az OBT jogkörei továbbra sem teszik lehetővé, hogy hatékony felügyeletet gyakoroljon az igazgatási jogkörökkel felruházott OBH elnöke felett, és további garanciákra van szükség az OBH elnök esetleges önkényes döntéseivel szemben. Az EB szerint „a hatékony felügyelet hiánya lehetővé teszi, hogy az OBH elnöke önkényes módon dönthessen a bírák előmeneteléről és jutalmazásáról”. De kifogásolja a bizottsági jelentés a Kúria elnökének megválasztására vonatkozó szabályozást is, valamint a Kúria ügyelosztási rendjét és kinevezési rendszerét.
Ismert, Varga Zs. András korábbi legfőbb ügyész-helyettes többszörös, személyre szabott jogalkotással alkotmánybíróból előbb kúriai bíró lett, majd 2021. januári hatállyal a Ház a Kúria elnökévé választotta. Az EB idei jelentése, amely először fogalmazott meg konkrét, számonkérhető ajánlásokat, azért is fontos, mert az ország több ezer milliárd forint vissza nem térítendő uniós forrástól eshet el, ha nem felel meg a jogállamisági feltételeknek. Ennek ellenére a parlament honlapján fellelhető őszi jogalkotási program tervezetében nem szerepel az idevágó, bíróságokra vonatkozó törvények módosítása.
Európában szokatlan
Ugyancsak az Observer cikkéből derült ki, hogy a Kúria-elnök feleségét, Kovács Helga Mariannt annak ellenére nevezte ki az ítélőtábla elnöke, Ribai Csilla a személyiségi jogi és sajtó-helyreigazítási perekben is eljáró polgári ügyszakos bírói tanács elnökévé, hogy a bírák véleménynyilvánító szavazásán kevesebb szavazatot kapott, mint riválisa. Az ügyben a múlt héten közleményt adott ki a Kúria, amelyben azt írták, hogy a „Kúria elnökének semmilyen szerepe nincs az ítélőtáblai pályázatok elbírálásában”, s hogy „Magyarország alkotmányos rendje nem engedi a bírák családi kapcsolatainak vizsgálatát pályázatok elbírálása során”. Ribai Csilla, a Fővárosi Ítélőtábla elnöke pedig visszautasította, hogy „a tanácselnöki kinevezés politikai befolyásra történt”, és méltatlannak nevezte ezt a felételezést.
A törvény szerint a pályázat elbírálója eltérhet a bírói szavazás eredményétől, ám ebben az esetben döntését indokolnia kell. Továbbá a jogszabályok az esetleges családi összeférhetetlenséget csak egy bíróságon belül kifogásolják, így a Kúria elnökének felesége lehet ítélőtáblai bíró, ahogy a Fővárosi Törvény elnökének felesége is. Sokkal inkább „politikai összeférhetetlenségről” beszélhetünk ezekben az esetekben, Európában mindenesetre nem szokványos, hogy politikai kinevezettek – a Kúria elnökét az Országgyűlés kétharmada választja posztjára – hozzátartozói igazságszolgáltatási vezetők legyenek.
Ugyanakkor nem Kovács Helga Mariann az első ebben a sorban, hiszen már Handó Tünde is úgy került 2012-ben az OBH élére, hogy Szájer József Fidesz-alapító, a párt befolyásos vezetőjének a felesége volt. Varga Judit pedig úgy válhatott igazságügyi miniszterré 2019 júliusában, hogy anyósa, Erőss Mónika fontos bírósági vezető volt; akkor a Kúria főtitkáraként, jelenleg pedig az OBH elnökhelyetteseként dolgozik.
